{"cycle": 41, "id": "93-104", "date": "2019-11-18", "ulnap": 93, "seq": 104, "speaker": "Schmuck Erzsébet (LMP)", "p_azon": "s769", "faction": "LMP", "kind": "elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés", "role": null, "event": "Interpelláció megtárgyalása I/8050 Mi lesz a nyugdíjrendszerrel, ha lassul a gazdasági növekedés?", "iromany": "I/8050", "duration_s": 168, "position": null, "chars": 2377, "paragraphs": ["SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hónapokban egyre többen kongatják a vészcsengőt a nagyvilágban: a gazdasági növekedés ideje lejárt. A külső környezet romlása önmagában is nagy hatással van a hazai folyamatokra, amiket várhatóan a következő évben tovább fog rontani az uniós pénzek felhasználásának lassulása, valamint az önkormányzati választási időszak végével lecsengő állami beruházások megtorpanása.", "2020-ban Magyarországon a gazdasági növekedés minden valószínűség szerint jelentősen, 3 százalék alá csökken. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) Ez különösen érzékenyen érinti majd azokat, akik már az elmúlt évek növekedéséből sem részesedtek megfelelő módon, azaz az időseket és a nyugdíjasokat. Sajnos egyértelmű, hogy a kormánynak esze ágában sincs korrigálni a nyugdíjrendszer hibáit és csökkenteni az egyenlőtlenségeket. Az idősek aránya pedig nő, és egyre kevesebb gyermek születik.", "Már ez a tendencia is nagyon veszélyes a magyar nyugdíjrendszerre, mivel annak lényege, hogy az épp aktív dolgozók tartják el befizetéseikből a nyugdíjasokat. Ráadásul az állam az utóbbi években egyértelműen a multiknak kedvez a magyar emberek ellenében, azaz nem a munkáltatókra teszi a nagyobb terhet, hanem a dolgozókra. A munkavállalói befizetések aránya az elmúlt években egyre nő a munkáltatói hozzájárulásokhoz képest. A dolgozó magyar emberek viszont hiába adnak egyre többet a nyugdíjasoknak, mivel az alap fő fedezetéül szolgáló, a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó évenkénti csökkenése miatt egyre kevesebb jut a nyugdíjra.", "Míg 2010-ben a nyugdíjkiadások összege a GDP 11,9 százaléka volt, a költségvetési törvény alapján jövőre ez csupán 8,3 százalék lesz, vagyis csökken. Ez a szám nemzetközi összehasonlításban is szégyen: az EU 28-ak átlagosan a GDP-jük 12,8 százalékát költik nyugdíjakra. Ha a gazdaság lassul, az növekvő munkanélküliséget, valamint sokkal kevesebb adót és járulékot fog jelenteni, a jelenlegi nyugdíjrendszer pedig összeomolhat.", "Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan készül a jelentős gazdasági lassulásra a kormány? Ha ez bekövetkezik, akkor miből fogják finanszírozni a nyugdíjakat? És a harmadik kérdésem: valóban nem fognak jövőre nyugdíjprémiumot fizetni, ha a gazdasági növekedés 3,5 százalék alá csökken? Várom érdemi válaszát.", "Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)"]}