Szijjártó Péter (Fidesz)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány mondatban szeretnék reagálni a két vezérszónok által elmondottakra. Először is, a keleti nyitás politikáját mi azzal a céllal hirdettük meg, hogy a sok és komoly növekedési potenciállal rendelkező keleti piac által kínált lehetőségeket a magyar vállalatok számára segíteni tudjunk kiaknázni. Ma már világosan látszik, hogy megdőlt az a régi dogma, hogy a tőke csak nyugatról áramlik keletre, hogy keresse az olcsó munkaerőt. Ma ez a folyamat már kétirányúvá vált. A nagy távol-keleti vállalatok legalább annyira diktálják a világgazdaság változásainak tempóját, mint a nyugat-európai vagy amerikai vállalatok. Érdemes csak megnézni, hogy az innovatív technológiákat milyen mértékben fejlesztik ki nagy keleti vállalatok, és milyen mértékben nő az ő piaci részesedésük itt, Európában, hovatovább hány nyugat-európai vagy észak-amerikai vállalatot vásárolnak fel.

A keleti nyitás stratégiát sikeresnek kell minősítenünk, tekintettel arra, hogy a keletről érkező nagy és innovatív technológiai beruházások komoly szerepet játszanak abban, hogy Magyarországot a világgazdasági dimenzióváltás győztesei közé sorolhatjuk. Azonban azt is látni kell, hogy a keleti piacokon való érvényesülés nem könnyű, ezért az Eximbanknál több országra nézvést, így például Üzbegisztánra nézvést is hitelkereteket alakítottunk ki. Éppen a mai napon van itt Üzbegisztán befektetési és kereskedelmi minisztere, akivel megállapodtunk abban, hogy az Eximbanknál nyitott 46,5 millió dolláros hitelkeret terhére több magyar-üzbég közös beruházást, illetve vállalati együttműködést fogunk finanszírozni, arról nem is szólva, hogy ebben a térségben, amelyhez Üzbegisztán is tartozik, a Richter egy kifejezetten sikeres szereplő ezen országok piacain.

Szeretném önöknek azt is elmondani, hogy a tegnapi napon publikálta a Központi Statisztikai Hivatal a 2018-as exportadatokat, amelyek alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy újabb nemzetgazdasági rekord született. Soha ilyen exportteljesítményt a magyar gazdaság még nem tudott felmutatni, mint tavaly: 104,8 milliárd euró. Egy 10 milliós ország ritkán szokott előállítani ilyen teljesítményt. A 2017-es adatok szerint Magyarország a 88. helyen áll a világranglistán a népesség tekintetében, de a 34. legtöbbet exportáló ország vagyunk. Tehát 54 hellyel vagyunk előrébb exportteljesítmény vonatkozásában, mint a lakosságszámunk tekintetében. Ez világosan mutatja azt, hogy a Magyarországon előállított termékek és szolgáltatások versenyképesek, ráadásul a világgazdaság változásainak tempóját meghatározó két iparágban, az autóiparban és a gyógyszeriparban is bekerültünk a világ húsz legnagyobb exportőre közé, a gabonafélék tekintetében pedig a 15. helyen állunk. Ez világosan mutatja a magyar élelmiszeripar fejlettségét.

Viszont azt is látni kell, hogy a keleti piacokon való érvényesülés nélkül ezt az exportrekordot nem lehetett volna elérni, és az exportnövekedés ütemét sem lehet fenntartani a keleti piacokon történő érvényesülés nélkül. Tesszük ezt olyan körülmények között, amikor az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések az Európai Unió részéről, valamint az orosz válaszlépések milliárd eurókban mérhető károkat okoztak az elmúlt esztendőkben Magyarország számára. Ha már az Oroszországgal való együttműködésről beszélünk, szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy nézzék meg, hogy a nyugat-európai országok milyen üzleteket kötnek Oroszországgal, mert ma a helyzet nem az, hogy a közép-európai energiavállalatok építik a Gazprommal közösen az Északi Áramlat II.-t, hanem a legnagyobb nyugati-európai energiavállalatok tesznek így. Vagy a legutóbbi moszkvai Oroszországi Energiahéten nem közép-európai vállalatok vezetői ültek Putyin elnök mellett a színpadon, hanem a négy legnagyobb nyugat-európai vállalat vezérigazgatója, vagy hogyha az ember a szentpétervári gazdasági fórumra tekint vissza, tavaly nem a magyar miniszterelnök volt a sztárvendég, hanem a francia elnök.

Tehát azt kérem, azt nézzék meg, hogy az Oroszországot oly hevesen bíráló országok vállalatai hány száz milliárd eurónyi üzletet kötöttek az elmúlt esztendőkben vagy akár most is Oroszországgal.

Azt gondolom, az egy rossz stratégia lenne, ha Magyarország nem támogatná az Oroszországban érvényesülni kívánó magyar vállalatokat, vagy nem támogatnánk a magyar-orosz gazdasági együttműködést, ezért a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság keretében mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a magyar vállalatokat a lehető legkisebb kár érje az Oroszországgal való gazdasági együttműködésben a szankciós, illetve a válaszintézkedések miatt.

(15.00)

S azt se felejtsük el, hogy Oroszországban jelenleg olyan előterjesztés készületéről szólnak sajtóhírek, amelyek az élelmiszer-behozatalt tovább szigorítanák Oroszország vonatkozásában, ami pedig a magyar élelmiszeripar számára újabb kihívásokat jelentene, és milliárd forintokban mérhető károkat okozna a magyar exportáló vállalatoknak. Ez nyilvánvalóan nem érdekünk, hogy így legyen.

Üzbegisztán vonatkozásában tehát ‑ egyetértek megszólaló képviselőtársaimmal ‑ fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatainkat fenn tudjuk tartani, azokat dinamikusan növelni is kívánjuk, ezért mindig is támogatjuk az Európai Unió és a közép-ázsiai országok közötti közeledést, amelyben mi, közép-európaiak egy fontos szerepet játszhatunk. A tavalyi esztendőben először került megrendezésre éppen ezért a visegrádi országok és a közép-ázsiai országok külügyminisztereinek találkozója itt, Budapesten.

Az elmondottakból előre jelezhető támogatást pedig köszönöm minden képviselőtársamnak. (Taps a kormánypártok soraiban.)