karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Ungár Péter (LMP)

2019-03-05 · 58. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:42

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/4821 Egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról

Szöveg6 512 karakter · 13 bekezdés · JSON

UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Én nem igazán szeretnék belemenni ebbe a „mi okozta a brexitet?” vitába, mert ez a törvényjavaslat nem erről szól, ha én jól értelmeztem, úgyhogy a Kereszténydemokrata Néppárt MTI OS-ben leadott közleményeit, ha lehetséges, képviselőtársam, ne itt prezentálja; szerintem ez a Ház méltóságát jelentősen emelné.

Az a helyzet, hogy azt, hogy Nagy-Britannia ki fog lépni az Európai Unióból, a népszavazás másnapján megtudtuk, ez nem kell hogy Magyarországon bárkinek problémát vagy meglepetést okozzon, erre jogtechnikailag fel lehetett volna készülni, ahogy arra is fel lehet készülni majd, hogy 2019-ben is december 24-én lesz a karácsony. Azt is pontosan tudtuk, hogy jelentős esély van arra, hogy ez egy ilyen rendezetlen kilépés lesz, hiszen a brit parlamentben a kiegyensúlyozott viszony nem teszi lehetővé azt, hogy bármelyik oldal a saját pártján belül meg tudná oldani azt, hogy ez ne így történjen.

Nem biztos, hogy ez lesz, de: tavaly november végén az LMP beadott egy határozati javaslatot ‑ Hörcsik bizottsági elnök úr erre pontosan emlékszik ‑, amelyben azt kértük, hogy a kormány még tavaly év végére, december 31-ig készüljön elő arra, hogy milyen módon tud felkészülni arra, hogy ha rendezetlenül lép ki Nagy-Britannia. Rengeteg magyar állampolgár van ott, és az ő érdekük védelme, mivel Magyarország védi a határain kívül lévő állampolgárok érdekeit, nemcsak azokét, akik a trianoni békediktátum miatt szakadtak külföldre, hanem azokét is, akik úgy döntöttek, hogy külföldön élnek, Nyugat-Európában, felhasználva az európai uniós szabad mozgás jogait, ezeket az embereket hátrány fogja érni emiatt. Akkor azt mondták nekem bizottsági ülésen, körülbelül úgy tudnám összefoglalni, hogy nincs itt semmi látnivaló, majd minden rendben lesz, előbb-utóbb meg fogjuk oldani.

Ehhez képest behozták ezt a törvényt. Ennek a törvénynek, bár azt mondta Arató képviselőtársam, hogy ez egy gondos iparosmunka, szerintem jelentős hiányosságai vannak, amelyek nem készülnek fel a kilépésből fakadó problémák egy részére. Itt egy dologról szeretnék igazán beszélni, amit korábban már említettünk, de nem mentünk bele elég mélyen, hogy mire nem készült fel a kormányzat, ez pedig a kint tanuló diákok problémája. Erről nem szól ez a törvény, és ez egy nagyon súlyos mulasztása.

Ugyanis több brit egyetem rektora bejelentette, hogy ő maga sem tudja, mi van akkor, ha rendezetlen kilépés van, és egy diák elkezdte valamilyen tandíj, illetve valamilyen lakhatási konstrukció, illetve valamilyen besorolás alapján az egyetemi éveket, és ha közben történik a rendezetlen kilépés, akkor nem tudja, hogy tudja‑e garantálni, hogy ugyanezen a módon fogja befejezni. Ez az egyik.

Erre választ szeretnénk a magyar kormánytól, hogy van‑e valamilyen kétoldalú módja, ahogy meg lehet oldani azt, hogy a kint lévő magyar diákok, ha már EU-s diák besorolásban kezdik az első tanévet, akkor majd a negyediket, a harmadikat meg az ötödiket is úgy tudják folytatni. Mondom ezt úgy, hogy ‑ ugye ott bonyolult a rendszer ‑ például Skóciában ‑ ahol Hörcsik képviselőtársam is járt egyetemre és én is ‑, ott tandíjmentesség vonatkozik az európai uniós diákokra. Szeretnénk tudni, hogy ennek a tandíjmentességnek mi lesz a pontos státusza, illetve hogy milyen módon tudjuk elérni azt, hogy azok, akik kint úgy vállaltak egyetemi éveket, hogy nekik nem kell tandíjat fizetni, majd most kapnak egy több ezer fontnyi tandíjat. Tehát ez lenne az, amire talán ki kéne térnie a kormányzatnak, és ez lenne az, ami kapcsán én legelőször tavaly október végén figyelmeztettem a magyar kormányzatot.

A másik. Az Erasmus-, illetve Erasmus+ programokkal nem tudjuk, mi a helyzet, erre szintén nem ad megoldást ez a törvénytervezet, hogy erre tudjunk válaszolni. Nem tudjuk megmondani azt, hogy azok, akik már jelentkeztek ilyen jellegű Erasmus-programba vagy Erasmus+ programban vannak, azoknak mi a státusza, illetve ‑ ami mondjuk, ebben a Házban egy cseppet kevésbé érdekes ‑, akik Nagy-Britanniából ide jelentkeztek Erasmus- vagy Erasmus+ programba, velük mi lesz.

Egy nagyon konkrét kérdést szeretnék föltenni a kutatási, illetve egyetemen dolgozók tekintetében, ez a Horizon 2020 nevű program, ez a nagy EU-s program, ami a kutatás-fejlesztési, illetve az egyetemi pénzeket osztja, ebben emberek már jelentkeztek úgy kutatási ösztöndíjakra, hogy az volt a tudásuk, hogy Nagy-Britannia kilépése után is ezeknek a kutatási ösztöndíjaknak tudja biztosítani az ő részét. Ha rendezetlen módon van ez a kilépés, akkor ezzel mi a helyzet?

Mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik mondjuk, posztgraduális képzésen vesznek részt, és így részben oktatnak is az egyetemen és tanulnak is, ebben az esetben nekik kell‑e diákvízumhoz folyamodniuk, vagy munkaerő jellegű vízumot kell igényelniük? És ha munkaerő jellegű vízumot kell igényelniük, akkor honnan tudjuk, hogy ők be tudják fejezni ott a doktori képzésüket? Illetve ha be tudják fejezni ott a doktori képzésüket, akkor ugyanez a tandíj jellegű kérdés vonatozik rájuk, amit már korábban föltettem.

Illetve, tudja‑e biztosítani a magyar kormányzat azt, vagy van‑e bármilyen módja, hogy ezt elérje akár kétoldalú úton, hogy ne kelljen diákvízumhoz folyamodnia azoknak a diákoknak, akik már hallgatói jogviszonyban vannak Nagy-Britanniában, és elkezdtek ott egy oktatást? Itt a brit egyetemen tanító emberekről is szintén van szó, itt meg sokszor posztdoktorális képzésben vesznek ezek az emberek részt, ami egy nagyon ‑ hogy mondjam? ‑ szürkezóna a hallgatói jogviszony és a nem hallgatói jogviszony között, ennél mi a helyzet?

Továbbá jelenleg van Magyarország és Nagy-Britannia között géntechnológiai és mezőgazdasági kutatás-fejlesztési program, erre konkrétan, hogy velük mi fog történni: ez egy közös európai uniós és brit jellegű kutatási-fejlesztési program, amivel nem tudjuk, mi történik, ha rendezetlenül lép ki Nagy-Britannia.

Tehát mivel Nagy-Britanniának az egyik legnagyobb ipara a felsőoktatási ipar ‑ ők ezt így is szokták nevezni ‑, és nagyon sok magyar diák és magyar tanár van ilyen helyeken, illetve nagyon sokan akarnak odamenni, úgy előkészülni a rendezetlen kilépésre, hogy erről egy szó, egy betű, egy gondolat, egy kedves érzelem nincs, szerintem felelőtlen.

Tehát én arra kérném államtitkár urat, hogy majd amikor válaszol, akkor ezekre a konkrét kérdésekre válaszoljon, és arra kérem a képviselőtársaimat, hogy az aktuálpolitikai paneleket ne itt éljük ki, mindenkinek van erre elég fóruma. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Ungár Péter — 2019-03-05, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/58-132.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-58-132,
  title = {Ungár Péter — 2019-03-05, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/58-132.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}