Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt kérdezte képviselő asszony, hogy miért nem támogatták a kormánypártok például az LMP-nek a módosító javaslatait. Tisztelt képviselő asszony, ha megnézzük, hogy a mi tárcánkhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó területen önök milyen módosító javaslatot nyújtottak be, azt látjuk, hogy önök adókivetéssel drágítanák az energiahordozók árát, magyarul, növelnék a magyar emberek rezsijét.

(14.00)

165 milliárd forint többletet szednének be rezsiemeléssel az önök költségvetési módosító javaslata alapján az emberektől, és ennyivel többet kellene a magyar háztartásoknak kifizetni. (Hohn Krisztina közbeszól.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Senki nem szeretne visszalépni abból, amit a rezsicsökkentés során elértünk, márpedig az önök javaslatai ezt célozták, 165 milliárd forintot húztak volna ki egy év alatt a magyar polgárok zsebéből.

De sok ellenzéki képviselőtársa is hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb javaslatokkal és indokolásokkal állt elő, csak a mi tárcánkat illetően önök hét új adót vezetnének be ‑ hét új adót! ‑, amivel 565 milliárd forintot húznának ki a magyar családoknak a zsebéből. (Hohn Krisztina: Nem igaz!) Növelnének is adókat, a javaslataik szerint növelnék az áfát, ami valószínűleg az alapvető élelmiszerek áfájának az emeléséből származhat, hiszen a tej, a tojás, a sertéshús a legalacsonyabb százalékkal adózik. A jövedékiadó-bevétellel, a társaságiadó-bevétellel húznának ki az emberek és a cégek zsebéből pénzeket (Arató Gergely: A nagyvállalatokéból! ‑ Demeter Márta közbeszól.), és le is írták, hogy miért, hiszen ott van az egyik ellenzéki képviselő javaslatának, költségvetési módosító javaslatának a szövegszerű indokolásában, pont a szociális támogatások területén, hogy a Fidesz-kormány előtti időszakban megszokott viszonyokhoz való visszatérés, és a szociális rendszernek ‑ ő úgy mondja ‑ radikális leegyszerűsítése. Tehát a 2010 előtti állapothoz való visszatérés az önök költségvetési módosító javaslatának az eredménye.

Szintén főleg párbeszédes javaslatok alapján kevesebb állna rendelkezésre a 304 milliárdos keretnél családi pótlékra (Demeter Márta közbeszól.), 6,3 milliárdos keretnél anyasági támogatásra, 60,8 milliárdos keretnél alacsonyabb lenne az ellenzéki javaslatok szerint a gyermekgondozást segítő ellátásoknak a kerete, mert ebből is elvennének. Elvennének a 11 milliárdos gyermeknevelési támogatásból is bizonyos részeket, de csökkentenék a most 3,1 milliárdos, a gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése című sort, de veszélyeztetnék, csökkentenék és elvonnák azt a 7,4 milliárd forintot, ami életkezdési támogatásra szól a költségvetésben, de a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokat, ami 3,5 milliárd forint, önök részben azt is másra fordítanák.

Ha megkérdezi tehát, tisztelt képviselő asszony, hogy miért nem támogattuk a javaslataikat, pontosan azért, mert a családoktól vennének el, mert növelnék a rezsit (Hohn Krisztina közbeszól.), és hét új adót vezetnének be, három adót pedig megemelnének Magyarországon, ezt pedig mi nem fogjuk megtenni. Az pedig a komolytalanságnak a csúcsa, hogy van olyan költségvetési tétel, amit 17-szeresen költenének el, de van, amit 30-szorosan költenének el, mert annyiszor hivatkoznak vissza rá. (Hohn Krisztina közbeszól.)

Ami a szegénységgel kapcsolatos egyéb felvetéseit érinti, tisztelt képviselő asszony, ha ön megnézi, hogy mennyi új munkavállaló van Magyarországon ‑ körülbelül 800 ezer ‑, és megnézi, hogy mennyivel csökkent az Eurostat kimutatásai szerint, tehát az önök által is nagyon szeretett nemzetközi kimutatások szerint a szegénységgel veszélyeztetetteknek a száma, akkor hogyha ezt családtagokkal is együtt tekinti, akkor kijön az a körülbelül 1,2 milliós szám, amennyivel kevesebben vannak ma kitéve a szegénység kockázatának, mint voltak 2010-ben. (Demeter Márta és Arató Gergely közbeszól.) Ennek persze az egyik alapja pontosan a radikális minimálbéremelés és a radikális szakmunkásminimálbér-emelés is, és az is, hogy a keresetek egy év alatt több mint 10 százalékkal növekedtek, ha pedig 2010 óta nézi, tisztelt képviselő asszony, akkor azt láthatja, hogy a nettó bérek több mint 60 százalékkal emelkedtek Magyarországon.

Az is nagyon pozitív folyamat, hogy a 18 év alatti, szegénységgel veszélyeztetetteknek a száma ugyanezen kimutatás alapján egy év alatt az egynegyedével csökkent. Tehát azon gyerekek, azon gyerekes családok aránya, ahol a szegénység veszélye fennáll, vagy a társadalmi kirekesztettség veszélye fennáll, egy év alatt az egynegyedével tudott már legutóbb csökkenni. Az is fontos, hogy az egyszülős háztartások esetében például egyharmadával csökkent a szegénységnek kitetteknek a száma 2010 óta, és a nagycsaládosoknál is egy 50 százalékos szegénységikockázat-csökkenésről beszélhetünk. Tehát akár valaki egyedül neveli a gyerekét, akár több gyereket nevel, érezhető mértékben csökkent a szegénységnek a mértéke.

Az OECD kimutatása szerint 2010 és 2017 között Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a minimálbér is, és ön is tudja (Az elnök csenget.), hogy az emberek fogyasztása is most már talán 60 hónapja folyamatosan bővül. Ez is azt mutatja, hogy egyre kevesebbeket veszélyeztet a szegénység.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)