Nunkovics Tibor (Jobbik)

NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy kicsit más oldalról szeretném megközelíteni ezt a kérdést, már csak azért is, mert nem vagyok szakember ezen a területen, de azért sok olyan elhangzott, amihez szeretnék mégis hozzászólni. De ahogy Tállai András államtitkár úr mondani szokta: „ne szakmázz”, úgyhogy maradok ezen az úton, és kicsit máshonnan közelítem meg.

A szakképzés két részből áll, ha le akarjuk egyszerűsíteni a képletet: áll az oktatókból és áll a diákokból. A kormány, illetve Földi képviselőtársam, aki már sajnos nincs itt (Földi László a jegyzői székben ül.), azt mondta ‑ ha jól írtam le, akkor szó szerint ezt mondta ‑, hogy betanított munkások helyett értékteremtő munkaerőre van szükség. Hát, jó reggelt kívánok, szerintem ezt már évek óta mondják önöknek elég sok oldalról, nemcsak az ellenzéki pártok képviselői, de a szakma is, önök ennek ellenére mégis betanított munkásokat próbálnak kinevelni a frissen munkába álló fiatalokból.

Mi is annak az oldalán vagyunk, hogy ne betanított munkások kerüljenek ki a munkaerőpiacra, hanem igenis olyan dolgozó emberek, olyan diplomások vagy akár olyan szakik, akikből most konkrétan hiány van ebben az országban, mert sajnos elmentek Németországba vagy Írországba, mert azért a munkáért, amit itthon elvégeztek, és nem napi 8 órában, hanem mondjuk, napi 12 vagy 16 órában, és lehet, hogy hétvégén is dolgoztak maszekban, azért a munkáért kint feleennyi idő alatt háromszor ennyi pénzt kapnak. Tehát elmentek Németországba, Ausztriába vagy éppen Írországba, Angliába. És sajnos ugyanez vár az oktatókra is, hogyha nem rendezik az ő sorsukat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

És ha most felkínálnak nekik egy olyan lehetőséget ‑ elnézést, akkor gyorsan befejezem ‑, hogy vagy béremelést kapnak, vagy egy olyan rendszerbe kerülnek, ami számukra nem lesz megfelelő, ők is el fogják hagyni ezt az országot. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)