Gréczy Zsolt (DK)

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hónapok óta kérte, követelte a Demokratikus Koalíció, de a többi ellenzéki párt is, hogy az Orbán-kormány ne tegye kötelezővé az egyetemi felvételhez a nyelvvizsgát. Ennek a feltételnek ugyanis csak azok a diákok tudnak megfelelni, akik jobb módú családokba születtek és/vagy megfelelő számú és minőségű nyelvtanárral rendelkező középiskola tanulói.

Ahol nem telik különtanárra, ahol nem elégséges egy nyelvvizsgához az oktatás, ott is élnek tehetséges gyerekek, akik szeretnének egyetemre jutni. Miért ne lehetne belőlük orvos, közgazdász, jogász, mérnök, csak azért, mert ugyan magyarból, történelemből, matematikából, biológiából, kémiából kiemelkedően vagy jól teljesítenek, de a felvételi sikeréhez kötött nyelvvizsgát ‑ meglehet, önhibájukon kívül ‑ nem tudják letenni?

Ez a vita kinyílt többször az Országgyűlés Kulturális bizottságában, ahol mi, ellenzéki képviselők többször szóvá tettük, és a fideszes képviselők mindig csak hümmögtek, hogy majdcsak lesz erről valami döntés, de inkább védték azt, hogy legyen kötelező a nyelvvizsga. Az utóbbi napokban szerencsére született egy döntés, hogy egyelőre megszüntetik ezt a kötelezvényt, aminek azért örülünk, mert így tehetséges, de nyelvet éppen nem beszélő diákok mégiscsak bejutnak a felsőoktatásba; és mindenekelőtt szeretném azt tisztázni: nem a nyelvvizsga ellen vagyunk. Nagyon fontos az, hogy minél több gyerek minél több nyelven beszéljen, viszont várjuk azt a kormányzati intézkedést, hogy ez most végleges eltörlés, vagy egypár éves moratóriumról döntöttek. Esetleg van‑e intézkedési terv arra, hogy minél több diák mégiscsak le tudja tenni a felvételi előtt ezt a nyelvvizsgát? De ehhez az egész magyar nyelvoktatást át kell vizsgálni, ehhez az iskolák különböző fejlettségi szintjeit át kell vizsgálni, úgyhogy ez ügyben várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, az LMP és a DK padsoraiban.)