Dr. Orbán Balázs

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék egypár dolgot helyre tenni. A közbeszerzésre vonatkozó szabályokkal összefüggésben mindig hármas célrendszerünk volt: egyrészt az adminisztratív terhek maximális csökkentése, az egyszerűsítés révén a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások bekapcsolódásának az elősegítése ‑ értelemszerűen az uniós irányelvek adta lehetőségek között, ez néha nem a mi oldalunkon, hanem velünk ellentétes oldalon dolgozik ‑, illetve a hatályos közbeszerzési törvénynek is az egyik fontos alapelve, ahogy ön is említette, a verseny nyilvánosságának biztosítása és ennek tiszteletben tartása, amit mi is egy alapvetésként tekintünk.

Hadd emlékeztessem arra, hogy a közbeszerzések nyilvánosságát erősítendő, már 2011-ben, az Alaptörvény elfogadásakor történtek lépések, ugyanis az Alaptörvény rögzítette először azt az alapelvet, hogy csak átlátható tulajdonosi hátterű gazdálkodó szervezet kaphat állami támogatást. Ez az alapelv korábban nem szerepelt a magyar jogrendszerben, az alkotmány szintjén pedig pláne nem. Ezt követően a hirdetményeket a legszélesebb közönség számára is nyilvánossá tettük az uniós elektronikus lapban, a TED-en, illetőleg az elektronikus Közbeszerzési Értesítőben. Majd az uniós irányelvi határidő lejártát hat hónappal megelőzve bevezettük a közbeszerzések esetében az elektronikus kommunikációt és nyilvántartási rendszert lehetővé tevő úgynevezett EKR-t, vagyis Elektronikus Közbeszerzési Rendszert; ez is a transzparenciát erősíti. Üzemel a Közbeszerzési Hatóság nyilvános elektronikus szerződéstára, a CoRe, amelyben elérhetőek a közbeszerzések alapján megkötött szerződések, esetleges szerződésmódosítások és a legfontosabb adatok.

Ezek mind olyan lépések, amelyek a közbeszerzések átláthatóságát, transzparenciáját emelik, néha az uniós előírásoknak megfelelően, néha azokon túlmutató módon még szigorúbb szabályokat meghatározva. Ennek köszönhető az, hogy a Közbeszerzési Hatóság által készített aktuális, 2018-as beszámolóból kiderül: a kkv-k által elnyert közbeszerzések száma 7702-re nőtt, 2008-ban ez még csak 2700 volt; ezen vállalatok által elnyert közbeszerzések értéke majdnem 2000 milliárdra nőtt az 1500 milliárdhoz képest, annyi volt az előző évben, 2008-ban még csak 500 milliárdról beszéltünk.

Az összes közbeszerzésre szánt összeg 58 százalékát kis- és közepes vállalkozások érik el, ez tízéves rekord. Az egyajánlatos közbeszerzések csökkenési tendenciája folytatódik: 24 százalékról uniós eljárások esetében 12,8 százalékra csökkent. Ha a térségbeli országokkal vetjük össze, akkor itt jóval alacsonyabb számokat találunk. A hirdetmény nélküli eljárások aránya is jelentősen csökken: 9,7 százalékról 4,8 százalékra, a nemzeti eljárásrendben 2,1 százalékról 1 százalékra.

Azt gondolom, a fentiek alapján jól látható, hogy egy összehangolt eszközrendszer, amelyet 2010 után folyamatosan vezettünk be, és az uniós előírásoknak való megfelelést szolgálva, de egyébként attól szigorúbb szabályokat meghatározva, biztosítja nemcsak azt, hogy a magyar gazdasági szereplők elérjék a számukra releváns információkat, eséllyel induljanak ezeken a pályázatokon, de egyébként azt is, hogy az érdemi társadalmi kontroll is biztosítható, gyakorolható legyen a közbeszerzések terén. Kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.40)