Csárdi Antal (LMP)

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Szomorú, de ott kell folytatnom, ahol ellenzéki képviselőtársaim abbahagyták, hogy az Állami Számvevőszék gyakorlatilag a kormány kinyújtott politikai karja; politikai alapon megrendeléseket kap és teljesít. A beszámoló ennek értelmében persze említést tesz a 2015-ben megtartott időközi országgyűlési és a 2016-ban megtartott időközi önkormányzati választásokról, azok lebonyolításáról és pénzeszközeinek felhasználásáról, és emellett a 2016. október 2-án megtartott országos népszavazás lebonyolításáról is, illetve az itt felhasznált pénzeszközök és elszámolások ellenőrzéséről.

Természetesen az Állami Számvevőszék szabályszerű költést állapít meg, ami önmagában is mutatja, hogy milyen mértékű elfogultságról is van szó, hiszen pontosan tudjuk, hogy a népszavazás kapcsán gyakorlatilag egy vaskos, sokba kerülő propagandacsomagot kaphatott meg a magyar társadalom, és persze ezt illetlenség lett volna az Állami Számvevőszéknek, mondjuk úgy, hogy kritizálnia.

(10.30)

Pedig tényleg milliárdokba kerültek, és legyünk őszinték, még csak értelme sem volt, mert ugye, a népszavazás eredménytelen és érvénytelen volt.

2018-ban az Állami Számvevőszék rengeteget szerepelt az országgyűlési választások miatt. Bár ez a beszámoló erre vonatkozóan részleteket nem közöl, az országgyűlési választás előtt, közben és alatt is több párt ellenőrzésre került, viszont kiemelten érdekesnek tartom, és ki is szeretném hangsúlyozni, hogy egyetlen párt nem volt ellenőrizve az Állami Számvevőszék által, mégpedig a legnagyobb kormányzó párt, a Fidesz. Ők pont kicsúsztak. Nem ők voltak soron. Én ezt értem, csak furcsállom. Azt gondolom, arról mindenféleképpen beszélnünk kell, hogy ezzel szemben a többi ellenéki pártot persze ellenőrizték, és érdekes módon találtak is hiányosságokat. És most én nem fogom még egyszer elmondani, amit Varju képviselőtársam már elmondott előttem, hogy még az adatszolgáltatást is igyekeztek minden eszközükkel megnehezíteni. Azt gondolom, ez tökéletesen bemutatja azt, hogy önök sajnos mára már nem működnek független intézményként. Pontosan tudjuk, hogy az Állami Számvevőszék elnöke tagja volt a Fidesznek; pontosan tudjuk, hogy képviselője volt a Fidesznek; és azt is pontosan tudjuk, hogy milyen személyes jó kapcsolatot ápol miniszterelnök úrral és a kormány több képviselőjével is. Amíg én beszéltem ‑ valószínűleg a kamera nem mutatta ‑, éppen kezet fogott az egyik fideszes képviselőtársammal (Domokos László: Bejött!), ami, azt gondolom, teljesen rendben van, épp csak azt a személyes jó kapcsolatot próbálom vezérszónoki felszólalásomban bemutatni, amiről senki nem beszél, és ami egyébként beszédes annak kapcsán, ahogy az Állami Számvevőszék működik.

Azt gondolom, ha már itt tartunk, akkor valóban beszélnünk kell a Bangóné képviselőtársam által már megemlített IX. kerületi ellenőrzésről. Ugye, ez az én választókerületem. Milyen érdekes, hogy gyakorlatilag ott tartunk, hogy a kampányt úgy tudja megtervezni a Fidesz-KDNP, hogy gyakorlatilag a kampánystratégia része, hogy majd az Állami Számvevőszék milyen megállapításokat tesz, hogyan időzítve. Érdekes módon egy korábban elvégzett ellenőrzést csak az önkormányzati választásokat követően sikerült nyilvánosságra hozni, véletlenül; késett a postás az e-mail-fiókban, gondolom, ki tudja. És önök hiába beszélnek korrupciós kontrollról, ebből önök, ha a kormányzó pártról van szó, semmit nem teljesítenek. Mert hány olyan megállapítást tettek, elnök úr, ahol például az V. kerület ellenőrzése során kifogásolták volna, hogy az V. kerületben 200 ezer forint környéki négyzetméteráron értékesítettek ingatlanokat? Nem húsz évvel ezelőtt, most.

És vajon a IX. kerület ellenőrzése során észrevették‑e azt, hogy úgy értékesítettek ingatlanokat a IX. kerületben, hogy 15 millió forintra értékelték az ingatlant, 7,5 millióért a rendeletnek megfelelően eladták, ugyanakkor három héten belül ez 30 millióért újra gazdát cserélt? Tehát önök még csak nem is észrevételezték azt, hogy már az értékbecslés is úgy hamis, ahogy van, és gyakorlatilag súlyos veszteségeket kell hogy elkönyveljenek ezek az önkormányzatok. Ezeket önök mind nem vették észre, ugyanakkor folyamatosan lehetett látni, hogy ellenőrzik az ellenzéki pártokat, hogy kicsit olcsón, nagyon olcsón bérelnek‑e irodát. Azt gondolom, hogy fel lehetne itt most sorolni gyakorlatilag a teljes ellenzéki oldalt, hogy kit milyen, pestiesen szólva, fal dumával bírságoltak meg.

A 2018-as beszámoló visszatekint a korábbi évekre is, illetve párhuzamot von a monetáris politika hatásaival, ezzel persze a Magyar Nemzeti Bank munkásságát dicsőítve. Persze, ez egy jól felépített rendszer, hiszen az egyik függetlennek mondott szervezete a magyar államnak dicsérheti a másikat, ezzel erősítve a kommunikációt. Azt gondolom, hogy ettől mi még ezen átlátunk.

Ugyanakkor azt látni kell, hogy a visszatekintés ’16., ’17. és ’15. évekre, az annyiban érdekessé teszi ezt a dicshimnuszt, hogy akkor volt, amikor a Magyar Nemzeti Banknak az alapítványaiba befolyó pénzek elvesztették közpénzjellegüket. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a mai napig nem értem, és valószínűleg vagyunk így páran az ellenzéki oldalon, az Állami Számvevőszék álláspontját ‑ akkor sem értettük, és most sem értjük ‑, hogy hogy vesztheti el valami a közpénzjellegét, és hogy miért nem lépett hatékonyan, hangzatosan fel az Állami Számvevőszék, amikor a Magyar Nemzeti Bank működéséről volt szó. Pedig, azt hiszem, az előző ciklusnak ez a legnagyobb pofátlansága volt, mert pontosan tudjuk, hogy ezeknek az alapítványoknak a kistafírungozását, annak a forrását a magyar devizahitel-károsultak saját zsebből finanszírozták. El lehet mondani, hogy gyakorlatilag a forintosítási törvény kapcsán keletkező nyereség volt az, ami lehetőséget biztosított arra, hogy ennyi szabad forrást alapítványokra költsön a Magyar Nemzeti Bank. És azt gondolom, hogy ez nem egy elhanyagolható tétel, mert közel 300 milliárd forintról beszélünk.

Az Állami Számvevőszék 2018-as beszámolójának köszöntőjében az alábbiakat olvashatjuk: „Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerveként a demokratikus intézményrendszer független alapintézménye.” Ezt önök szeretik kihangsúlyozni, és én meg szeretem a vezérszónoki felszólalásomban ezt tételesen cáfolni, ahogy eddig is ezt tettem. Azt gondolom, tudjuk bizonyítani azt, és számtalan alkalommal bizonyosodott be a közvélemény számára is, hogy az ÁSZ a kormány által kért megrendeléseket teljesíti, célirányosan vizsgál és célirányosan büntet, és azt gondolom, hogy ez így nincs rendben.

És valóban azt várnánk, amit Varju képviselőtársam már mondott, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a célja, iránya legyen pártpolitikailag független, tehát hogy ugyan vegyék már észre azt, amit mindenki észrevesz. Amit a közétkeztetéssel kapcsolatban Bangóné képviselőtársam elmondott, az tökéletes példa: beszélünk hasonló hibákról, majd önök éves csúszással megállapítják ugyanazokat az észrevételeket, amiről beszéltünk. Én most azt kérem öntől, elnök úr, hogy vegye észre az önkormányzati ingatlanértékesítésnek a korrupciós kockázatait, és emelje föl a szavát, hogy a magyar önkormányzatok ‑ jellemzően fideszes önkormányzatokról beszélünk, én az V. és a IX. kerületről tudok konkrétan beszélni ‑, gyakorlatilag az ár alatti értékesítések következtében komoly vagyont élnek fel, illetve osztanak ki haverok között. Úgyhogy én azt gondolom, nehéz arról beszélni, hogy a függetlennek mondott Állami Számvevőszék munkásságában elfogadható‑e az a beszámoló, ami elénk került, ami egyébként nagyon szép, színes, szagos, szépen kötött, csak az a baj, hogy a működés messze nem azt mutatja a gyakorlatban, ami ebben a beszámolóban le van írva.

Külön érdemes kiemelni azt a közelmúltbeli ÁSZ-javaslatot, ami az állami vezetők bérplafonjának a megemelését indítványozta. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt Lázár Jánosék kérték az Állami Számvevőszéktől, mert nehezen tudták volna önmagában megmagyarázni, hogy most miért kell hirtelen gyökeresen szembefordulni a korábbi álláspontjukkal, amikor is az elmúlt nyolc év urizálását és magas állami fizetéseit kritizálták. Így azonban az ÁSZ ‑ mint teljesen önálló ‑ szakmai javaslata alapján alapozták meg az intézkedést. Egyébként ez nagyon jó példa az Állami Számvevőszéknek a ma betöltött szerepére. Az ilyen jellegű vizsgálatokra egyébként jellemző, hogy nem átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzések, vagy eleve behatárolják azokat a területeket, amit az ÁSZ vizsgálni kíván.

Azt gondolom, hogy nagyon hosszú lenne, és valószínűleg nem férnék bele a negyed órába, ha itt mindent felsorolnék.

(10.40)

Szerintem érdemes lenne a csütörtöki Rádiókabaré készítőinek elolvasni ezt a beszámolót, mert rendre lehet találni benne olyan megállapításokat, amelyeket nagyon közérthető módon lehetne vicc tárgyává tenni.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Lehet Más a Politika számára, és azt gondolom, ezzel nem fogok nagy meglepetést okozni, nem fogadható el ez a beszámoló, mert sajnos a leírtak, illetve a gyakorlatban tapasztalt vizsgálatok ezt nem teszik lehetővé. Azt gondolom, egy demokráciának valóban ismérve az, hogy független intézmények függetlenül a kormánypártoktól, függetlenül tegyék a dolgukat, de sajnos ma ez nem valósul meg, épp ezért sajnos a beszámolót nem fogjuk tudni támogatni.

Nagyon szeretném, ha az Állami Számvevőszék működése olyan fordulatot venne, hogy jövőre ne egy ilyen tartalmú vezérszónoki felszólalást kelljen elmondanom, hanem azt tudjam mondani, hogy tisztelt elnök úr, ez a beszámoló rendben van. Sajnos, ezt nem mondhatom, mert, tisztelt elnök úr, ez a beszámoló nincs rendben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokban.)