Menczer Tamás

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ne haragudjon, jól érzi magát? (Derültség a kormánypártok soraiban. ‑ Bana Tibor: És ti?) Nem tudok másra gondolni. Végighallgatva ezt az öt percet, itt tanakodtunk egymás között, hogy kinek kellene önnek válaszolni (Dr. Brenner Koloman: Tállai elvtársnak!), de minekutána öt perc után sem volt világos a téma, így végül rám mint a Külügyminisztérium képviselőjére esett a sor, amit én több-kevesebb örömmel természetesen elvállaltam, és próbálok valamit erre a borzasztó zagyvaságra… (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Ilyen az államtitkárok sorsa! ‑ Szilágyi György: Ezért kapod a pénzt!) Nyugalom, nyugalom! (Közbeszólások a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Mi is végighallgattuk ezt a borzalmat. Kis türelmet! (Szilágyi György: Mit minősítgetsz? Egyetemi tanárról beszélsz! ‑ Az elnök csenget.) Nyugalom, nyugalom, nyugalom, nyugalom! Nyugalom, barátaim, nyugalom! Megértem, és képviselő úr felszólalásában is a zagyvaság okát csak oda tudom visszavezetni, hogy a Jobbik tulajdonképpen megszűnőben és teljes összeomlásban van, annak a szélén vagy már tulajdonképpen azon túl. (Dr. Rétvári Bence: Már azt se tudja, mit mondhat, mit nem.)

Ahhoz képest, hogy ön arról beszél, hogy a kormány és a kormánypártok elvesztették az emberek támogatását, szeretném önt nagy tisztelettel arra emlékeztetni, hogy az elmúlt tíz választást nyerte meg a Fidesz és a KDNP, a legutóbbi három országgyűlési választást kétharmados többséggel, és egyébként a legutóbbi önkormányzati választást is megnyertük. (Dr. Brenner Koloman közbeszól.) Önök lehet, hogy most ‑ ahogyan Völner kolléga mondta ‑ nem kiütéses vereséget szenvedtek, hanem ‑ idézőjelben ‑ csak pontozásosat, de ez nem ok arra, hogy ilyen bátorsággal beszéljenek. (Dr. Lukács László György: Nézz rá Boldog Istvánra! ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiban.) Lehet, hogy képviselő úr ebben a hidegben a Hősök terén éjszakázott, de szeretném a figyelmét fölhívni arra, hogy önök továbbra is folyamatos vereségben vannak, dacára annak, hogy föladva minden korábbi elképzelésüket és politikai világnézetüket ‑ ha ezt egyáltalán lehet annak nevezni ‑ mindenkivel összefogtak, a baloldallal, Gyurcsánnyal, az MSZP-vel, az LMP-vel és mindenkivel ‑ (Szilágyi György: Ez sportkommentátori túlzás!) erre is kitérhetünk, pillanat türelmet kérek ‑, ennek ellenére tulajdonképpen önök folyamatos lefelé tartó spirálban vannak. Én megértem az ezzel kapcsolatos frusztrációt, azt is látom, már elnököt sem nagyon tudnak választani. (Dr. Rétvári Bence: Válasszák meg Gyurcsányt a Jobbik élére! Vagy Dobrev Klárát!) Eddig azt hittük, hogy az MSZP szenved káderhiányban, de most már látjuk, hogy gyakorlatilag a Jobbik is tulajdonképpen még nagyobb problémákkal küzd.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önt a leghatározottabban arra kérni, hogy a magyar emberek lenézését fejezze be (Közbeszólások a Jobbik soraiban.), és ezt a cirkuszt, ezt a színjátékot, ezt a borzalmas maníros ripacskodást, amit itt végrehajtott és most is végrehajt, ezt fejezze be. Biztos vagyok benne, hogy ezek a falak láttak már sok mindent, de hogy egy ilyen szürke kedd reggelen föláll egy képviselő, és itt valamifajta egészen elképesztő cirkuszt és színvonaltalan ripacskodást ad elő (Farkas Gergely: Magadról beszélsz?), azért az mégiscsak fölháborító. Ez mindannyiukra jellemző! (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Mindannyiukra jellemző, de most képviselő úrra esett a sor. Kérem, hogy ezt fejezze be, mert ez méltatlan egyébként még önökhöz is! (Dr. Brenner Koloman: Hát még hozzád!)

A magyar emberek lenézését pedig pláne fejezze be, és ne minősítse azokat, akik ezt vagy azt a híradót nézik. A magyar embereknek elég bölcsességük van ahhoz, hogy eldöntsék, hogy kit választanak (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Hogy elküldjenek titeket!); önöket egyébként éppen ezért nem is választják, tisztelt képviselő úr. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Eger, Dunaújváros!)

Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, illetve a magyar érdeket illeti (Dr. Brenner Koloman: Na, most aztán vágjunk bele!), szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a magyar kormányt és a magyar Külügyminisztériumot egy dolog vezérel: a magyar érdek képviselete. Ami a bevándorlást illeti, én látom, hogy önök migránsbaráttá váltak, tisztelt képviselő úr. (Derültség és szórványos taps a Jobbik soraiban.) Ön jött itt ezzel! Ön jött itt ezzel, drága képviselő úr, ami, mondjuk, megmagyarázza, hogy ezekkel a pártokkal, amelyek itt mögöttünk foglalnak helyet, fogtak össze. (Dr. Gyüre Csaba: A legnagyobb migránsbarátok ti vagytok! ‑ Dr. Brenner Koloman: Ülj le, egyes! ‑ Bana Tibor: Erdoğan! ‑ Az elnök csenget.) Önök már rég nem akarják megvédeni ezt az országot, önök már rég nem akarják megvédeni az ország határait és a magyar embereket, önök gyakorlatilag kizárólag hatalmat szeretnének, és minekutána látják, hogy ez nem megy, egészen kétségbeesett próbálkozásokat hajtanak végre.

Ami pedig a külföldi bírálatokat illeti: önök egykor ezek ellen határozottan felléptek. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) Most meg beállnak a Magyarországot bírálók mellé!? Külföldi bírálók mellé!? (Dr. Rétvári Bence: Sargentini!) Belföldi bírálók mellé!? Én értem a teljes meghasonlást, én látom ezt, de azért lássa be, hogy ez mégiscsak nonszensz.

A magyar kormány és a magyar Külügyminisztérium minden külföldi bírálat ellen fellép. Legutóbb a külügyminiszter úr Hollandiában mondta el azt, hogy semmilyen kettős mércét és igazságtalan bírálatot nem fogadunk el. Mi semelyik országnak nem vagyunk a kitelepített tagozata, semelyik országnak nem vagyunk a tagállama. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Mi hivatalos látogatást és korrekt beszédet elfogadunk, mindenkivel tárgyalunk (Dr. Brenner Koloman: Audi, BMW, Mercedes!), de semmilyen olyan kettős mércét, bírálatot és igazságtalan vádaskodást nem fogadunk el, amely méltatlan egy ezeréves államisággal rendelkező ország esetében. (Taps a Jobbik soraiban.)

Önök a szakadékban vannak, az ország pedig megy tovább előre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Hosszan tartó taps és közbeszólások a Jobbik soraiban, köztük: Úgy van! ‑ Éljen a párt!)