{"cycle": 41, "id": "72-80", "date": "2019-06-13", "ulnap": 72, "seq": 80, "speaker": "Dr. Harangozó Tamás (MSZP)", "p_azon": "h056", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/6353 Egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról", "iromany": "T/6353", "duration_s": 921, "position": null, "chars": 12869, "paragraphs": ["DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez a salátatörvény minimum három teljesen különböző területet érint, és picit vitatkozva az előttem szóló Aradszki képviselőtársammal, jogilag gyakorlatilag semmilyen összefüggés nincs közöttük. Nyilván azért választották ezt a módszert, hogy néhány disznóságot egy ilyen salátatörvényben vigyenek végig a magyar Országgyűlésen. Ez a három fő terület a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos változtatások, a külszolgálati viszonyban lévőkkel kapcsolatos változtatások, a harmadik pedig, amiről elég nagy csönd volt eddig a kormánypárti vezérszónoklatokban, a magyar adófizetők százmilliárdjainak ellopását előkészítő egyes törvények módosításáról szóló javaslat. Ez utóbbit a Fidesz vezérszónoka, de ha jól értem, a KDNP vezérszónoka is egyszerűen egy kis, rövid technikai kiigazításnak tartja, amiről nem volt érdemes szót ejteni. Nem is csodálom, mert azt gondolom, hogy tisztességes, egyenes derékkal nehéz lenne ezen módosítások mellett bárkinek érvelnie. Államtitkár úr is, néha úgy éreztem, picit remegő hangon olvassa fel azt az indoklást, ami az expozéját adta.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Menjünk akkor végig gyorsan, hogy melyik területen mit is sikerül változtatniuk. Itt egy kis egyszerű, nyári délutáni törvénymódosítási javaslat képe látszódott, ha valaki követi ezt a vitát, úgy érezhette, hogy minden rendben van, rengeteg jót tesznek a néppel és az országgal. Mi teljesen máshogy látjuk ennek a törvényjavaslatnak szinte minden pontját.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel foglalkozó módosító javaslat irányát nagyjából abban lehet összefoglalni, szerintünk, hogy még nagyobb és további szabad kezet adnak az egyetem vezetésének, hogy gyakorlatilag korlátok nélkül játszhassanak, játszadozhassanak az ott dolgozó munkatársakkal, az ő életükkel, sorsukkal. Egyrészről azt mondják, hogy be kell számítani a megbízási szerződéssel ott lévő óraadó oktatókat is a tudományos munkába, mert hát ebből ezek szerint hiányt szenvednek, miközben egy másik módosítási pontban az oktatói többletlétszám csökkentése érdekében az eddig meglévő, hadd fogalmazzak így, gyakorlatilag pofára történő kirúgásoknál meglévő gumiszabályok számát tovább növelik, egészen elképesztő indokokkal, például a hatékonyabb munka érdekében mást kívánnak alkalmazni. Ennyi erővel beírhatták volna az „oszt’ jó napot” kezdetű bekezdést is a törvény passzusai közé, hiszen ott van az „érdemtelenség miatt”, ami eddig is ott volt; ez is egy olyan szabály, hogy gyakorlatilag arra mondják ki, akire akarják.", "S van itt egy általunk nehezen megfejthető, „ha a kötelező óraszámok összegének és a megtartott órák számának aránya meghaladja az 1,25-ös arányszámot” fedőnéven szereplő új indok. De a lényeg az, hogy már az első kettő is gyakorlatilag olyan, hogy aki az egyetemvezetésnek nem tetszik, az nagyjából másnap reggel pakolhat és hagyhatja el a munkahelyét egy, a tudományos világban, a tudományos életben lévő területen. Ez ugyanaz, tisztelt képviselőtársaim, mint amit az MTA-val kapcsolatban sem hajlandók megérteni, valamint a közigazgatási bíróságok tekintetében sem tudnak megérteni, hogy egy független hatalmi ág, mint a bíróság, vagy éppen a tudományos élet területén a munkavégzés egyik legfontosabb kérdése az, hogy valaki erre szánja az életét, és megteszi azt, amit a tudományos világban követelnek tőle, akkor más, akár politikai, akár személyes szempontoknak ne kelljen megfelelnie, mert abból tudományos munka, abból teljesítmény nem lesz. Plakátragasztókkal meg nem lehet egyetemet vezetni, meg egyetemi oktatást végezni, meg hallgatókat nevelni.", "(14.00)", "Cserébe viszont valóban lesz egy szupi kis új állás, ez a campus-főigazgatói poszt ‑ gondoljuk, biztosak vagyunk benne, hogy többmilliós fizetéssel, csilivili nagy irodával fogja valaki majd a campust főigazgatni. Nagyon kíváncsian várjuk, név szerint kit tisztelhetünk a javaslatban ‑ valószínűleg nem fogunk meglepődni, amikor kinevezésre fog kerülni. Természetesen a személyes törvényalkotás egy másik része, amit itt rángatnak egyik oldalról ide, a másik oldalról oda, az életkori szabályok. Itt az életkori korlátoktól majd el lehet tekinteni egyes emberek tekintetében, ezt tartalmazza a törvény. Gratulálunk, ezek stabil, kiszámítható, szakmailag megalapozott, hosszú életutakat biztosító, a Magyar Köztársaság közszolgálati képzését alapjaiban garantáló, fantasztikus új szabályok.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nagyjából olyan, mintha egy egyszerű tsz-pártiskolának a szabályait látnánk, ahol az a kérdés csak, hogy a kedves vezetőnek minden rendelkezésre álljon ahhoz, hogy a saját környezetében kénye-kedve szerint úgy alakítsa a személyi kérdéseket, ahogy akarja. Szerintünk ezt az egyetemet összekeverik valami egészen mással.", "A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvénnyel kapcsolatban is muszáj néhány gondolatot elmondani az előzményekkel kapcsolatban, mert rávilágít arra a magas színvonalú jogalkotásra, amit a Külügyminisztérium az elmúlt években ezen a területen végzett, hiszen ez a törvényjavaslat maga a külszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos szabályozási módosítással a következőképpen alakult csak az elmúlt néhány évben.", "2016. június 13-án az Országgyűlés elfogadta azt a nagy módosítócsomagot, amit a Külügyminisztérium megálmodott, majd 2016. október 27-én, tehát néhány hónappal később, a törvény hatálybalépése előtt már visszahozták a törvényt, és elkezdték módosítgatni. Aztán még szintén a törvény hatálybalépése előtt, 2017. április 12-én kezdeményezte a minisztérium egy újabb módosítását a törvénynek ‑ még egyszer mondom, még hatályba sem lépett ez a törvény ‑, többek között arra hivatkozva, hogy az előző évben elfogadott törvény nem volt egészen jól előkészítve, és az életben vannak olyan dolgok, amihez hozzá kell igazítani azt a törvényt, ami még hatályba sem lépett. Ehhez külön gratulálunk. Majd 2018 októberében ismét hoztak egy törvénymódosítási javaslatot, amivel tovább módosították az önök által behozott változásokat.", "És akkor most itt vagyunk 2019 júniusában, amikor, ha jól számolom, negyedszerre hozzák be ennek a törvénynek a toldozását-foldozását, többek között azért, mondom Aradszki úrnak is, családbarát kormány lévén, mert például a gyermek- és családtámogatásokat önök vették el ebben a 2016-os bizonyos alapjavaslatban. Azt, ami előtte megvolt, azt megszüntették, majd a hatálybalépés előtti másik módosítással visszahozták, de mégsem úgy. Gyakorlatilag kiszámolták, és lássuk be, ez a lényeg, az érintettek tekintetében óriási hátrányt okoztak a külszolgálatot teljesítő családok életében, gyakorlatilag lehetetlenné tették egy csomó esetben, főleg olyan országokban, ahol komoly tandíjak és komoly egyéb más megélhetési költségek vannak a magyar viszonyokhoz képest a család és a gyerekek nevelésével kapcsolatban.", "(A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Simicskó István váltja fel.)", "Egyébként a törvényjavaslat ezen részleteibe szerintem ebből a szempontból kár belemenni. Vannak benne támogatható részek, többek között, még egyszer mondom, végre a gyermeknevelési költségtérítésnek a rendbetétele vagy az árfolyam-kompenzáció, ami nyilván eddig is problémát okozhatott, de most végre legalább kezelik. Szerintem ez nem is érdemel több szót ‑ még egyszer mondom, negyedszerre vagy ötödszörre hozzák be toldozni-foldozni ezt a javaslatot.", "Itt érünk el a törvény legérdekesebb részéhez, a nyilvános adatok megismerésének jogát korlátozó részhez, amelyre az államtitkár úr is azt hivatkozza ‑ ha jól vettük észre, egyébként a törvény indoklását olvasta föl ‑, hogy erre az infotörvény ad felhatalmazást, mégpedig a külügyi kapcsolatokra és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra tekintettel. Szerintem nézzük az elejéről a dolgot, tisztelt államtitkár úr!", "Az önök által elfogadott Alaptörvény 38. cikke tartalmazza a közpénzek átláthatóságának alkotmányos követelményét. A 39. cikk (2) bekezdése szó szerint a következőt mondja: „A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Az, amit önök ide most javaslatként behoznak, hogy a külügyi kapcsolatokra és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra a Magyarországra érkező befektetéseknek adott állami pénzeket akarják eltitkolni, ez egyszerűen vérlázító, gazemberség, alkotmányellenes, nagy valószínűséggel uniós szabályokba is ütközik ‑ nyilván az utóbbi kettő önöket egyáltalán nem érdekli.", "Árulja már el nekem, államtitkár úr, a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére a magyar adófizetők által befizetett költségvetési pénzekből vissza nem térítendő támogatást adni és ezt utána eltitkolni a magyar adófizetők elől, ez milyen külügyi kapcsolatra vagy nemzetközi szervezettel való kapcsolatra való hivatkozással indokolható.", "Semmilyen külügyi kapcsolat nincs ezekben az esetekben. Semmilyen nemzetközi szervezettel való kapcsolat nincs abban, hogy önök külföldi cégeknek a magyar adófizetők pénzéből milliárdokat adnak támogatásként. Igen, lehetne azon vitatkozni, hogy ezeknek a támogatásoknak melyik az a pontja, amelyik egyébként a kormány tárgyalóképessége tekintetében ésszerű vagy nem ésszerű, tehát hogy mondjuk, a tárgyalás előkészítő anyagait nyilvánossá lehet‑e tenni vagy nem. De, tisztelt képviselőtársam, ön tudja a legjobban, államtitkár úr, ön tudja a legjobban, hogy a közérdekű adatokra az általános szabály egyébként is az, hogy az előkészítő iratok nem képezik részét a közérdekű adatoknak, legalábbis főszabály szerint nem.", "Ráadásul azokat az adatokat kívánják önök öt évre titkosítani, a keletkezésüktől számított öt évre, amelyek nemcsak maguk az előkészítő iratok, hanem a támogatási kérelem, felolvasom: a támogatási kérelem befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratok, a támogatási döntés, illetve feltételes támogatási ajánlat ‑ tehát magát a döntést sem ismerheti meg senki ‑, a támogatási szerződés módosulására irányuló iratok, és itt jön a legdurvább, a beszámolás és a visszakövetés során keletkezett iratokba se lehet majd betekinteni.", "Tehát azt állítják önök, hogy az a magyar nemzet érdeke, az a magyar adófizető állampolgárok érdeke, hogy a már eldöntött és megvalósult beruházás beszámolásáról, tudniillik hogy megvalósultak‑e a feltételek, amire a kormány adta, vagy ellopták azt a pénzt, elsíbolták vagy nem valósult meg, még azt sem tudhatja meg senki ebben az országban, no pláne nem azok az emberek, akik a napi munkájuk után leadózzák a pénzüket, és amiből önök osztogatják itt a pénzt. Egyszerűen vérlázító!", "Ha veszünk egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást, mondjuk, egy BMI-típusú beruházást, aminek a mai döntése után talán majd öt év múlva kész lesz egy gyár, és majd utána néhány éven belül megjön a beszámolás, és majd azután is öt évig titkos lesz, az azt jelenti, hogy akár tíz-tizenvalahány évig senki nem tudhatja meg, hogy a magyar kormány az adófizetők pénzéből hova szórta el a pénzt, milyen feltételekkel és hogyan.", "Az idei költségvetésben, tisztelt képviselőtársaim, 50 milliárd forintról beszélünk, a jövő éviben 80 milliárd forintról beszélünk ‑ gondoljuk, hogy ha ez a Fidesz-kormányon múlik, akkor nőni fog, egy ciklus alatt több száz milliárd forintról, több százezer millió forintról. Ennek a nagyságrendje jóval nagyobb, mint az egyébként jogosan óriási botrányt kavart és a bíróságok által is megállított másik őrületük, a Magyar Nemzeti Bank által „elveszíti közpénzjellegét” típusú projektjük. Ez nagyjából ugyanaz. Ugyanaz volt a lényeg, hogy egy több száz milliárdos állami vagyonrészt úgy tüntessenek el és úgy osztogathassanak utána, úgy kezelhessenek, hogy arról utána senki soha semmit jogszerűen ne tudjon meg.", "Ugyanezt csinálják most, csak halkan jegyzem meg, nagyobb nagyságrendben. Elveszíti közpénzjellegét, mert nem lehet majd tudni róla, hogy ki, mikor, miért, milyen alapon döntött, és még azt sem, hogy egyáltalán az ezáltal támogatott beruházás létrejött-e, vagy egyszerűen hazalopták az egész pénzt. Legalábbis öt évig erről biztosan senki nem tudhat.", "(14.10)", "És nyilvánvaló, hogy a jelenlegi törvények betűjének megerőszakolásáról beszélünk, és a saját Alaptörvényük megerőszakolásáról beszélünk, hiszen egyrészt nem stimmelnek ezek az érvek, amiket önök mondanak, másrészt, tisztelt képviselőtársaim, a bírósági gyakorlat teljesen világos volt, és a bíróság pontosan azért van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ‑ befejezem, egyetlen percet kérek, tisztelt képviselőtársaim ‑, hogy az egyedi ügyekben el tudja dönteni, hogy mi a magyar állam érdeke, és mi az, ami nem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, majd még folytatom. (Taps az MSZP és a DK padsoraiból.)"]}