Dr. Orbán Balázs

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném megköszönni azt az érdeklődést, amit ez iránt a téma iránt mutat, és köszönjük szépen, hogy az ország Háza elé hozza hétről hétre ezt a témát, ami megítélésünk szerint kulcsfontosságú.

Ez egy konfliktusos téma, ha keresztény kultúráról beszélünk, de itt azt szeretném először is egyértelművé tenni, hogy Magyarország és Magyarország Kormánya nem azt mondja, hogy mindenkinek hinnie kell vagy mindenkinek vallásos életet kell élnie. A keresztény kultúrára épülő európai civilizáció azt jelenti, hogy elfogadjuk azokat az alapvetéseket, amelyeket egyébként Európában a keresztény hívők és az ateisták is magukénak vallanak. Az egész civilizációnk, azok a jogelvek, azok a gazdasági alapelvek, amiket mindannyian magunkénak vallunk, a keresztény kulturális gyökerekből táplálkoznak.

Szokás azt mondani, hogy Európában az ateista is keresztény. Önmagában az a megközelítési mód, amit például Arató képviselő úr magáénak vall ‑ ő többször mondta is, hogy ő ateistának tekinti magát ‑, ezt is csak egy keresztény kulturális közegben tudja megtenni, mert az emberi méltóságnak a kereszténységen alapuló felfogása az, ami lehetővé teszi az állam és az egyház, az állam és a vallás szétválasztását, illetőleg lehetővé teszi azt, hogy mindenkinek a gondolat- és vallásszabadsága meglegyen.

(11.50)

Ez az a közös alap, amiből tudunk indulni. Másrészt azt is látjuk, hogy a világon, ha más területekre megyünk, például Európán kívüli területekre, akkor a kereszténység és a keresztény dogmatika meg teológiai alapvetés azokon a területeken stabilizáló tényezőt jelent, pontosan azért, amit a kereszténység Európában jelent. Ugyanazt jelenti a Közel-Keleten is, ugyanúgy toleranciára, ugyanúgy az Isten képére teremtett emberekre épülő vallásként működik akár Ázsiában, akár a Közel-Keleten, akár Dél-Amerikában, akár Afrikában vallja valaki magát kereszténynek.

Ez pedig azért fontos, mert civilizációs értelemben és geopolitikai értelemben is egy stabilizáló erőt jelent ott, abban a térségben. Tehát nekünk, európaiaknak, teljesen függetlenül attól, hogy hitéleti kérdésekben mit gondolunk, hogy hitéleti kérdésekben egyetértünk-e, nekünk civilizációs és geopolitikai érdekünk az, hogy a keresztény közösségeket szerte a világon, az Európán és Észak-Amerikán meg általában a nyugati keresztényalapú világon kívüli térségekben is támogatni tudjuk.

Ez egyébként felelősségünk is, mert a tények és a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a kereszténység a világon a legüldözöttebb vallás. Ebből pedig az következik, hogy a leginkább támogatott vallásnak is kellene lennie az európai civilizáció részéről. A valóság azonban éppen ennek az ellentétje: miközben az egyik legüldözöttebb vallásról van szó, az európai keresztény kultúrára és gyökerekre épülő országok döntő többsége elfordul ezektől a keresztény közösségektől, aminek köszönhetően ezek a keresztény közösségek támogatásukat és talapzatukat vesztik, és egyre csak fogyatkoznak azokban a térségekben, ahol kulcsfontosságú lenne, hogy a számuk legalább stabil maradjon, de ha lehet, akkor gyarapodjon is. S ahogy ez megtörténik, úgy fordulnak át ezek a területek egyre inkább instabil területekké.

Éppen ezért kulcsfontosságú a Hungary Helps program, és azt reméljük, azon dolgozunk folyamatosan, hogy meggyőzzük az ellenzéki képviselőket is és a nemzetközi partnereket is, hogy ugyan sok dologban nem értünk egyet, de mégis ez egy olyan terület, ahol az európaiak érdeke és a magyarok érdeke azonos, mindenkinek, baloldalinak, jobboldalinak, hívőnek, nem hívőnek az érdeke azonos. Segíteni kell azokat a közösségeket, hogy helyben maradjanak. Ráadásul ők nem is szeretnének eljönni.

Ha képesek vagyunk nem álszent módon csak támogatásról papolni, vagy olyan támogatásokat küldeni nekik, amivel ők nem tudnak mit tenni, és valójában az egész dolog csak arról szól, hogy mi esetleg az ő nyersanyagukat vagy egyéb erőforrásaikat el szeretnénk szívni, hanem valóban odafigyelünk arra, hogy a helyi közösségeknek mire van szükségük, és azt képesek vagyunk támogatás formájában odajuttatni, például egy várost újjáépíteni, amit ön is említett ‑ nekem is volt szerencsém azt a területet még az újjáépítés előtti állapotában látni ‑, iskolákat, oktatási intézményeket működtetni, akkor ezeknek az embereknek valódi opció a helyben maradás, és ezáltal a kereszténység azt a stabilizációs tényezőt, amit neki be kell tölteni, azt be tudja tölteni azokon a térségeken. Úgyhogy még egyszer szeretném megköszönni képviselő asszonynak is az ez irányú munkáját, és szeretném kérni az Országgyűlés támogatását a jövőben is ennek a programnak a folytatásához. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)