Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A nyugat-nílusi vírus 1969 óta van jelen Magyarországon, azóta ismertek ilyen megbetegedések Magyarországon.

Ahogy ön is mondta, elsősorban azoknál veszélyes, akiknek amúgy is legyengült a szervezete. Az esetek 80 százalékában mindenfajta tünet nélkül zajlik le a fertőzés, de valóban van egy 1 százalék, amikor valakinek már nagyon gyenge az immunrendszere, és abban az esetben könnyebben súlyosabb következményekkel is járhat. Európában valóban ‑ ahogy ön is utalt rá ‑ nagyon nagy mértékű az esetszámok emelkedése. Szerencsére Magyarország nincs benne a legnagyobb esetszám-emelkedésekben. A három legmagasabb emelkedést 2017-2018 között Bulgáriában 15-szörös, Franciaországban 13,5-szeres és Olaszországban közel 11-szeres emelkedéssel mérték. Tehát első látásra is jól látható, hogy Magyarországon szerencsére a védekezés jobban sikerült, hiszen nem a legfertőzöttebb országok közé tartozunk.

A WHO, az Egészségügyi Világszervezet is kiadott egy nemzetközi álláspontot, pontosan azért, mert sok európai országban és máshol is felbukkant több helyen ez a megbetegedés. Csak röviden idéznék ebből, amikor a megbetegedés átviteléről beszélnek, hogy az átvitelt megelőző erőfeszítéseknek elsősorban a szúnyogcsípésekkel szembeni személyes és közösségi védelemre kell összpontosítaniuk: szúnyoghálók, személyes rovarriasztók használatával, világos színű ruhák, hosszú ingek és nadrágok viselésével, ezenkívül a közösségi programoknak ösztönözniük kell a közösségeket arra, hogy elpusztítsák a szúnyogtenyészeti területeken ezeket a lárva-lakóterületeket, amire ön is utalt. Tehát hasonló védekezést javasolt a WHO is, mint amit Magyarország is az elmúlt években tesz.

Hogy beszámoljak önnek a tavalyi eredményekről, engedje meg, hogy pár adatot elmondjak, bár a katasztrófavédelem honlapján ezek mind megtalálhatók, hiszen egy előre meghatározott ütemterv szerint, szakértői javaslatok alapján végzi a katasztrófavédelem a szúnyoggyérítést is. Erre közel másfél milliárd forintot fordítunk összességében évente. Az előző évben 19 héten keresztül zajlott ez, és 728 749 hektár volt érintett ezekkel a kezelésekkel. Idén április 29-én kezdődött meg a program. Jelenleg a hetedik heti program végrehajtásánál tartunk. Az első három hétben biológiai lárvagyérítés zajlott ‑ ez az, amit ön is javasolt, képviselő úr, tehát ez megvalósult az első három hétben, amit ön is a leghatékonyabbnak tart ‑, majd a negyedik hétben megkezdődtek a kémiai imágógyérítések is. De ahogy mondtam, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján ön is ezekről tájékozódhat.

Nagyon sok esetben magánterületeken vannak azok a vízgyűjtők, amelyekben tenyésznek ezek a lárvák, éppen ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ plakátokat is készített, és tájékoztató anyagot is eljuttatott. Nemcsak a honlapján érhetők el a Népegészségügyi Központnak, a korábbi tisztiorvosnak, hanem a járási és fővárosi kormányhivatalok bevonásával ezeket az ingatlantulajdonosok felé is igyekeztek továbbítani, ezt a tájékoztatást megadni.

Fontos, hogy légi úton is történik szúnyoggyérítés, egyrészről szúnyogirtó szerekkel, másrészt szúnyoglárvairtó szerekkel, és vannak földi járműről történő irtások, gyérítések is, ezeket a kormányhivatalok koordinálásával valósítjuk meg, egyrészről melegködképzéssel, másrészről hidegködképzéssel, vagy pedig ULV-eljárással szintén igyekszünk fellépni. Ugyan ön nem említette, de fontos része a védekezésnek a vérkészítmények szezonális szűrővizsgálata is. Ennek a többletfinanszírozásához is biztosítottuk a kellő forrásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)