Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat számos szektor, számos szakterület törvényi rendelkezésein vezeti át, számos törvényben alakítja ki azokat a kereteket, jogintézményeket, szabályokat, amelyeknek az Európai Unió jogalkotásának eredményeként a magyar joganyagban is meg kell jelenniük. Engedjék meg, hogy a továbbiakban röviden összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit.

A részvényesi szerepvállalás témájában a törvényjavaslat a benne foglalt törvénymódosítások mellett a nyilvánosan működő részvénytársaságok működésére vonatkozóan új törvényi szintű szabályozást is megállapít. A legutóbbi pénzügyi válság, a világgazdaságban bekövetkezett változások rámutattak arra, hogy a pénzügyi szabályozó és ellenőrző eszközrendszer mellett hatékonyabbá kell tenni a nagyvállalatok, tőzsdei cégek esetében a tulajdonosi ellenőrzési rendszert. A nemzetközi felmérések és elemzések a tulajdonosi kontroll területén azt vizsgálják, hogy a kisrészvényeseknek, a kisbefektetőknek milyen lehetőségei és jogai vannak arra, hogy a társaság ügyeire rálássanak, és hogy a jogi szabályozás milyen társasági mechanizmusokkal védi a kisbefektetők érdekeit.

Tisztelt Ház! Az Európai Unió jogalkotása a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését célul tűző európai parlamenti és tanácsi irányelv révén több fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a tőzsdei cégek működése, az információ áramlása, a részvényesek tájékoztatása jelentősen javuljon. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsdei társaság, a nyilvánosan működő részvénytársaság azonosítsa a részvényeseit.

Figyelemmel arra, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságnak csak kizárólag elektronikusan nyilvántartott részvényei lehetnek, ez az azonosítás az értékpapírszámla-vezetők útján elektronikus kommunikációval, tehát gyorsan és hatékonyan történhet meg. Az azonosított részvényes számára a nyilvánosan működő részvénytársaság szintén az értékpapírszámla-vezetőn keresztül, elektronikusan tudja eljuttatni a legfontosabb információkat a közelgő társasági eseményekről, így különösen a közgyűlésekről, osztalékfizetés esedékességéről. A részvényes információhoz jutása tehát biztosított lesz a jövőben.

A törvényjavaslat fontos elemét képezik a társaság igazgatói, felügyelőbizottsági tagjai és vezérigazgató javadalmazási politikájának megalkotására, annak a társaság közgyűlés elé terjesztésére, a javadalmazási politika végrehajtásáról szóló javadalmazási jelentés elkészítésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések.

A tőzsdei cégek jelenleg is készítenek javadalmazási politikát európai uniós ajánlások hazai alkalmazása révén. Az uniós ajánlás nem kötelező, tehát a jelenlegi gyakorlat önkéntesnek is tekinthető. A jövőben azonban a javadalmazási politika elkészítése kötelezővé válik. A törvényjavaslat a javadalmazási politika kidolgozását, az előírt tartalomnak megfelelő elkészítését tekinti elsődleges fontosságúnak. A társaságok közgyűlésének ezért véleménynyilvánító jogosultságot biztosít, vagyis azt, hogy a részvényeseknek a társaság közgyűlésén módjukban álljon elmondani álláspontjukat.

Bár ügydöntő határozatra nincs szükség, a törvényjavaslat biztosítja, hogy ha a közgyűlés elutasítja a javadalmazási politikát, akkor megfelelően átdolgozva, az ügyvezetés köteles azt ismét napirendre tűzni. A javadalmazási jelentés körében említhető, hogy a törvényjavaslat figyelemmel van az Európai Unióban már hatályban levő rendeleti szintű szabályozásra is, így hitelintézeti, tőzsdei cég esetében a javadalmazási jelentés részletezettségét elsődlegesen a felügyeletet gyakorló hatóság döntésére bízza.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat fontos eleme a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyletek jóváhagyására, az ilyen ügyletekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára előírt szabályozás. Kiemelhető, hogy a társaságoknak olyan belső mechanizmussal kell majd rendelkezniük, amely kizárja, hogy az üzletben érdekelt személyek részt vegyenek a jóváhagyási döntésben, valamint biztosítja, hogy valóban minden lényeges ügylet vonatkozásában legyen ilyen jóváhagyási eljárás.

A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy ha a részvényes nem kisbefektető, hanem intézményi befektető, eszközkezelő, megismerhető legyen a befektetési stratégiája. Az ilyen információk nyilvános közzététele ugyanis kedvező hatással lehet a befektetők tudatosságára, lehetővé teszi a végső kedvezményezettek, például a leendő nyugdíjasok számára a befektetési döntések optimalizálását, megkönnyíti a társaságok és a részvényeseik közötti párbeszédet.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv harmonizációjához kapcsolódó társasági jogi, tőkepiaci és befektetési szolgáltatói garanciális szabályok a polgári törvénykönyv, a tőkepiacról szóló törvény és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény kis terjedelmű módosításában kaptak helyet.

A törvényjavaslat a banki refinanszírozási gyakorlatra figyelemmel a zálogjogi szabályozás körében a jogalkotás során felmerült néhány gyakorlati problémát rendez. A polgári törvénykönyvnek a követelések elzálogosítására és az alzálogjogra vonatkozó rendelkezésre figyelemmel egyértelmű szabályozása vált szükségessé abban a vonatkozásban, hogy a zálogjoggal biztosított követelés elzálogosításának a hitelbiztosíték nyilvántartásba történő bejegyzésével az alzálogjog is megállapítottnak tekinthető.

A törvényjavaslatban szereplő, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása két célt szolgál. Egyrészt a javasolt törvénymódosítással Magyarország az európai uniós tagságából fakadó jogharmonizációs kötelezettségét teljesíti. Az új uniós szabályozás maximalizálja a belföldről másik tagállamba irányuló, elektronikus hírközlési szolgáltatások, például a telefonhívások vagy sms-ek díját.

Az uniós rendelkezés alapján azonban rendkívül szigorú feltételek mellett a szolgáltató kérelmezheti a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól, hogy határozott ideig eltérjen az előírt díjszabástól. A törvényjavaslat a Hírközlési Hatósághoz benyújtott kérelem eljárási szabályait rögzíti. A vállalkozások és a háztartások kiadásai az uniós jogszabály átültetésével csökkennek, a rendkívül éles hazai piaci verseny miatt nem várható, hogy magyarországi szolgáltató eltérést kérne.

Másrészt a törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy katasztrófaveszély esetén vagy kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzettel érintett területen tartózkodó személyek minél szélesebb körű riasztása, tájékoztatása megtörténjen. A módosítás azért szükséges, hogy a mobilrádiótelefon-szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel összekapcsolt olyan műszaki rendszert működtessenek, amelynek alkalmazásával szükség esetén egy adott területen az érintett lakosságot sms-ben riasztani és tájékoztatni lehessen.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tovább erősíti a hazai fogyasztóvédelmet. Az online kereskedelemben és az Unión belüli, határokon átnyúló értékesítésben tapasztalható nehézségek miatt szükséges fokozni a fogyasztóvédelem hatékonyságát és erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti szorosabb együttműködést. A fogyasztói bizalom növelése és a tisztességes vállalkozások védelme érdekében 2020-tól új uniós rendelet rögzíti a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés kereteit. Az eddigi együttműködési rendszerhez képest erősebb, új riasztási rendszert alakítanak ki, amelyben az érintett hatóság értesíti az uniós és más tagállami társszerveket, ha olyan jogsértés lehetősége merül fel, amely több tagállam fogyasztóit érintheti.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság megerősített hatáskörének köszönhetően ‑ ha más eszköz nem vezet eredményre ‑, az uniós rendelet hatálya alá tartozó ügyekben egyebek mellett elrendelheti a tartalom eltávolítását az adott honlapról, felkérheti a tárhelyszolgáltatót az online felület eltávolítására, a hozzáférés letiltására vagy korlátozására.

(17.40)

Magyarország élen jár a nem biztonságos termékek kiszűrésében, tavaly a harmadik legtöbb, 172 súlyos veszélyt jelentő riasztást küldött a gyorsriasztó rendszerben.

A törvényjavaslat a Magyarországon alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat is tartalmaz. A Fogyasztóvédelmi Hatóság munkája már megerősödött, amelynek egyértelmű eredményei vannak, a következő lépés a békéltető testületek hatékonyságának a növelése. A módosítás lényegesen egyszerűsíti a békéltető testületi tagok kiválasztásának az eljárását. A jelenlegi hatályos, átláthatatlan és bürokratikus kijelölési eljárást az illetékes megyei, fővárosi kamara által lefolytatott pályázati eljárás váltja fel.

A módosítás további fő célja a békéltető testületek vezetésének professzionális alapokra helyezése. A békéltető testületi tagokat és elnököket a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A törvényjavaslat alapján országosan egységes, kötelezően alkalmazandó eljárási szabályzat készül, így mind a húsz testületre egységes eljárási és szakmai gyakorlat alakítható ki, amely egyszerre szolgálja a fogyasztók és a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt húsz év működési gyakorlata nyomán jelenleg számottevő aránytalanság tapasztalható a fővárosi és vidéki békéltető testületek finanszírozása között. A törvénymódosítással ezek az aránytalanságok megszűnnek, így a vidéki testületek is megerősödnek, megerősödhetnek.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat továbbá számos közlekedési tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. A rendelkezések kiemelt célja hazánk jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése. A légi közlekedésről szóló törvény módosítása amellett, hogy több jogharmonizációs célt valósít meg, eszközévé válik a deregulációs törekvésekhez igazodó, valamint az uniós jogi környezet gyors változásaira innovatív módon reagálni tudó követelményrendszer létrehozásának is. A módosítás révén ugyanis lehetővé válik, hogy a műszaki részletszabályok ne növeljék tovább az ágazatot szabályozó joganyagot, ugyanakkor a légi közlekedési hatóság honlapján kötelező erővel bíró szabályként közzé téve teljesítésük elvárható, követelményük betartható lesz.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításának elsődleges célja az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés. 2020. január 1-jétől biztosítani kell a külföldi hozzáadottértékadó-csalásokat kivizsgáló hatóságok részére az elektronikus úton történő automatizált hozzáférést a magyar járműnyilvántartás meghatározott adataihoz, továbbá a magyar adóhatóságok részére a lekérdezési lehetőséget más tagállamok járműnyilvántartásaiban.

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény ‑ a továbbiakban Vkt. ‑ módosításának célja többek között jogharmonizációs törvénynek való megfelelés. A törvény módosítása révén, továbbá az ehhez kapcsolódó kormányrendeleti kijelölést követően a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást kizárólag állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet fogja végezni.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának legfőbb célja a folyamatban levő kötelezettségszegési eljárás megszüntetése. A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet módosító 2016/2370/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv célja a pályahálózat-működtetők függetlenségének erősítése, a pályahálózathoz történő megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása és azok hatékonyabb használatának biztosítása.

Az irányelv erősíti az átláthatóság pénzügyi, szervezeti garanciáit, csökkentve a pályahálózat-működtetők és vállalkozó vasúti társaságok esetleges keresztfinanszírozásából fakadó kockázatokat. A jelenleg hatályos vasúti közlekedésről szóló törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVIII. számú törvénnyel történt módosítását követően az irányelv előírásának nagyrészt megfelel, néhány rendelkezés esetében azonban elengedhetetlen a jelenlegi hazai szabályozás további pontosítása és kiegészítése.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elektromos meghajtású járművek hazai elterjesztése komoly szerepet tölthet be, akár kulcsfontosságú is lehet a fenntartható fejlődés szempontjából, mivel jóval alacsonyabb környezeti terhelést okoznak és jelentenek, hozzájárulnak a zajterhelés és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, ezáltal a levegő minőségének javulásához. Az Országgyűlés asztalán fekvő előterjesztés az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló EU-irányelvben foglalt elektromobilitás kiépítésével kapcsolatos célok megvalósítását szolgálja oly módon, hogy a szabályozott piaci környezet létrehozásához szükséges alapvető rendelkezéseket fekteti le.

A törvényjavaslat egy már meglevő, az elektromos autókra vonatkozó, egyre gyorsabban terjedő, de rendezetlen igénybevételi gyakorlatot kíván rendezni az elektromobilitási szolgáltatásra vonatkozó szabályozás bevezetésével. A törvényjavaslat rendezni kívánja az elektromobilitási szolgáltatáshoz tartozó engedélyezési, bejelentéskötelezettségi és adatszolgáltatási szabályokat. Az engedélyezési kötelezettség körében a nyilvános töltőberendezések esetében az üzemeltetési engedélyek kiadása egy garantált rendelkezésre állási minimumérték meglétéhez lesz rendelve annak érdekében, hogy az elektromobilitási szolgáltatás nyújtása a felhasználók által zavartalanul és folyamatosan hozzáférhető legyen.

A túlnyomóan piacszabályozási szemléletet igénylő elektromos töltőberendezés üzemeltetési engedélyezését és a szolgáltatásnyújtási tevékenység bejelentését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz telepíti a törvényjavaslat. Tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslat keretében definiált új szolgáltatás, az elektromobilitás-szolgáltatás se nem villamosenergia-, se nem üzemanyag-értékesítés, hanem egy önálló szolgáltatás, ezért az elektromobilitás törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezései a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény önálló alcímébe épülhetnek be.

Az elmondottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot mind a hozzászólásokban, mind majd a végén a szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)