Dr. Sztáray Péter András

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat lényegében három törvény módosítására irányul.

Az első: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény módosításának célja a kormány 2018 decemberében elfogadott, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés és kutatás-fejlesztési feladatok támogatásáról szóló kormányhatározatban foglalt célkitűzések megvalósításra a megfelelő jogi környezet megteremtésén keresztül.

A második: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosításának célja, hogy megteremtse az összhangot a kormányzati igazgatásról szóló törvények között.

És a harmadik: a kormányzati igazgatásról szóló törvény ‑ a továbbiakban Kit. ‑ módosítása pedig technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Az NKE-törvény módosításának célja a megfelelő jogi környezet kialakítása, hiszen a kormány 2018 decemberében rendelkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos stratégiai fejlesztési célkitűzésekről. A célkitűzések között megfogalmazódott az egyetem nemzetközi versenyképességét mérő rangsorokban előkelő helyezések elérése, a kutatási teljesítmény jelentős mértékű fejlesztése, illetve a fiatalokat is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok kialakítása.

A törvényjavaslat hozzájárul az NKE belső szervezeti rendjének megújításához, valamint a munkáltatói joggyakorláshoz kapcsolódó módosításokat rögzíti, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyetem a hallgatói számára fenntartsa a kiemelkedő képzési színvonalat, illetve tovább erősítse azt a legmagasabb képzettségű és felkészültségű oktatói kar biztosításával.

(13.20)

Az egyetem a felsőoktatási intézmények között speciális szerepet tölt be, ezért speciális felmentési szabályok létrehozása vált szükségessé az oktatói minőség növelésének és a létszám észszerűsítésének elérése érdekében, így azok a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseihez igazodva kerültek kialakításra. A bevezetni kívánt felmentési okok figyelemmel vannak a feladatok hatékony ellátására, valamint az egyetem jó hírnevének védelmére. Az új felmentési szabályok abban az esetben biztosítanak lehetőséget a munkaviszony megszüntetésére, ha az oktatási vagy tudományos tevékenységét nem megfelelően végzi.

Az egyetem folyamatosan bővülő oktatási tevékenysége és az ehhez kapcsolódó ingatlanállománya szükségessé teszi a vezetők körének bővítését. A gazdasági főigazgatói pozíció mellett létrejön a campus-főigazgatói pozíció, amelyet a campus működésével kapcsolatos egyre bővülő feladatok tesznek indokolttá. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében szükséges továbbá meghatározni, hogy mely vezetői tisztségek milyen módon tölthetők be.

Tisztelt Országgyűlés! 2019. március 1-jén a kormányzati igazgatásról szóló törvény egésze hatályba lépett. A Kit. hatálybalépésével összefüggésben szükségessé vált az ágazati jogszabályok felülvizsgálata és azoknak a Kit. által használt fogalomrendszerének megfelelő módosítása, valamint a jogszabályi hivatkozások vonatkozó cseréje. Tekintettel arra, hogy a külszolgálati törvény háttérjogszabálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény volt, szükséges a Kit. és a külszolgálati törvény viszonyrendszerét rendezni, illetve szükséges a Kit.-ben nem szabályozott, de a tartós külszolgálat vonatkozásában releváns jogintézmények, úgymint az álláshelyi elismerés, a szolgálati elismerés, valamint a szabadság Kit.-tel történő összhangját megteremteni.

A törvényjavaslat tartalmaz továbbá a Kit. rendelkezéseivel közvetlenül össze nem függő, a tartós külszolgálathoz kapcsoló szabályok módosítására vonatkozó olyan javaslatokat is, amelyek a tartós külszolgálati rendszer megfelelő működése érdekében elengedhetetlenül szükségesek. Ennek keretében pontosításra kerülnek a külföldi és a tartós külszolgálatot követő átmeneti belső felkészülési állományra vonatkozó szabályok.

A módosítás eredményeként a korábbi óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés gyermeknevelési költségtérítéssé alakul át. Az átalakult költségtérítésre a kihelyezett diplomata vagy más státuszú munkatárs a jövőben a korábbi szabályozástól eltérően már a gyermek születésétől kezdve jogosult lesz ‑ amennyiben a gyermek az állomáshelyen vele tartózkodik ‑, egészen a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életévének betöltéséig. A módosítás továbbá családbarát intézkedésként a gyermeküket az állomáshelyen egyedül nevelő kihelyezettek részére 10 százalékkal magasabb gyermeknevelési költségtérítést állapít meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény ‑ továbbiakban infotörvény ‑ 27. § (2) bekezdés f) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésének jogát a külügyi kapcsolatokra, illetve a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel törvény korlátozza. Az országok közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele, kialakítása, működtetése, illetve megszüntetése olyan speciális, érzékeny területe a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatainak, amely saját írott és íratlan szabály- és magatartásrendszerrel rendelkezik. A diplomáciai érintkezés során a szokásjog olyan erősen érvényesül, hogy a speciális terület speciális szabályainak nem követése ténylegesen és kimutathatóan negatív hatást gyakorolhat Magyarország külügyi, illetve nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataira.

Az infotörvény 27. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget téve a javaslat az adatfajták tételes felsorolását tartalmazza. A beruházásösztönzési előirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási konstrukciók mindenki által ismert, kiemelt célja Magyarország területén a befektetések ösztönzésének elősegítése, ennek keretében befektetők Magyarországon történő letelepedésének elősegítése. A támogatási szerződés megkötését megelőző kérelmek, ajánlatok, vizsgálatok adatainak nyilvánossága kimutathatóan és érzékelhetően rontja Magyarország tárgyalási pozícióit a jövőbeli beruházókkal szemben, és versenyhátrányt okoz a külföldi befektetésösztönzési szervezetekkel egy-egy beruházásért folyó versenyben, illetve ezen adatok az esetek jelentős részében olyan újrabefektetési projektek és későbbi beruházásbővítési ügyletek döntésmegalapozását szolgáló adatainak minősülhetnek, amelyek nyilvánosságra kerülése nemzetgazdasági hátrány okozására alkalmas. Látni kell, hogy itt óriási a verseny, hiszen ha kiderül, hogy milyen támogatási konstrukcióval rendelkezünk, ez versenyelőnyt jelenthet az egyéb regionális versenytársaknak is.

A diplomáciai kapcsolatok ápolása során a tárgyaló felek kölcsönös diszkérciót várnak el egymástól, ide nem értve a tárgyalások eredményét realizáló nyilvános, bilaterális, multilaterális vagy egyéb egyezményeket, megállapodásokat, a missziók létesítését egymás államának területén. E tárgyalási folyamatok, a tárgyalópartnerek egymással szemben támasztott elvárásainak, kívánalmainak megfogalmazása, a tárgyalás részleteinek nyilvánossághoz közvetítése alkalmas a tárgyalópartner nemtetszésének kiváltására és a tárgyalási folyamatok megakasztására, ide nem értve a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek érvényesülését.

A tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai, valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek adatainak fokozott védelmét nemzetbiztonsági megfontolások és Magyarország külpolitikai érdekeinek külső befolyásolástól mentes ellátásának biztosítása egyaránt indokolják. Ezen adatok nyilvánossága alkalmas a különböző nemzetbiztonsági szakszolgálatok fókuszpontjainak megváltoztatására, fokozott veszélynek kitéve a Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényre juttatása céljából külszolgálatot végző személyeket.

A javaslat az adatok maximális védelmi idejéről is rendelkezik, továbbá arról a lehetőségről, hogy a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, illetve a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter döntése alapján ne állapítson meg védelmi időt az ott felsorolt adatfajták tekintetében.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat végül, de nem utolsósorban tartalmazza továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény technikai jellegű pontosításait, amelyek érintik az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározásának szabályait, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőinek illetményéére vonatkozó szabályokat, valamint a kormányhivatali és járási hivatali vezetők és helyetteseik illetményére és pótszabadságára vonatkozó szabályokat.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy ahol a jogszabály a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt rendeli alkalmazni vagy a Ksztv. szerinti miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári illetményre hivatkozik, ott 2019. december 31-ig lehessen alkalmazni a Ksztv. 2018. december 31-én hatályos változatát. A Kit.-tel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtését követően ugyanis előreláthatóan 2019 ősze folyamán kerülhet sor a Kit. és az ahhoz kapcsolódó törvények módosítására, ami kiválthatja a Kit.-ben foglalt átmeneti rendelkezéseket.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az elmondottakra tekintettel kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)