{"cycle": 41, "id": "90-206", "date": "2019-11-05", "ulnap": 90, "seq": 206, "speaker": "Szabó Szabolcs (független)", "p_azon": "s771", "faction": "független", "kind": "kétperces felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/7843 A szakképzésről", "iromany": "T/7843", "duration_s": 108, "position": null, "chars": 1504, "paragraphs": ["SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm szépen a szót. Elnézést, de most előjön belőlem a társadalomkutató, és kénytelen vagyok reagálni.", "Ha adatokat akarok összehasonlítani, akkor összehasonlíthatóvá kell tenni ezeket az adatokat ‑ mondom Gelencsér képviselő úrnak. Tehát idősoros elemzésnél is, meg területi elemzésnél is összehasonlíthatóvá kell tenni. Az ilyen típusú rendszerek elemzésénél szokás GDP-hez viszonyítani, ugyanis nemzetközi összehasonlításban ezt lehet jól használni. Megtehetjük, hogy idősoros adatokként összegben vizsgáljuk a kiadásokat, csak akkor meg az inflációt tessék figyelembe venni, mert akkor lesz, ugye, nem folyóáron, hanem reálértékben megadva.", "Egyébként most letöltöttem a KSH táblázatát. A módszertani leírásban az szerepel, hogy az állami költségvetés összes oktatási kiadását mutatja meg a GDP százalékában. Tehát az állami költségvetés önkormányzatok nélkül. 2003-ban 5,69 százalék, 2005-ben 5,33 százalék, még 2010-ben is 4,75, 2017-ben ez 4,34 százalék. Nem dolgom nekem védeni a 2010 előtti állapotokat, ezt majd a kollégák megteszik, ha akarják, én mint társadalomkutató most csak számokat mondtam. Ezek tények. Erre az 5,69-re jött még rá az önkormányzati kiadás. Erről csak becslés van, ez olyan 100 milliárd körül lehetett. De erről csak becslések vannak. Szóval, úgy kell számolni, hogy ez egy olyan 6-6,5 volt valójában. Csak a költségvetést tekintve ez olyan 5,6 százalék. Ez az, ami most 5 alatti érték. Erről beszélünk mindig, hogy ez kevés. Köszönöm szépen."]}