Bencsik János (Jobbik)

BENCSIK JÁNOS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2011. évi CII. törvény azt határozza meg többek között, hogy a különböző állami kitüntetések adományozása, megítélése milyen formában történik, de hogy ezeket a kitüntetéseket pontosan mikor, milyen esetben lehet visszavonni, arról a jogszabály nem dönt, nem foglalkozik vele. Márpedig nekünk meggyőződésünk, hogy a visszavonás feltételeit ugyanúgy szabályoznia kell ennek a jogszabálynak, mint az odaítélését.

Szilágyi György képviselőtársammal azért is nyújtottuk be ennek a törvénynek a módosítását, mert szeretnénk, hogyha pontosan meghatározott körülmények rendelkeznének a kitüntetések és díjak visszavonhatóságáról. Szeretném jelezni, hogy a Jobbik már korábban is nyújtott be erre vonatkozó törvényjavaslatot is, de ezt az illetékes bizottság akkor sem vette tárgysorozatba, mint ahogy most sem.

A kezdeményezés apropóját egyébként az a szomorú eset adja, hogy szeptemberben vált jogerőssé az az ítélet, amelynek nyomán a bicskei gyermekotthon volt igazgatóját, Vásárhelyi Jánost jogerősen 8 év fegyházbüntetésre ítélték, miután kiderült az, hogy az intézményében tartózkodó gyermekek kárára folytatólagosan szexuális erőszakot és szexuális visszaélést követett el. Vásárhelyi János egyébként 2016-ban kapta meg a Magyar Bronz Érdemkeresztet, de a szabályozás hiányosságai miatt ezt a kitüntetését a mai napig megtarthatja, ezt senki a mai napig tőle nem kérte vissza, és ha esetleg valaki visszakérné, erre akkor sincs lehetősége, hiszen ennek a jogszabályi feltételei nincsenek meg.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezt a törvényi hiányosságot maga a köztársasági elnök is elismerte. Áder János úgy fogalmazott a 168 Óra hetilap megkeresésére, hogy „A 2011. évi CII. törvény alapján a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza Magyarország állami kitüntetéseit. A hatályos szabályozás alapján állami kitüntetés visszavonására nincs mód”.

Ennek alapján azt gondoljuk, hogy a mostani javaslatunk azt a tényállást szabályozná, amely akkor áll fenn, hogyha bizonyos kedvezményezettek erkölcsileg, morálisan válnak alkalmatlanná ennek a díjnak a viselésére. Azt gondoljuk, hogy annak érdekében, hogy a magyar társadalom morális integritását, az erkölcsi tekintélyét vissza tudjuk állítani, visszavonhatóvá kell tenni ezeket a díjakat.

Meggyőződésünk ugyanakkor, és talán ez a legerősebb érvünk, hogy szégyent hoz a magyar államra, szégyent hoz a magyar nemzetre, és szégyent hoz azokra az emberekre is, akik egyébként a saját tehetségük, képességeik, tudásuk és szorgalmuk alapján kimagasló eredményeket értek el a kultúra, a tudomány és a sport területén, hogy ezeknek az embereknek osztozniuk kell köztörvényes bűnözőkkel ezeken a díjakon.

Bízunk abban, hogy ez a felvetésünk képes lesz… Bár lehet, hogy a feltételezés kissé naiv, de mégis bízunk abban, hogy ez egy olyan ügy, amiben talán a pártpolitikai ellentéteket, a különböző pártpolitikai hovatartozást félretéve tudunk közös álláspontot kialakítani. Bár a bizottság leszavazása és az előttünk tátongó üres kormánypárti padsorok nem adnak okot sok bizakodásra, én mégis kérem önöket, hogy ezt a törvénymódosító javaslatunkat fontolják meg, vitassuk meg, és döntsünk ennek a módosításáról. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)