Demeter Márta (LMP)

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Az LMP évek óta figyelmezteti a kormányt, hogy a Paks II. beruházás felesleges, drága, veszélyes és rossz üzlet. Mára eljutottunk oda, hogy még a miniszterelnök is beismerte, hogy komoly csúszás várható. Aszódi Attila menesztésével pedig már a politikai felelősök keresése is elkezdődött.Ott tartunk tehát, hogy adott egy rossz szerződés, egy rossz koncepció, a szakma és a közvélemény elutasítja a paksi bővítést, a kormány mégis szolgai módon kitart mellette. Eközben Magyarország nem készítette el időre az Európai Bizottság részére azt az energiastratégiát, ami arról szólna, hogyan fogjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni és növelni a megújuló energia részarányát. A paksi bővítéssel elpazarolt több ezer milliárdnak bárhol jobb helye lenne, mint az atomenergiába ölni.

Ebből a pénzből egy teljes országos lakossági épületenergetikai és energiahatékonyság-javító lakásszigetelési programot lehetne indítani, és támogatni lehetne a megújulóenergia-termelés hazai formáit. Ez jó lenne a magyar embereknek és jó lenne a bolygónak is, amely fuldoklik a mérges gázokban, és robog a visszafordíthatatlan mértékű felmelegedés felé.

Tisztelt Miniszter Úr! Önök nem tesznek mást, mint titkolóznak, és azt remélik, hogy senkinek nem tűnik majd fel, hogy eladósítják és kiszolgáltatják Magyarországot, ahelyett, hogy biztonságos, tiszta és fenntartható energiára állítanák át az országot. Önök becsapják a magyar választókat és a megválasztott képviselőket, amikor elavult adatokra alapozott éghajlat-stratégiát mutatnak be, és amikor titkos tanulmányokra hivatkozva építenek egy újabb atomerőművet.

Ebben a helyzetben egyetlen felelős döntés lehet: a paksi bővítés leállítása, elszámolás az eddig elköltött pénzekkel, ezt követően pedig egy atomenergia-mentes és karbonsemleges energiaterv elfogadása. Ez nemcsak lehetséges, hanem kizárólag ez szolgálja mind Magyarország, mind pedig bolygónk hosszú távú érdekét.

Kérdezem tehát miniszter urat, hogy mégis miért ragaszkodnak még mindig az atomenergiához, miközben Magyarországon kívül mindenki a megújuló energia arányát növeli. Milyen szakmai vélemény alapján gondolják még mindig, hogy a paksi bővítés megéri majd hazánknak? Milyen ütemterv szerint tárgyalják újra a paksi szerződést, különös tekintettel a szerződés felmondásának feltételeire? Valamint, utolsó kérdésem miniszter úrhoz, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter mégis mire jutott moszkvai tárgyalásai során a paksi pénzügyi megállapodás módosításával kapcsolatban, illetve hogy itthon mégis miért hallgatnak erről. Várom miniszter úr válaszát. (Taps az LMP soraiban.)