Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is hadd üdvözöljem, hogy ezt a témát itt most megvitathatjuk az Országgyűlés előtt. Egyébként vitatkoztunk már róla érintőlegesen államtitkár úrral és többekkel, akik most itt vannak. Szóba került ez az ügy többször a parlament előtt korábban. Legutóbb, úgy emlékszem, a fúrt kutak kapcsán, amikor egy előterjesztést tárgyaltunk, akkor került szó erre a vitában. Nyilván ott is elhangzott, ami most is és tényszerű, hogy nem éri el a 100 ezer hektárt az öntözött területek nagysága Magyarországon, miközben a gazdálkodói igények jóval nagyobbak ennél, ennek a négy-ötszöröse.

Akkor ez nem látszott, hogy mikor fognak ebben végre valamit az asztalra tenni kilenc év kormányzás után. Most pedig meglep engem néhány szó, amit használnak aközben, hogy erről beszélünk. Én ennek örülök egyébként, például annak, hogy a klímaváltozás szó is elhangzik akkor, amikor az öntözésről beszélünk. Itt ezt Győrffy Balázs képviselőtársam említette. Ez engem bizakodással tölt el. (Nacsa Lőrinc: Én is mondtam.) Igen, Nacsa képviselőtársam is mondta. Korábban nem hallottuk azért gyakran ezt a kifejezést kormánypárti padsorokból. Örülök neki, hogy valószínűleg Kósa képviselőtársukat akkor legyőzték ebben egy frakcióülésen, vagy nem tudom, hogy történt. Mindenesetre itt a klímaváltozással kapcsolatos szkeptikus hangok ezek szerint alábbhagynak a Fideszben is, és akkor valóban tudunk beszélni egy olyan aspektusáról ennek a kérdésnek, ami szerintem alapvetően meghatározza gyermekeink, unokáink életét, a következő évtizedeket.

Ez az ügy nemzetgazdasági kérdés, nemzetstratégiai érdek, az öntözés közérdek. Minden ilyen kifejezéssel egyetértek, ami eddig elhangzott. Azt gondolom, hogy az a földrajzi hely, ahol élünk, a hazánk, az otthonunk, Magyarország nagyon sok szempontból nehéz földrajzi helyen van. A történelme során is nagyon sokszor érte olyan vihar, ami majdnem elsodorta. De egyébként például ebből a szempontból, a vízellátottság szempontjából vagy a mezőgazdaság potenciális lehetőségei szempontjából nagyon jó és biztató helyen van.

Sokszor hangzott el itt a mezőgazdaságról szóló vitákban, hogy ez az ország képes a lakosságszámánál legalább kétszer annyi élelmiszert termelni, akár többet is egyébként, itt megoszlanak erről a vélemények, és hogy az a fajta klímaváltozás, az a klímakatasztrófa, ami előtt állunk a következő évtizedekben ‑ akkor ebben egyre kevésbé van vita ‑, a mi utódainknak, a majdan itt élőknek milyen lehetőségeket teremt az alapvető létfenntartásra, bizony nem mindegy. Ennek kapcsán, ha arra a kérdésre kell önmagában válaszolni, hogy fejleszteni kell‑e az öntözéses gazdálkodást Magyarországon, növelni kell‑e az öntözés alatt lévő területek nagyságát, akkor erre a válasz egyértelmű igen. Határozott igen. Ezt képviseljük mi is, ilyen típusú javaslatokkal éltünk az elmúlt években is az Országgyűlésben.

Természetesen nem mindegy, hogy milyen áron ‑ azért ezt is az asztalra szeretném tenni. Ellenzéki képviselőtársam itt már utalt rá, de egyébként várható, hogy a vitában alapvetően két iránya lesz a módosításoknak, illetve az aggályoknak. Az egyik nyilván a környezetvédelmi típusú aggályok. Ennek kapcsán üdvözlöm azt, ha kevesebb adminisztratív teher éri a gazdákat, és könnyebb, mondjuk, egy-egy területet öntözés alá vonni. De az, hogy vajon a szakigazgatási szerv képes‑e ellátni ezeket a feladatokat, a megnövekedett terheknek meg tud‑e felelni itt az új környezetvédelmi terv kapcsán, ez egy kicsi kérdés bennem. Nagyon remélem, hogy a módosító indítványok jelentős részét meg fogják fontolni, befogadni, és eloszlatják a környezetvédelmi aggályokat, amelyek a módosítással kapcsolatban felmerülhetnek.

A másik az, hogy milyen áron. Itt a kártalanítás kérdése merülhet még föl, amely egy szűk keresztmetszet ebben a tekintetben. Itt azt mondta államtitkár úr, hogy részletesen szabályozza a javaslat a kártalanítás feltételeit, kereteit. Hát, lehet, hogy megnyugtatóbb lenne sokak számára, ha ezt még részletesebben szabályozná. Nagyon fontos az, hogy ne lehetetlenítsen el egy-egy terület öntözhetővé tétele más gazdákat, más területek tulajdonosait. Tehát a két szűk keresztmetszet ez ebben a tekintetben.

Ugyanazt a hasonlatot tudnám mondani, amit a kutak esetében tudtam mondani, nagyon fontosnak tartottam a fúrt kutaknál azt a kérdést, amit még mindig nem rendezett itt az Országgyűlés megnyugtatóan és teljesen, hogy a vidéken élő, adott esetben zömmel kistelepülésen élő kisegzisztenciáknak legyen lehetőségük elsősorban ivóvízhez jutni, ez nyilván egy másik téma; kettő, legalább olyan alapvető vízmennyiséghez jutni, és erről szólt egy módosító indítványom, ami az ő kiskertjüket, az alapvető létfenntartásukat szolgáló vagy a bevételeiket kiegészítő terület öntözéséhez segíti őket.

Ez az érdek, a kisegzisztenciák érdeke szinkronban kell legyen a hosszú távú környezetvédelmi, vízbázisvédelmi szempontokkal és egyéb ilyen szempontokkal. Utóbb abban volt vitánk, hogy ez kinek a feladata. Én azt mondtam, hogy szerintem ennek szinkronba helyezése az Országgyűlés feladata, ne mondjunk le erről a jogunkról, lehetőségünkről, és ne adjunk biankó csekket folyamatosan adott esetben a kormánynak ennek a két szempontnak az összehangolására. Részben itt is ezt gondolom, ezért gondolom azt, hogy szükség van még a javaslat finomítására.

Azt gondolom és határozottan mondom, hogy kell segíteni azt a folyamatot, ami arról szól, hogy több öntözött terület legyen Magyarországon, mert ez egy hatalmas stratégiai előny lehet számunkra és az utódaink számára a Kárpát-medencében. De mindezt úgy kell tenni, hogy megfeleljünk bizonyos vízbázisvédelmi, környezetvédelmi szempontoknak is, és egyébként a kártalanítás kérdései is egyértelműen tisztázottak legyenek.

(12.40)

Rövidre zárva tehát a felszólalásom végét, azt tudom mondani önöknek, hogy ha ezeken a szempontokon tudunk finomítani, akkor a frakcióm nevében azt tudom mondani, hogy látunk rá komoly esélyt, hogy támogatni tudjuk az előterjesztést. Köszönöm, államtitkár úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)