Herczeg Tamás (Fidesz)

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés az őszi ülésszak, az előző ülésszak végén 2018. december 12-én fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás, ahogy elhangzott az imént, a 2019. esztendő április 15. napján lép hatályba. A módosítás lényegi eleme egy olyan új egyházi szervezetrendszer kialakítása, amelyben a bevett egyházak kivételével a további vallási közösségek egyházi jogi személlyé történő minősítésére az eddig alkalmazott elismerési eljárás helyett a bíróság által való nyilvántartásba vétellel kerül sor.

Szeretném röviden összefoglalni, hogy mit is kell értenünk bevett egyház alatt. A törvényi definíció szerint a bevett egyház olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást köt. A kormány törvénykezdeményezése érdekében ezen említett megállapodásokat, valamint azok módosításait kötelező törvényben kihirdetni.

Az egyházügyi törvénynek a vallási közösségek jogállásáról szóló fejezete kimondja, hogy vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási közösség pedig működhet jogi személyiség nélkül, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formában.

Tisztelt Ház! A decemberben hozott jogszabály bizonyos többletjogosítványokat rendel a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára. Ilyen szervezet tehát a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház. A sarkalatos törvényben kihirdetett, illetve az egyházügyi törvény mellékletében történő megjelenítéssel rendelkező bejegyzett egyházak minősülnek az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése szerint bevett egyháznak. Az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése a következőképpen szól.

Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

(17.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő határozati javaslat célja, hogy az előbbiekben ismertetett, megváltozott törvényi keretrendszerhez igazítsa a határozati házszabály rendelkezéseit. A 2018. december 12-én elfogadott törvénymódosítás értelmében változnak az eljárási szabályok, így mindenképpen szükségesnek mutatkozik a házszabály módosítása, mégpedig az Országgyűlés bejegyzett egyházzá történő minősítési eljárásban betöltött szerepének megváltozására tekintettel.

Az egyházügyi törvény módosításának következménye, hogy megszűnik az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottságának törvénykezdeményezési jogköre ‑ mint ez az előbb elhangzott ‑, azonban az érintett tárgykör speciális jellegéből adódóan észszerűnek mutatkozik, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját a jövőben is a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, így az Igazságügyi bizottság folytassa le.

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a bejegyzett egyházzal kötött átfogó megállapodás kihirdetése nélkülözhetetlen eljárási aktus a bejegyzett egyház bevett egyházi státuszának elnyerése céljából. Az átfogó megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek már annak hatálybalépésétől kezdve megilletik, illetve terhelik a feleket. Mindez annyit jelent, hogy a törvényjavaslatnak az átfogó megállapodás kihirdetéséről szóló részéhez módosítási javaslat nem nyújtható be.

A jogalkotó indokoltnak látja azonban, hogy lehetőséget biztosítson úgynevezett helyesbítési javaslat benyújtására az előterjesztőnek abban az esetben, ha a megállapodást kihirdető törvényjavaslat és az aláírt megállapodás szövege között elírási vagy helyesírási hiba folytán eltérés állna fenn.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat olyan jogtechnikai megoldást kínál számunkra, amellyel lehetővé válna a házszabály vonatkozó rendelkezéseinek az egyházügyi törvény hatályos szövegéhez történő igazítása. Véleményem szerint ez mindenképpen szükséges, hiszen az Országgyűlés szerepe módosul az eljárás során.

Tekintettel az expozéban elhangzottakra, valamint az általam elmondottakra, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását. Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy önök is tegyék ezt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)