Menczer Tamás

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem a lényegre térni, az időkeretet nem teljesen kihasználva. A törvényjavaslat célja a magyar kormány és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a diplomáciai célú ingatlanok vásárlásáról szóló egyetértési megállapodás kötelező hatályának elismerésére való felhatalmazás megadása és egyúttal annak kihirdetése. A kormány a keleti nyitás politikájának jegyében törekszik a magyar-kínai kapcsolatrendszer sokoldalú fejlesztésére, amelynek keretében a jelen törvényjavaslatban egyaránt rendezni kívánjuk a hosszú ideje napirenden lévő, Magyarország pekingi nagykövetsége részére bérelt ingatlan, valamint a Kínai Népköztársaság 2017 elején Magyarország Kormányának előterjesztett kérése alapján a nagykövetségi rezidenciával szomszédos ingatlan megvásárlásának kérdését.

A pekingi nagykövetség a hivatal épületét 1969 óta bérli a kínai tulajdonosi jogokat gyakorló diplomáciai testületet ellátó igazgatóság ingatlanvállalatától. Az ingatlan elhelyezkedése frekventált, helyi léptékekhez mérten közel található a jelentősebb kormányzati intézményekhez, minisztériumokhoz, azonos utcában helyezkedik el az Európai Unió delegációja, a német, a spanyol, a kanadai, a svéd nagykövetség, és közvetlen szomszédságában van a katari rezidencia is. A 2000-es évek elején már felvetődött a nagykövetségi ingatlan felépítményeinek megvásárlása és a telek 70 évre szóló tartós bérlete, figyelemmel arra, hogy a pekingi diplomáciai jelenléttel szemben támasztott kormányzati elvárásoknak hosszú távon munka- és költséghatékonysági szempontokból a nagykövetség akkor tud a legjobban megfelelni, ha elhelyezése a jelenlegi ingatlanegyüttesben történik. A vonatkozó helyi szabályozás értelmében a hivatali épületegyüttes használatára 3-5 éves bérleti szerződések megkötésével nyílt lehetőség.

A kínai fél tájékoztatása alapján az általa alkalmazott preferenciális bérleti konstrukció a jelenlegi bérleti szerződés lejártát követően várhatóan megszűnik, és sor kerülhet az ingatlanegyüttes után fizetendő bérleti díj piacosítására. A piaci árszínvonalhoz való igazodás a bérleti díj megtöbbszöröződésével járhat, amelynek figyelembevétele szintén indokolttá tette az ingatlan megvásárlását.

Említést érdemel továbbá, hogy a kínai hivatalvezetés 2005-ben az épületegyüttes egészére kiterjedő felújítás mellett döntött. Jelentős befektetésként 2013-ban kiépítésre került a kínai, internettől független csatornaként működő műholdas kommunikációs rendszer, 2015-ben pedig fejlesztésre került a nagykövetség melléképülete. Magyar részről a további indokolt beruházási költségek felvállalása gazdaságilag kizárólag hosszú távú használat esetén észszerű, amely a tulajdonlás által biztosítható.

A kínai fél 2017 novemberében megerősítette, hogy jóllehet, a kínai állam 2008 óta nem engedélyezi az egyes országok részére a bérelt nagykövetségi ingatlanjaik megvásárlását, a 2003-ban a magyar és a kínai kormány között létrejött, a nagykövetségi ingatlanokra kölcsönösen vonatkozó megállapodás miatt mégis jóváhagyták a pekingi magyar nagykövetségi ingatlan tulajdonjogának átruházását. A tárgyalások eredményeként a felek egyaránt hozzájárultak az érintett ingatlanok adó- és illetékmentes megvásárlásához.

Fentiek alapján az aláírt nemzetközi szerződés a budapesti és pekingi ingatlanok kérdését összekötve, mindkét fél számára kölcsönösen előnyös módon rendezi. Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)