{"cycle": 41, "id": "90-106", "date": "2019-11-05", "ulnap": 90, "seq": 106, "speaker": "Gion Gábor", "p_azon": "g073", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/7842 A pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról", "iromany": "T/7842", "duration_s": 643, "position": "Pénzügyminisztérium államtitkára", "chars": 9299, "paragraphs": ["GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Igyekszem nem kihasználni a 30 percet a hatékonyság érdekében, de igyekszem átfogó bemutatást tartani itt a törvényjavaslatról.", "A bemutatni kívánt törvényjavaslat egyrészt a tőkepiaci biztosítási és banki területen működő szereplők szabályozására vonatkozóan, másrészt az államháztartási területet érintően tartalmaz módostásokat. Összességében megállapítható, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeinek módosítására irányuló szakaszok teszik ki a törvényjavaslat túlnyomó részét, ezen belül is jelentős mértékben szerepelnek európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítésére irányuló javaslatok. A jogharmonizációs jellegű módosítások mellett három területet emelnék ki: a garanciaalapok, a lakás-takarékpénztári termékek és a felügyeleti díj témakörét, majd ezt követően térnék ki az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő módosítások ismertetésére.", "Tisztelt Országgyűlés! A tőkepiacról szóló törvény módosítása elsősorban egy európai uniós rendelet jogharmonizációját biztosítja, amely az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő úgynevezett kibocsátási tájékoztatóról szól. Ez ‑ ahogyan a szakzsargonban emlegetik ‑ a prospektus, tájékoztató nem újdonság az értékpapírok világában, a tőkepiaci törvény eddig is tartalmazta ennek a jogintézménynek a szabályozását, az is az uniós alapokon nyugodott.", "(14.20)", "Mivel azonban a korábbi irányelvi szabályozást rendeleti szintű, azaz az Európai Unió összes tagállamában közvetlenül alkalmazandó szabályrendszer váltotta fel idén júliusban, ezért a hazai szabályozási környezetnek is ehhez kell igazodnia. A rendeleti szintű szabályozás célja az, hogy a nyilvánosan forgalomba kerülő értékpapírokkal kapcsolatban a befektetők egész Európában egységes séma és követelmények szerinti információkhoz jussanak hozzá, egy meghatározott részvény vagy kötvény potenciális vásárlója ugyanazon információk birtokába kerülhessen.", "Magára a tájékoztatókészítési kötelezettségre vonatkozó szabályok lényegében nem változtak, de egyes eddig is használt fogalmak mögötti tartalmak a rendeleti meghatározottság folytán némileg módosulnak. Az érintett piaci szereplőkkel, valamint a felügyeletet ellátó MNB-vel számos egyeztetésen tisztáztuk a munkatársaimmal a technikai részleteket, ami biztosítja a módosítás egyszerű gyakorlati alkalmazását.", "Szintén a tőkepiaci törvény módosítása a hitelintézeti, valamint a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény módosításával együtt az a szervezeti rendszert érintő változtatás, amely a befektetővédelmi és betétvédelmi céllal létrejött garanciaalapok egységes munkaszervezetét és közös irányítását megszünteti. Az Országos Betétvédelmi Alap, rövidebb nevén az OBA és a Befektető-védelmi Alap, azaz a BEVA munkaszervezetének összevonására 2015-ben került sor. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján azonban bebizonyosodott, hogy a pénz- és tőkepiacokon alapok formájában működő garanciarendszerek lényeges különbözősége a garanciaalapok elkülönült kezelését és működtetését teszi szükségessé. Az OBA és a BEVA által biztosított alanyi kör, az alapok működésével védeni kívánt érdekek különbözősége, továbbá az alapok működésének eltérő jellege miatt célszerűbb és hatékonyabb az elkülönült működés.", "Az üzemgazdasági értelemben vett méretgazdaságosság, a szinergia a befektetővédelmi és betétvédelmi alapok esetében nem volt értelmezhető, sőt a két garanciaalap akkor tudja céljait eredményesen megvalósítani, ha a piaci kihívásokra rugalmasan, gyorsan és átlátható módon képes reagálni, és ezt különálló szervezetként hatékonyabban tudja megtenni. Ezért a garanciaalapok jövőbeni hatékony fellépése, a betétesek és befektetők védelmi szintjének, továbbá az egyes alapok felelős és átlátható működésének növelése érdekében az OBA és a BEVA egységes munkaszervezetét, továbbá a munkaszervezet közös irányítását 2019. december 31. napjával a javaslat megszünteti.", "Tisztelt Képviselők! A pénzügyi közvetítőrendszer, azaz a hitelintézeti, tőkepiaci és biztosítási területen működő szolgáltatást nyújtók felügyeletét 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank látja el. A feladat ellátása során felmerülő költségeit a szolgáltatást nyújtókra kirótt felügyeleti díjból fedezi. A pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan működésének biztosítása, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalom fenntartása, erősítése mindannyiunk számára kiemelt jelentőségű. A felügyeleti feladatellátás szempontjából jelentős költségemelkedés volt tapasztalható az elmúlt években, többek között a megfelelő személyi állomány biztosításához, képzéséhez, valamint az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódóan, ezért szükségessé vált a 2007 óta változatlan díjak emelése, aktualizálása.", "Szintén aktualizálásra szorult az a több mint két évtizede változatlan követelmény, amely a pénzügyi intézmények minimális jegyzett tőkéjére mint piacra lépési korlátra vonatkozott. Ezt is megemelni, aktualizálni javasoljuk. Számos viszonyszámként a működő intézmények is alkalmazzák ezt, tehát egy bizonyos felkészülési időt javasolunk részükre.", "A benyújtott törvényjavaslat a lakás-takarékpénztárak esetében új szabályokat tartalmaz az állami támogatás nélküli termékekre. Az állami támogatás nélkül kötött szerződések esetén ugyanis egyes korlátozások szükségtelenek, gátolják a rugalmas feltételek kialakítását. Nem indokolt például az új szerződéses módozatok felügyeleti engedélyezése, amelyre korábban a megtakarításhoz biztosított nagy összegű állami támogatás miatt volt szükség. Indokolatlan a részösszeg kivételének teljes tilalma vagy az egyenlő részletekben történő befizetés előírása. A törvény módosítását szükségessé teszi egyes szabályok korszerűsítése, például a likviditáskezelési eszköztár bővítése.", "Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosítások tematikájához kapcsolódva, csak röviden szeretnék utalni arra, hogy a javaslat további módosításokat is tartalmaz, többek között a felügyelés, a befektetési alapok, valamint a szanálás egyes aspektusai tekintetében. E rész lezárásaként ismét szeretném hangsúlyozni, amit már a tőkepiaci törvény módosítása kapcsán is jeleztem, az érintett szakmai szervezetekkel, valamint a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-vel is többkörös egyeztetés történt annak érdekében, hogy a jogszabályi megfogalmazások minél szélesebb szempontú mérlegelés eredményét tükrözzék.", "Tisztelt Ház! Most szeretnék rátérni a törvényjavaslat címében is szereplő másik kiemelt témára, az államháztartásra. A tervezet az államháztartási működéssel kapcsolatban két törvényi módosításra tesz javaslatot. Az egyik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény. Hazánkban jelenleg két, a hasonlóságuk ellenére néhány vonatkozásban eltérő államadósság-fogalom van használatban. Az egyik az európai uniós módszertan szerinti, úgynevezett maastrichti adósságmutató, a másik a magyar költségvetési szabályrendszerhez kapcsolódóan kialakított adósságmutató.", "Az egységesítést célzó javaslat révén e kettősség megszűnik, a magyar költségvetési szabályrendszerben is a maastrichti mutató válik használatossá, mivel a törvény megalkotása óta eltelt időben egyértelművé vált, hogy ezt a kettősséget nem feltétlenül szükséges fenntartani, zavart, kavarodást okozott, és egyébként az általános használatban a maastrichti mutató van. Az Alaptörvényből fakadó azon döntő fontosságú szabály természetesen nem változik, mely szerint az adósságmutató 50 százalékos mértékének eléréséig nem fogadható el az adósság növekedését eredményező költségvetés.", "A korábbiaktól eltérően a tervezés során már ismert, a kormányzat által nem befolyásolt, az államadósság-mutató változásához vezető külső tényezőket, például a forint árfolyamváltozásának hatását, a költségvetésitörvény-javaslatban szereplő adósságmutató összeállításakor nem lehet figyelmen kívül hagyni, erre csak a költségvetés végrehajtása során van lehetőség.", "Fontos változás az úgynevezett adósságképlet hatályon kívül helyezése. A kormány elkötelezett az államadósság arányának folyamatos csökkentésében. A csökkentés mértékét illetően azonban a hatályos alaptörvényi és európai uniós előírásokon túl nem feltétlenül szükséges további törvényi rendelkezések előírása. Ezért javasoljuk a korábbi években egyébként sem alkalmazott, úgynevezett adósságképlet törlését.", "A másik az államháztartási törvény, melynek módosítása azt a célt szolgálja, hogy az uniós támogatási előirányzatokon év végén törlésre kerüljön az úgynevezett maradvány, elkerülendő azok folyamatos és szükségtelen halmozódását. A szabály az uniós támogatások fizetésének rendszerét, működésének módját semmilyen formában nem érinti, az csupán költségvetés-technikai, adminisztrációcsökkentő jellegű.", "Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja a pénzügyi szektor és az államháztartás megbízható működésének további biztosítása. Kérem ezért önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}