Farkas Sándor (Fidesz)
2019-05-28 · 68. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 6:43 · Agrárminisztérium államtitkáraSzöveg4 951 karakter · 8 bekezdés · JSON
FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A XXI. századi civilizációban egyre inkább felértékelődik a mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás szerepe; nemcsak azért, mert ennek az ágazatnak kell ellátnia élelmiszerrel az egyre sokasodó népességet, hanem azért is, mert a korszerű gazdaságnak komoly szerepe is van a kultúrtáj alakításában, a biológiai sokféleség megőrzésében, a környezet védelmében és a természeti értékek megóvásában. Az elvárás az, hogy hatékonyan, egyben fenntartható módon állítsuk elő a szükséges élelmiszereket.
A magyar mezőgazdaság mindezen területeken jól teljesít. Az agrárium kibocsátása 2010 óta évről évre növekszik, értékben tavaly már megközelítette a 3000 milliárd forintot. A gazdálkodók egyre jelentősebb zöldvállalásokat tesznek, nagy biológiai értékű hazai növény- és állatfajaink, -fajtáink kiemelt védelme pedig az agro-biodiverzitást növeli. Mindezen rendszeren belül az állattenyésztésnek kiemelt figyelmet szentel a kormány és a szakirányítás, ezen a területen is jó úton járunk. Az állattenyésztés kibocsátása 2018-ban 943 milliárd forint volt, folyóáron 2010 óta 57 százalékkal növekedett, amely értékkel hazánk az EU élmezőnyébe tartozik. 2018-ban széles bázisú volt a növekedésünk, hiszen valamennyi fontosabb állatfaj termelése felülmúlta az előző évi értékeket.
Annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztés meg tudja őrizni versenyképességét, elengedhetetlen az ágazat további fejlesztése, valamint az állattenyésztők és az állattartók tevékenységének előremutató szabályozása. Fontos feladatunk van a genetikai alapok megőrzésében és fejlesztésében szintén. Az állatgenetikai erőforrások napjainkban a meg nem újuló természeti erőforrások között egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Egy fajta esetleges eltűnése adott esetben egyúttal a tulajdonságait meghatározó génállomány örökre történő elvesztésével járna, amely többé nem rekonstruálható és mással nem pótolható.
(15.10)
A biodiverzitás fenntartása, az agrártermelési céljaink hosszú távú megvalósítása, valamint a termelés folyamatosságának biztosítása szempontjából tehát a biológiai alapok, az állatfajok, állatfajták, továbbá a szaporítóanyagaik genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és az ehhez kapcsolódó állattenyésztési rendszerek korszerűsítése nélkülözhetetlen. Az állattenyésztést, ezt a stratégiailag fontos agrárgazdasági területet eddig egy 1993-ban megalkotott törvény szabályozta. A 26 éves jogszabály már nem képes olyan korszerű keretet adni, amely maradéktalanul teljesíti az állattenyésztéssel, genetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatos aktuális elvárásokat. Itt van tehát az ideje a változtatásnak, amelyet a szakma képviselői is elvárnak. Ugyanakkor uniós jogharmonizációs feladataink is vannak e területen. Az Európai Unió vonatkozó rendeletei szintén megújultak, és már közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban, ezért az új és az uniós joggal harmonizált állattenyésztésre vonatkozó jogszabályoknak mielőbb szükséges megjelennie.
Az ezt előkészítő munkát az Agrárminisztériumban elvégeztük. Az igazságügyi tárcával karöltve elkészült a törvényjavaslat végleges szövege, amelyet az Országgyűlés tisztelt tagjai megismerhettek. Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás jegyében csak azok a tárgykörök kerültek be a törvénybe, amelyek esetében feltétlenül szükséges volt a törvényi szintű szabályozás. Minden más esetben kormányrendeleti, illetve miniszteri rendeleti szintű jogszabályalkotás volt életszerű. Az értelmezést és a végrehajtást segíti, hogy a törvénytervezet és a kormányrendelet-tervezet együtt került kidolgozásra és benyújtásra. Meggyőződésem, hogy olyan új törvény és hozzá kapcsolódó kormányrendelet születhet, amely megfelel a mai kor követelményeinek, segíti az ágazat érdekeit érvényre juttatni, és illeszkedik a változó EU-s jogi szabályozáshoz. A jogszabályok megalkotásánál elsődleges cél volt a tenyésztőink és tenyésztésszervezésünk értékeinek és érdekeinek védelme, továbbá az állatgenetikai erőforrások, valamint a kiemelt értéket képviselő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáink megőrzése.
A jogszabályi változásokkal biztosítottnak látom az állatgenetikai erőforrások és azok sokféleségének megőrzését, a magas színvonalú tenyésztői munka támogatásával az ágazat versenyképességének növelését, a tenyésztőszervezetek fajtafenntartó munkájának korszerű szabályozását, az állati szaporítóanyag előállításának, forgalmazásának, valamint felhasználásának előremutató szabályozását, a tenyésztési adatok gyűjtésének, nyilvántartásának, feldolgozásának megbízhatóságát, valamint a nemzetközi kihívásoknak való megfelelést.
Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal és majd később a szavazatukkal a törvényjavaslat elfogadásában járjanak el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Farkas Sándor — 2019-05-28, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/68-126.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-68-126,
title = {Farkas Sándor — 2019-05-28, előterjesztő nyitóbeszéde},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/68-126.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}