Szászfalvi László (KDNP)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Wass Albert 1967-ben fogalmazott így az egyik beszédében: ha még van valami célja az életünknek, az csak az lehet és semmi egyéb, hogy jövendőt biztosítsunk a magyar nemzet számára. Igen, ez az egyetlen nagy életcél, ez az egyetlen nagy életértelem, hogy jövendőt biztosítsunk együtt, közösen a magyar nemzet számára. Azt gondolom, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amikor mint a Kárpát-medence legitim politikai erőinek a közössége, javaslatot tett arra, hogy a magyar Országgyűlés egy országgyűlési határozatot fogadjon el, akkor ebben a szellemben tette ezt. És amikor a Nemzeti összetartozás bizottsága ezt az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta és előterjesztette az Országgyűlés elé, akkor szintén ennek a gondolatnak a szellemiségében tette ezt: ha még van valami célja az életünknek, az csak az lehet és semmi egyéb, hogy jövendőt biztosítsunk a magyar nemzet számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy sok minden már elhangzott az előző felszólalások alkalmával, nem szeretném ismételni mindezeket, röviden rámutatnék arra, hogy ennek az országgyűlési határozati javaslatnak egy hármas célja fogalmazódott meg. Részben emlékezés a szégyenteljes trianoni tragédiára, amely ezután is, a következő esztendőben is nemzeti gyásznap lesz számunkra, és egyúttal nemzeti gyászév lesz a 2020-as esztendő. De hála istennek, elmondhatjuk azt, hogy túléltük ezt az elmúlt száz esztendőt, hála istennek, élünk és vagyunk itt a Kárpát-medencében, és nemcsak a Csonka-Magyarországon, hanem a külhoni magyar közösségeink tekintetében is, és mondhatjuk azt, talán szimbolikus értelemben, de nagyon valóságosan a nemzeti közösségünkre vonatkozólag, hogy van feltámadás a halál után a halálból, és lassan úgy tűnik, hogy ezt valóságosan száz esztendő után elmondhatjuk.

Ugyanakkor ez az országgyűlési határozati javaslat természetesen tisztelgés, egy tiszteletteljes és hálás ünnepi országgyűlési deklaráció az eltelt száz esztendő magyar nemzedékeinek, magyar hazafiainak a nemzet hűsége és hazaszeretete előtt. Itt valószínűleg hosszan sorolhatnánk, talán órákon keresztül, hogy milyen mélységeken, milyen próbatételeken, milyen kihívásokon, megszégyenítéseken, tragédiákon keresztül vezetett ez az elmúlt száz esztendő, és mennyi helytállásról tudnánk tanúságot tenni, a hűségnek, a nemzethűségnek, a hazaszeretetnek megannyi jeléről, neves hősökkel az élen és sok-sok névtelen, hétköznapi hőssel ebben a száz esztendőben.

Harmadsorban pedig ennek az országgyűlési határozati javaslatnak mindezen túl van egy előremutató jelentősége és üzenete, hiszen azt szeretné szorgalmazni az országgyűlési határozat, amelyben a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozás évének fogjuk és kívánjuk nyilvánítani, hogy újra fogjuk meg egymás kezét, hogy gyűjtsünk erőt közösen, és ezzel az erővel, ezzel a reménységgel és ezzel a bizakodással tegyünk, dolgozzunk együtt közösen az egységes magyar nemzet érdekében.

(14.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az elhangzott, az elmúlt 8-9 esztendőben egy nemzetpolitikai paradigmaváltás következett be Magyarországon, és mondhatjuk azt, hogy közjogi értelemben a magyar nemzet újraegyesült. A nemzetegyesítés folyamatában csak slágvortokban hadd idézzem ide: az Alaptörvény elfogadása, a nemzeti összetartozás törvénye, a kettős állampolgárság törvénye, a Máért újraindítása, a Diaszpóra Tanács munkájának megkezdése, a nemzeti jelentőségű intézményrendszer létrehozása a Kárpát-medencében, a különböző nemzetpolitikai programok, amelyeket szintén hosszasan sorolhatnánk, és hallottunk is sok részletet ebből; a gazdaságfejlesztési programok elindítása és kiterjesztése, valamint az, hogy a magyar állami költségvetés immár több mint tízszeresére emelte a határon túli külhoni magyar nemzeti közösségek költségvetési támogatását.

Azt mondhatjuk, hogy mindezekkel a nemzetegyesítés folyamatában létrehoztunk egy jogi, egy intézményi és egy gazdasági keretrendszert, és az elkövetkezendő időszak legnagyobb feladata immár nem a nemzetegyesítés megteremtése, hanem a nemzet építése. Ebben a jogi, intézményi és gazdasági keretben tudjuk ezt a nemzetépítési folyamatot segíteni és támogatni minden párt részéről, minden parlamenti párt részéről, reménység szerint még a DK részéről is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát ebben a nemzetépítési folyamatban most ezeknek a kereteknek az élettel való megtöltése lesz a legnagyobb feladatunk és a legnagyobb kihívásunk. Vagyis a magyar-magyar kapcsolatnak, a magyar-magyar hálózati kapcsolatnak a létrehozása a Kárpát-medencében, és ez nyilván számtalan kisközösséget érint, települési közösséget, egyházi közösségeket, civil közösségeket, önkormányzatokat és természetesen az anyaország kormányzatát, Országgyűlését, valamint a külhoni közösségeink felelős politikai tényezőit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! A 2020. esztendő nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról szóló országgyűlési határozat, úgy gondolom, hogy egy fontos lépés lehet ebben a létfontosságú nemzetépítési folyamatban. A legfontosabb cél tehát a magyar életnek nemcsak a fenntartása és biztosítása, hanem megőrzése, fejlesztése, növelése itt, a Kárpát-medencében. Mondhatjuk együtt talán Bethlen Gáborral, erdélyi fejedelmünkkel, hogy nem lehet mindig megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet. Tehát tegyük meg most mindannyian együtt azt, amit lehet, és tisztelettel arra kérek minden országgyűlési képviselőcsoportot, hogy támogassák ezt az előterjesztést. A KDNP ezt fogja tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)