Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Polgártársak! Először is tisztázzuk, hogy miről is beszélünk. A törvény címével ellentétben nem a közigazgatási bíróságokról szóló, hanem a Fidesz-bíróságokról szóló törvény módosítása van most soron. Miért hívjuk ezeket Fidesz-bíróságoknak? Azért, mert ha a polgárok és az állam között eddig jogvita támadt Magyarországon, akkor azt független bíróságok, azon belül közigazgatásra szakosodott bírák intézték el, ők döntöttek ezekben az ügyekben. Mostantól ha az állampolgárnak meggyűlik a baja a rendőrséggel, az adóhatósággal, a választási szervekkel vagy bármilyen állami szervvel, akkor bizony már nem a független bíróságokkal, hanem a fideszes pártállammal találja magát szembe. Innentől kezdve nincs esély arra, hogy a magyar állampolgár a magyar állammal szemben teljes bizonyossággal igazságot találhasson magának az igazságszolgáltatási rendszerben. Innentől kezdve ez már nem egy igazságszolgáltatási, hanem csak egy jogszolgáltatási rendszer. De az a helyzet, hogy még a jogállam látszatát sem tudják fenntartani. Kezdjük azzal, hogy a Fidesz-bíróságokról szóló törvényt a parlament december 12-ei ülésén próbálta elfogadtatni a Fidesz-KDNP-s többség, amely ülés teljes mértékben törvénytelen módon lett levezetve. Tehát mindazok a törvények, amelyeket akkor megszavaztak, közjogilag érvénytelennek minősülnek. Ezt a közjogi érvénytelenséget valóban lehet még fokozni, lehet még tetézni. Innentől kezdve tényleg nincs nagyon értelme egy nem létező dolgot módosítani, most mégis egy ilyen törvénymódosítás van itt a Ház előtt.

Azt mondhatjuk, hogy a Fidesz-bíróságokról szóló törvény a demokratikus értékek felől nézve egy szörnyszülött, amit most próbálnak valahogy eladhatóvá tenni, vagy legalábbis úgy tenni, mintha megszelídítették volna. De az a helyzet, hogy ha Frankenstein szörnyét kisminkelnék, attól még nem válna fényes dámává, attól ugyanaz a szörny marad, némi púderrel az arcán. Nagyjából ez a púder az, amit most látunk, ez a leginkább kommunikációs trükkökből és néhány taktikai engedményből álló kis csomag az, ami itt a Ház előtt hever.

Nézzük, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter hogy nyilatkozott erről! A Velencei Bizottság álláspontját kommentálva azt mondta az MTI tudósítása szerint: „a Velencei Bizottság üdvözölte ezeket a javaslatokat, és a miniszter kérésére módosította a csak kritikákat tartalmazó korábbi sajtókommünikéjét, jelezve, hogy amennyiben az Országgyűlésnek benyújtandó törvénymódosítót elfogadják, bírálatai tárgytalanokká válnak.” A miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebben az esetben Magyarország megfelel a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritériumoknak.

Ezzel szemben mit mondott valójában a Velencei Bizottság? Úgy szól a pontos mondatuk, hogy „ha elfogadják a módosító javaslatokat, akkor a bizottság kritikai megjegyzéseinek egy része tárgytalanná válik”. (Dr. Völner Pál: A többsége!)

(11.00)

Tehát már megint a szokásos pávatáncot járja az Orbán-kormány, már megint azt csinálják, hogy néhány kisebb súlyú ügyben engednek, és az érdemi kritikákra valójában semmilyen válasz nem érkezik. Nem módosították a törvény legproblematikusabb pontjait.

Nézzük meg, hogy mik a Velencei Bizottság álláspontja szerint ezek az alapvető aggodalmak! Azt mondják, hogy túl nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe, és hiányoznak a hatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok, már a ’11-es bírósági reformjukról is ezt mondták, most tovább romlik a helyzet. Azt mondja a Velencei Bizottság, hogy az igazságügyi miniszternek túl nagy hatalma van a bírók kinevezése és karrierje, a vezetői pozícióba való előléptetése, fizetésük emelése szempontjából, valódi jogorvoslat nélkül. Tehát teljesen a Fidesz által kinevezett miniszter önkényén múlik az, hogy kiből lehet bíró Magyarországon a közigazgatási bíróságokon. Ha ez nem pártállam, akkor semmi!

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt fogalmazta meg a Velencei Bizottság, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökénél is nagyobb hatalma lenne a miniszternek, valamint a bíróságok felállításakor, a kezdeti időszakban is túlhatalma van a miniszternek a bíróságok méretének meghatározásával, a bírók és a vezetők kiválasztását illetően, és itt sincsenek garanciák. Két-három olyan pont van csak, hogy elismerjem az itt fekvő tervezet erényeit, ahol érezhető pozitív elmozdulás van, a többi azonban üres hivatkozás a bírói függetlenségre.

Az a helyzet, hogy maga Trócsányi miniszter sem tud másra hivatkozni, mint ilyenekre, hogy a bíróknak esküt kell tenniük. Hát, csodálatos, tényleg! A bíróságok függetlenségét a bírók szavára alapozzuk, ahelyett, hogy intézményes garanciáit adnánk ennek? Egészen elképesztő, egészen nevetséges! És nem is tudom, itt melyikük kockáztatta meg azt a mondást, hogy közjogilag problémás lett volna, ha a minisztérium terjeszti be ezt a törvénymódosítást. Vejkey képviselőtársunk? (Jelzésre:) Igen. (Dr. Völner Pál: A jogalkotásról szóló törvényt el kéne olvasni.)

Miközben Hende Csaba pedig arról értekezett itt az elején, hogy milyen széles társadalmi egyeztetés, milyen alapos vita előzte meg ezt a beterjesztést, bármilyen érdemi vitának akkor lett volna esélye, ha a minisztérium terjeszti be, ha Trócsányi miniszter nevére veszi ezeket a módosításokat. Ehhez képest már megint egyéni képviselői indítványként jött a Ház elé, ami definíció szerint lehetetlenné teszi a társadalmi vitát. Nem is volt ilyen, és látjuk, hogy egy nappal a Velencei Bizottság vonatkozó észrevételeinek nyilvánosságra hozatala után sikerült már itt az általános vitába belekezdeni. Tehát megint csak a kormány információs előnyét kihasználva pörgeti át ezt a témát úgy, hogy hátha kevésbé lesz kínos. Jelzem, ettől még rettentően kínos.

Nézzük meg, hogy Trócsányi miniszternek mi a legerősebb érve, hogy miért lesz ez mégis független, miért lesz ez mégis jogállami, miért lesz ez mégis demokratikus intézmény. Azt mondta a Népszavának adott interjújában, szó szerint idézem: „Szerintem egy új bírósági rendszer kialakítása kapcsán biztosítani kell az alkotmányjogi felelősséget, ezt pedig csak egy interpellálható miniszter útján lehet megvalósítani. Az igazságügyi miniszter felelőssége pedig, mint ahogy említettem, a parlament előtt számon kérhető.”

Tehát azt gondolja, hogy ha itt interpelláljuk az igazságügyi minisztert, azzal majd az egész közigazgatási bírósági rendszer alkotmányjogi legitimitása biztosítva lesz. Egészen nevetséges, egészen elképesztő, tudva azt, hogy nulla darab ellenzéki interpelláció talál többségi támogatásra. Minden alkalommal elfogadja a gombnyomogató droid Fidesz-KDNP-s többség a miniszteri választ. (Dr. Völner Pál: Te vagy droid.) Ez az egész, egy kiüresített intézményre való hivatkozás teljesen átlátszóvá teszi, hogy ez valóban nem más, mint a fideszes pártállam egy újabb csápjának kinövesztése, amely ezúttal a magyar bírósági rendszert fojtja meg.

Látjuk, hogy Trócsányi László mit kapott jutalmul a Fidesztől ezért a kiváló munkáért. Ő fogja a Fidesz EP-listáját vezetni, sőt, ahogy a Fidesz-elnök mondta, őt jelölik majd az Európai Bizottság tagjai közé. Úgy látszik, hogy a Fideszben nagyon vaskosan megjutalmazzák a jogállam és a demokrácia rombolását, az aljasságot, a hazugságot és a cinizmust. Rögzíthetjük ennek a törvénynek a kapcsán is, hogy aki a Fidesz EP-listájára szavaz, az a jogállam és demokrácia rombolására, az aljasságra, a hazugságra és a cinizmusra szavaz. (Dr. Völner Pál: Diszkrétebben!) Köszönöm szépen.