Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik)

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 40 óra, már 48 óra sem kell ahhoz, hogy egy kivételes eljárásban tárgyaljunk egy ilyen rendkívül fontos törvényjavaslatot. Meghallgattuk az expozét, vezérszónoki felszólalást, és még most sem tudom, hogy pontosan miről is szól ez a jogszabály, mert önök csak azt hajtogatják, hogy a tőkepiacoknak ez rendkívül fontos. 2019. március 31-én 19 óra 47 perckor Semjén Zsolt benyújtja ezt a törvényjavaslatot, majd 2019. április 2-án 12 óra 30 perckor már szavazunk is róla. Hát, ennyire fontos ez a törvényjavaslat! Elhangzott, hogy rövid; szeretném felolvasni, mert valóban egy nagyon rövid törvényjavaslatról van szó.

„1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 330. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: Az (5) bekezdéstől eltérően a tőzsde a Felügyelet engedélyével és ellenőrzése mellett értékpapírosítást elősegítő tanácsadói tevékenységet végző gazdasági társaságot is alapíthat és működtethet, amely gazdasági társaság részletes működési és eljárási szabályokat állapít meg, valamint tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít az értékpapírosítással érintett befektetők érdekeinek védelmére. 2. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.” Ennyi ez a jogszabály, az indoklás gyakorlatilag ugyanezt tartalmazza, kicsit a szavak keveredésével.

Ez négy és fél sor, alig 40 órás időtartam ennek a kibeszélésére, és van benne egy olyan fél mondat ‑ „amely gazdasági társaság részletes működési és eljárási szabályokat állapít meg” ‑, ami szerintem csak azért került be, hogy kicsit hosszabb legyen ez a jogszabálytervezet. Könyörgöm, ezt miért kell beletenni ebbe a jogszabályba! Ez egyébként is így van, a számviteli törvény és a polgári törvénykönyv részletesen meghatározza, hogyan kell működni. A tőkepiacokról szóló törvény is meghatároz részletszabályokat. Miért kell ebbe a bekezdésbe ezt beletenni?

Persze, hogy felmerül a kérdés, hogy itt valami egyéb más ok is van, ami miatt most nagyon gyorsan, 40 óra alatt ezt a törvényt végig kell pörgetni a Házon. Nem kaptunk választ az expozéból.

Ezen kívül még egy nagyon fontos kérdésre szeretnék majd választ kapni. Ugyanis tudjuk, hogy a Budapesti Értéktőzsde alapvetően három tulajdonossal működik. Sokkal több számosságában, de három alapvető kör van: a Magyar Nemzeti Bank, a tőzsdén jegyzett vállalatok és a magyar magánbefektetők. Ők alkotják azt a tulajdonosi kört, amely a tőzsdét működteti. Igen ám, de ebben a javaslatban az van, hogy a felügyelet engedélyével. A tőkepiacról szóló törvényben a felügyelet fogalma alatt az alábbit találjuk: „A Felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.” Tehát a tőzsde egyik tulajdonosa a saját maga által létrehozott gazdasági társaságot saját maga fogja felügyelni. Ez rendben van így egy tőkepiac esetében? Csak kérdezem, költői kérdés, mert úgy gondolom, hogy a saját maga tulajdonosának a saját maga ellenőrzése eléggé aggályos lehet.

Úgyhogy felmerül bennünk egy kérdés, amely szerintem a legsúlyosabb. Ugyan a kkv-k finanszírozására azt adták indoknak, hogy ez most nagyon fontos, de én inkább szeretném megtudni a valódi okát. Ki van itt a háttérben, mi van a háttérben, mire készülnek? Mert lássuk be, ezt ráért volna júniusban is, amikor találkozunk. (Taps a Jobbik padsoraiból.)