Németh Szilárd István (Fidesz)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek megköszönni ezt a gondos és személyes felszólalást, amit a tábori lelkészi szolgálat negyedszázados évfordulója alkalmából megosztott itt velünk, és itt a parlamentben is azt tapasztalhattuk, hogy visszakerült a helyére az a szolgálat, amelynek a történetéről ön is beszámolt, amit az elején olyan szomorúan és talán egy kicsit felháborodva is hallgattunk, hogy hogyan irtották ki a kommunisták Magyarországon és itt Kelet-Európában, a Varsói Szerződéshez tartozó néphadseregek szolgálatából azt a lelkészi szolgálatot, amelynek a negyedszázados évfordulóját ünnepeltük az elmúlt héten.

Tisztelt Képviselőtársak! Életünknek vannak olyan helyzetei, amelyek kiemelt intimitással, megragadó és elsöprő erővel bírnak. Ilyen megragadó pillanatok tanúi a papok, a lelkészek és a katonák, akik az élet súlyát és értékét nap mint nap tapasztalják, hiszen ők azok, akik testközelben tapasztalhatják meg az élet elmúlását. A hazáért adott élet értéke a katonaesküben is fellelhető, álljon itt egy kis rész az eskü szövegéből, kérem, hallgassák figyelemmel: „Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével életem árán is megvédem.” Ősi magyar szokás szerint a tisztek ennek nyomatékot is adnak kardrántással, amelynek a zárómondata „A hazáért, mindhalálig!” felkiáltás. Ebből is látszik, hogy a magyar katonáknak nem ismeretlen az élet áldozatának a felajánlása.

A katona a hazáért, Magyarországért való teljes átadást, az akár az életéről való lemondást jeleníti meg társadalmunkban. Ebben az áldozatvállalásukban ugyanakkor nincsenek egyedül, hiszen a tábori papok, tábori lelkészek és tábori főrabbik az egy Isten irgalmát, annak vigaszát és támogatását viszik el a katona életébe, családjába és a környezetébe.

(17.40)

A katona a hivatásában előforduló nehéz helyzetekben nincs egyedül, folyamatos lelki támaszt kap, éles helyzetben, ahogy a képviselő úr is felhívta erre a figyelmet, a tábori pap, a lelkész, a főrabbi az, aki közvetlen lelki segítséget nyújt és ad a hazáért harcoló katonának.

A Magyar Honvédség kiemelt jelentőségű intézménye, a tábori lelkészi szolgálat most ünnepli újjáalakulásának 25. évfordulóját. Az Országgyűlés 1993. július 13-án oldotta fel a közösségi vallásgyakorlást akadályozó rendelkezését, és így vált lehetővé, hogy a következő év tavaszán újraalakulhatott a tábori lelkészi szolgálat három szolgáltatási ágával egyetemben: a katolikus tábori püspökséggel, a protestáns tábori püspökséggel és a tábori rabbinátussal egyetemben.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetése elkötelezett, hogy a magyar katonák személyes igényeit, ezen belül lelki támogatásukat kiemelt figyelemben részesítse. Isten tudatosan vállalt megjelenítése a magyar honvédelemben nem pusztán a vallásukat gyakorlók megerősítése, hanem mindazon katonáké is, akik éles helyzetben segítséget, támaszt, lelki gyógyulást az egyházak képviselőin keresztül igényelhetnek. Annak érdekében, hogy a felkészült és testileg egészséges katonák lélekben is azok legyenek, kiemelt gondot kell fordítani a katonák lelki támogatására is. A tábori pap, a lelkész, a rabbi segít, meghallgat, megkerülhetetlen munkatárs abban, hogy a katona mentális egészsége megmaradjon.

Tisztelt Képviselőtársak! A katonacsaládok minden egyes tagjának biztonsága olyan kincs, érték, amit nem lehet és nem szabad feláldozni semmilyen politikai szándék oltárán. A tábori lelkészi szolgálat kiemelt jelentőségű feladatokat hajt végre a nagyobb külföldi missziókban, ahogy a képviselő úr is felhívta erre a figyelmünket.

A magyar tábori lelkészi szolgálat nem csupán múlttal rendelkezik, hanem világos, naprakész jövőképpel is. Elhatározás szerint például a Hauszmann-terv részeként megtörténik a Várban a Mária Magdolna-templom újjáavatása és felépítése.

Végül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a tábori lelkészi szolgálatnál a hivatásuknak élnek, tábori püspököknek, főrabbiknak, papoknak és lelkészeknek, bátorítom őket, hogy a továbbiakban is vállaljanak közösséget a magyar katonákkal a mindennapokban.

Kívánom, hogy odaadó munkájukat Isten áldása kísérje! Köszönöm szépen. (Taps.)