Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A magyar Országgyűlés 2009. december 14-én 333 igen és 17 nem szavazata mellett fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, amely az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló törvény helyébe lépett.A 2010. év április 1-jétől hatályos új jogszabály alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. Megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, és egyúttal eleget tett legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinek. A minősített adat védelméről szóló új törvény megalkotását elsősorban az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló 1995. évi törvény átfogó felülvizsgálatának szükségessége indokolta.

(17.40)

Hiányoztak a NATO-, az EU- és a nemzeti minősített adatok védelmére vonatkozó jogszabályok, illetve az EU-csatlakozásunk óta módosított EU-normák átvételére, valamint az ehhez szükséges olyan jogintézmények bevezetésére sem került sor, mint a nemzeti személyi és telephely-biztonsági tanúsítványok vagy a nemzeti iparbiztonsági rendszer. A törvény 2010. április 1-jei hatálybalépésével megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett az e téren tapasztalható elmaradás felszámolása.

Ennek megfelelően az elmúlt időszakban több mint másfél tucat országgal került aláírásra a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény. A minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt további kétoldalú szerződések megkötése más államokkal is.

Az ebben a tárgykörben korábban született kétoldalú megállapodásokhoz hasonlóan a most előttünk fekvő három javaslat esetében is kiemelhető, hogy az egyezmények célja, hogy védelmet biztosítson a felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek, illetve egyéb, például gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára.

Mindezek alapján a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a 2009-ben konszenzussal elfogadott titoktörvényen alapuló, a minősített adatok biztonságos kezelését és cseréjét lehetővé tevő kétoldalú nemzetközi megállapodásokat, így a jelen törvényjavaslatot is. Köszönöm szépen, elnök úr.