Pogácsás Tibor (Fidesz)
2019-03-20 · 62. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 6:56 · Belügyminisztérium államtitkáraSzöveg6 411 karakter · 11 bekezdés · JSON
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja alapvetően a bürokráciacsökkentés, az egyes eljárások egyszerűsítése. Ennek megfelelően a javaslat olyan egyszerűsítéseket fogalmaz meg, amelyek például egyes eljárások megszüntetésére vagy igazgatási szolgáltatási díj törlésére tesznek javaslatot, vagy amelyek elősegítik az elektronikus adatküldést és információátadást, az elektronikus ügyintézést. A javaslatból kiemelnék néhány példát. Az úti okmányokkal és az e-személyivel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése. Illetékmentessé válik az úti okmányok cseréje akkor is, ha az úti okmány elektronikus tárolóeleme nem működik, hasonlóan a személyazonosító igazolványhoz. A tárolóelem működőképtelensége ugyan nem érinti az okmány érvényességét, de ezen okból az okmány cseréje lehetséges.
Megújul az útlevél-kérelmező rendszer és az útiokmány-nyilvántartás is. A megújítás a közigazgatás irányába megfogalmazott elvárásokkal összhangban az elektronikus adatküldést és információátadást helyezi minden tekintetben előtérbe. A hatóságok közötti elektronikus adatátadás széleskörűbbé válik, ezzel párhuzamosan a papíralapon történő adatközlések megszűnnek, például a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság és az útlevélhatóság viszonylatában.
Az állampolgárok szempontjából jelentős adminisztratív tehercsökkentést eredményez, hogy a szülői hozzájáruló nyilatkozat megtétele elektronikus úton is lehetővé válik, kiváltva ezzel a mindkét szülő személyes jelenlétét igénylő eljárást, illetve a papíralapon benyújtott szülői hozzájáruló nyilatkozatot. Szintén az elektronikus eljárások bővítését célozza, hogy az általános hatáskörű útlevélhatóság és az eljárásban közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához jogosultak lesznek bővebb körben adatokat átvenni elektronikusan az elektronikus anyakönyvből, így az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot is.
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításával Magyarország Kormánya és Ausztrália kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló egyetértési megállapodás kihirdetéséről szóló törvénnyel kihirdetett magyar-ausztrál Working Holiday Scheme programba való jelentkezéshez szükséges támogatói levél a személyes ügyintézés mellett elektronikus úton is igényelhetővé, valamint a közokirat kiállítása ingyenessé válik. A sikeres magyar kérelmezők számára az úgynevezett turizmus alatti ideiglenes munkavállalásra jogosító vízum kerül kiadásra. A megállapodás a kérelmezők részére előírja az úgynevezett támogatói dokumentum benyújtását is. Jelenleg még a magyar kérelmezők a támogatói dokumentumot kizárólag a Belügyminisztériumban személyesen igényelhetik.
A polgár lakcímadatának és személyi azonosítójának az e-személyin történő rögzítése és ezáltal elektronikusan történő kiolvashatóvá válása elősegíti a polgároknak az okmány felhasználásával való további elektronikus ügyintézését.
Ha a konzuli szolgálat bajba jutott magyar állampolgárról szerez tudomást, illetve a magyar állampolgár külföldön történő elhalálozásáról értesül, úgy a segélynyújtás, illetve a külföldön elhalálozott magyar állampolgár hozzátartozóinak értesítése érdekében szükséges intézkedést megteszi. Ennek során a konzuli szolgálat elektronikus úton fordul a nyilvántartást kezelő szervhez az érintett polgár hozzátartozójának a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő felkutatása és azonosítása érdekében, amely a kutatást elvégzi, majd ugyancsak elektronikus úton megküldi az azonosított hozzátartozók adatait a konzuli szolgálatnak. A nyilvántartást kezelő szerv a fenti tevékenységét hivatali munkaidőben végzi, azonban a hivatali munkaidőn túl is gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor sürgősen szükség lenne a hozzátartozók adataira. Ezen ügyek hatékony és gyors megoldása érdekében indokolt, hogy a konzulátusok rendelkezzenek azon adatállományhoz való hozzáféréssel, amelynek birtokában a hozzátartozó-kutatást maguk is le tudják folytatni.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításával a központi idegenrendészeti nyilvántartásban megjelenik az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmányok nyilvántartása, ezek a bevándorolt, letelepedett, hontalan részére kiadott, valamint az egyszeri utazásra jogosító okmányok. E nyilvántartás is közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Ezen okmányok idegenrendészeti státuszhoz kötődnek, és ezen személyek nem mindegyike szerepel a lakcímnyilvántartásban, ezért indokolt a nyilvántartás létrehozása.
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságát érintő eljárások. Kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerének alacsonyabb szintű biztonsági osztályba sorolása esetén az előzetes engedélyezési eljárás megszüntetésre kerül. Ezekben az esetekben a hatóság előzetes engedélye nem köti a végleges engedélyezői döntést meghozó hatóságot a döntésének meghozatalában. Javasolt ezért az előzetes engedélyezés megszüntetése, az adminisztrációs teher mind az ügyfél, mind a hatóság tekintetében történő csökkentése érdekében.
A kéményseprőipari eljárás egyszerűsítése. A kéményseprőipari tevékenység ellátásának jelenlegi rendszere 2016. július 1-jétől működik, a törvénymódosítás javítja a hatályos rendszert annak érdekében, hogy az adott területen illetékes kéményseprő-szolgáltatót az ügyfél egyszerűbben be tudja azonosítani, ezzel a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás is könnyebbé válik.
Az elektronikus ügyintézés biztosításával kapcsolatos kötelezettségek módosítása. Az elektronikus ügyintézést elősegítő tájékoztatás előírása szükséges, a törvény alapján az ügyfelek meghatározott köre elektronikus ügyintézésre köteles. Ebben a körben a nem elektronikusan megtett jognyilatkozat hatálytalan, kivéve üzemzavar, üzemszünet idején. Az üzemszünet időtartamát az e-ügyintézést biztosító szerv köteles a honlapján és az ügyintézési felületen közzétenni, a központi szolgáltató viszont nem, pedig a nála bekövetkezett üzemzavar valamennyi e-ügyintézési folyamatot érinti. Ennek a kötelezettségét is be kell vezetni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ismertetett szempontok mentén javasolom a tisztelt Háznak, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen.
HivatkozásJSON
karzat: Pogácsás Tibor — 2019-03-20, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/62-2.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-62-2,
title = {Pogácsás Tibor — 2019-03-20, előterjesztő nyitóbeszéde},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/62-2.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}