Szijjártó Péter (Fidesz)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány reakcióra szeretnék reagálni én magam is. Először is, a Nemzetközi Beruházási Bankhoz tértünk vissza ennek a napirendi pontnak a keretében is. Szeretném elmondani képviselőtársaimnak mintegy megnyugtatásként, hogy nincsen olyan kedvezmény vagy kiváltság, amit a Nemzetközi Beruházási Banknak adtunk volna, és a nemzetközi benchmarkok szerint azok érvénytelennek vagy jogszabályellenesnek lennének minősíthetők.

(15.20)

Magyarországon, közelebbről Budapesten számos nemzetközi intézmény különböző rendű-rangú központjai működnek. Az ENSZ több regionális és globális szervezetének intézményei is Budapesten kaptak helyet. Ilyen esetben, ha egy nemzetközi szervezet Budapestre helyezi a székhelyét vagy valamilyen telephelyét, akkor kiváltságokat, illetőleg mentességeket szoktunk biztosítani, a nemzetközi jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő, illetve azokkal párhuzamos módon. Úgyhogy arról szeretném biztosítani a képviselő urat, hogy minden a nemzetközi jogszabályok betartásával és a szokásos eljárásrendnek megfelelően történt.

Szívesen adok egy listát a képviselő úrnak arról, hogy milyen jelenleg folyó vagy már átadott magyarországi beruházásokhoz adott forrást a Nemzetközi Beruházási Bank, és hogy mely legnagyobb magyar vállalatok ‑ amelyek a magyar nemzetgazdaság teljesítményének egészét befolyásolják ‑ kötöttek szintén finanszírozási szerződést a Nemzetközi Beruházási Bankkal.

Ami a nemzetközi választott bírósággal kapcsolatos kételyeket illeti, ott azt tudom mondani képviselő úrnak, hogy nem ön az egyetlen, akit ezek a kételyek gyötörnek, és nem csak Magyarországon vannak olyanok, akiket ezek a kételyek számos kérdés elé állítják. A beruházásvédelmi megállapodások, szabadkereskedelmi megállapodások egyik legneuralgikusabb pontja szokott lenni a választottbíráskodással kapcsolatos kitétel, ugyanis ezeket a megállapodásokat, főleg a szabadkereskedelmi megállapodásokat általában különböző gazdasági súllyal rendelkező országok vagy integrációk szokták kötni. Ezért aztán a választottbíráskodás kapcsán mindig előjön az a kérdés, hogy ki az, aki meghatározza a választottbírósági eljárások menetét, azok szerkezetét.

Tehát csak azt szeretném mondani a képviselő úrnak, hogy ez a dilemma, amit ön felvetett, ez létezik, és ezt a dilemmát mi sem hagyjuk természetesen figyelmen kívül, és minden egyes esetben arra törekszünk ‑ legyen az egy szabadkereskedelmi vagy egy gazdasági együttműködési vagy egy beruházásvédelmi vagy egy kettős adóztatást kizáró megállapodás ‑, hogy a garanciák lehető legnagyobb tárházát vonultassuk fel a magyar vállalatok érdekében.

Ugyanakkor abban egyetértek, hogy egy szakmai alapokon álló vitának a nemzetközi választottbíráskodásról már éppen itt lenne az ideje, és ez fontos iránymutatás lenne nekünk is arra vonatkozólag, hogy az Európai Unió által a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodások vonatkozásában milyen nemzeti álláspontot képviseljünk, és a ratifikációs eljárások során milyen szempontokat mérlegeljünk.

A KDNP vezérszónoka által elmondottakra azt szeretném mondani, hogy az informatikai iparág tekintetében Belarusz egyértelműen növekvő pályán van. Több olyan intézkedést is hoztak szabad beruházási zónák vonatkozásában, amelyek kifejezetten a high-tech beruházások odatelepítését könnyítik meg. Nemzetközi szereplők is felfedezték már ezt a lehetőséget, tehát egyetértek önnel, hogy az informatikai terület egy kiemelt területe lesz az elkövetkezendő időszakban az együttműködésünknek.

Képviselő asszony idézett adatokat; van már frissebb is, szerencsére. A tavalyi egész évben 11 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, meghaladta a 200 millió dollárt, 214 lett a vége. Abban is egyetértek mindkét kormánypárti vezérszónokkal, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés racionális alapra helyezése, a kölcsönös tisztelet alapjára történő helyezése, a józan ész talajára való helyezése Magyarországnak egyértelműen érdeke, hiszen mi itt Közép-Európában pontosan tudjuk, hogy ha Kelet és Nyugat között konfliktus volt, akkor azon mi, közép-európaiak mindig rajtavesztettünk; voltak olyanok, akik akkor is vesztettek, amikor nem volt konfliktus. De azt gondolom, hogy ez egy olyan helyzet, amit nem szeretnénk megismétlődni látni a jövőben, ezért mi mindig is a józan észen és a kölcsönös tiszteleten alapuló Kelet-Nyugat-együttműködés hívei leszünk, és ezt nem azért szorgalmazzuk, mert Amerika-barátok vagy oroszbarátok, vagy nem tudom, milyen barátok lennénk, hanem mert ez a nemzeti érdekünk, és ebben a józan észen alapuló együttműködésben a gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek szerintem kifejezetten fontos szerepe van.

Még a szentpétervári dokumentumban olvasható az, hogy legyen egy egységes kereskedelmi tér, azt hiszem, talán így fogalmaznak benne, Lisszabontól Vlagyivosztokig. Azért ez ma reményszinten is elég messze van, nem csak földrajzilag, viszont kétségtelenül az az érdekünk, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Európai Unió közötti együttműködés legyen szorosabb.

Tisztelettel köszönöm a képviselőtársaimnak a hozzászólásokat. A nemzetközi választottbíráskodásról szóló szakmai vita szükségességével pedig egyetértek, tehát akár a parlament Gazdasági bizottságában, a Költségvetési bizottságban, ha egy ilyen vita elindulna, az a jövőre nézvést az Európai Unió által megkötött szabadkereskedelmi megállapodásoknál tanúsítandó nemzeti magatartás és ratifikációs eljárások során egy fontos támpontot adna.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)