Mesterházy Attila (MSZP)

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ez az egyezmény, hogy Észak-Macedónia csatlakozhat a NATO-hoz, egy mérföldkő, tehát mindazokkal az előttem szólókkal egyetértek, akik arról beszéltek, hogy ez a csatlakozás a balkáni térség stabilitását egészen biztosan elő fogja segíteni. Ezért rögtön az elején hadd szögezzem le, hogy az MSZP frakciója természetesen támogatni fogja ezt az egyezményt.

Azért is fontos ez, mert sokféle évfordulót ünneplünk ebben az évben a NATO-val kapcsolatban, és mindenféleképpen érdemes megemlékezni arról, hogy a történelem legsikeresebb katonai-védelmi szövetségéről beszélünk, éppen ezért ez a védelmi szövetség minden egyes tagország számára képes biztosítani a biztonságot, tudja szavatolni ezen országok biztonságát. S arról sem szabad elfeledkezni, hogy ez a NATO nemcsak egy védelmi-katonapolitikai szövetség, hanem egyfajta értékközösség is, egyfajta politikai szövetség is, és ez bizony a tagállamok számára is egészen biztosan különböző kötelezettségeket ír elő vagy legalábbis ró rájuk.

Egy másik szempontból is fontos az, hogy Észak-Macedónia a NATO-hoz csatlakozik; erről talán ma kevesebb szó volt, de érdemes két dolgot az asztalra tenni a vita során. Az egyik ‑ és erről mind Németh Zsolt, mind miniszter úr hallgatott, amikor a Balkánról beszéltünk ‑, hogy a Balkánon ugyanolyan erős geopolitikai küzdelem zajlik Nyugat és Kelet között, Oroszország és az Egyesült Államok között, mint sok más helyütt a világban. Éppen ezért az, hogy Észak-Macedóniának a névvita valóban sikeres lezárása után ‑ ami szintén egy történelmi cselekedet volt ‑ sikerült a NATO-hoz csatlakoznia, ez azért jelentős mértékben átírja ott a helyi viszonyokat, és nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ez az értékközösség, amiről az imént beszéltem, a Balkán irányába bővüljön. Való igaz, az a kritika helyes volt, hogy ebben az Európai Unió sokkal inkább el van maradva, és az lenne a szerencsés természetesen, ha egy NATO-csatlakozás után az euroatlanti integráció másik pillére, az európai uniós csatlakozás is minél hamarabb felgyorsulna.

Szerintem az helyes és jó kezdeményezése volt a kormánynak, hogy támogatja a NATO bővítését, mint ahogy támogatjuk különböző aspiráns országoknak az európai uniós csatlakozását is ‑ különösen akkor fontos ez Magyarország számára, ha az ország külső határaihoz közel lévő területekről van szó ‑, és ezt mi is megtettük a korábbi kormányok idején; de azért azt nem szabad szó nélkül hagyni, hogy bizony ebben az orosz-amerikai vitában a magyar kormány nem mindig áll egyértelműen ki az euroatlanti értékek mellett.

A térségben kiemelten fontos, hogy ez a vita eldőlt Észak-Macedónia szempontjából, de nem volt ez mindig így, hiszen különböző belpolitikai változások történtek Észak-Macedóniában, amelyek lehetővé tették ezt a csatlakozást. Hiszen korábban ‑ kell hogy emlékezzünk, és ez a másik kritikai pont, amit a vitában szeretnék felhozni ‑ volt egy másik miniszterelnöke Észak-Macedóniának, akit úgy hívnak, hogy Gruevszki, aki bizony nem volt ekkora nagy támogatója ennek a csatlakozásnak, sőt arról beszéltek, arról szóltak a különböző elemzések vagy éppen sajtóhírek, hogy a volt miniszterelnök sokkal inkább Oroszországhoz, Moszkvához akarja közelíteni az országát, sőt arról is beszéltek, hogy megpróbálták ezt a csatlakozást egyfajta puccsal is megakadályozni némi, a sajtóhírek alapján orosz műveleti, szakszolgálati segítséggel.

Hál’ istennek, ez nem sikerült, de ettől függetlenül azért fölvetődik az a kérdés, hogy Magyarország miért nyújt menedéket egy ilyen embernek, aki teljesen világosan a mi euroatlanti orientációnkkal ellentétes álláspontot képvisel, tehát sokkal inkább Oroszországhoz akart közelíteni, sokkal inkább a Kelethez, mint a Nyugathoz. S ha Magyarországnak ennyire egyértelmű ebben az álláspontja, akkor azért felvetődik a kérdés, hogy egyrészről miért adunk politikai menedékjogot egy olyan személynek, akit köztörvényes bűncselekményekért keresnek a hatóságok úgymond a saját országában, másrészről a Külügyminisztérium miért folytat ennyire ‑ hogy mondjam? ‑ aktív kapcsolattartást ezzel a személlyel. Legutóbb hihetetlen konspirált módon a 444 szerkesztősége mellé szerveztek Gruevszkivel egy találkozót egy magánlakásba.

Én azt hittem, hogy a Külügyminisztériumnak vannak saját tárgyalóirodái, a helyettes államtitkárnak van esetleg valamilyen szobája, ahol tud hivatalosan fogadni vendégeket, ahogy ezt normálisan kell. Ehhez képest a helyettes államtitkár ‑ hogy mondjam? ‑ titkos találkozót szervez saját magának Gruevszkivel. Ez mindenféleképpen kérdéseket vet föl. Ezért ha miniszter úr itt van, akkor ezt az alkalmat megragadnám, hogy megkérdezzem tőle, hogy vajon a helyettes államtitkára mit keres egy titkos találkozón ‑ konspiratív módon megszervezve ‑ egy magánlakásban. Esetleg ki van tiltva a Külügyminisztériumból? Vagy nem volt üres tárgyaló?

S ha már ezt megkérdeztem, akkor azért arra is kíváncsi lennék ‑ hiszen hirtelen nagyon szűkszavúvá vált a helyettes államtitkár, amikor a sajtó megkereste, hiszen csak ki kellett lépni a szomszéd szobából a 444 újságíróinak, és amikor meg akarták tudni, hogy miről egyeztetett, miről tárgyalt, akkor egyetlenegy szót sem mondott. Feltételezem, a miniszter úr megkérdezte a helyettes államtitkár urat, hogy mit csinált egy magánlakásba konspirált módon megszervezett megbeszélésen.

Én meg azt kérdezném öntől, hogy lesz‑e ennek következménye, illetőleg hogy mi volt ennek a tárgyalásnak a tartalma. Mit nem lehetett a Külügyminisztérium épületében megtárgyalni ezzel az egyébként saját országában ‑ még egyszer mondom ‑ köztörvényes bűncselekményekkel vádolt politikussal? Úgyhogy igazából az alkalmat szerettem volna erre felhasználni.

Azzal zárnám, amivel kezdtem, hogy Magyarország szempontjából, a nemzeti érdekeink szempontjából, Magyarország biztonsága és a térség békéje szempontjából ez egy rendkívül előremutató lépése a NATO-nak, amit mindenféleképpen üdvözölni kell. Való igaz, ahogy Németh Zsolt is mondta, a stabilitás egészen biztosan növekedni fog ezen az együttműködésen keresztül. S hogy harmincadik tagállamként csatlakozhat Észak-Macedónia a NATO-hoz, mindenféleképpen előremutató és példát adhat például az Európai Unió számára is.

Tehát azzal zárnám, amivel kezdtem: a Magyar Szocialista Párt örömmel támogatja ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)