Ander Balázs (Jobbik)

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon köszönöm, elnök úr, hogy felolvasta a felszólalásom címét is. Valóban: mikor adják vissza azt a pénzt, amit négy év alatt kivettek a pedagógusok zsebéből?

Százmilliárdos összegről van szó. Van, akinek ez nyilván bagatell összeg, 2017-ben Mészáros Lőrinc vagyona például 160 milliárd forinttal gyarapodott, de azok a tanárok, pedagógusok, akiket ilyen formában megrövidített a kormányzat 2015 óta, bizony nagyon hiányolják a családi költségvetésből ezeket a pénzeket. Meg kell vizsgálni, hogy milyen állapotban vannak azok az emberek, azok az elhivatott, szakmát űző pedagógusok, akikre a szemünk fényét, a szülők a szemük fényét, gyermekeiket bízzák. Túlterheltek és alulfizetettek.

Nem véletlenül fordulhat elő az, hogy 100 végzett pedagógusból, aki otthagyja a főiskolát, egyetemet, mindössze 40-en kezdik el ezt a csodaszép pályát, és néhány éven belül ezeknek az embereknek az egyharmada bizony lemorzsolódik.

A kormányzat részéről egy nagyon szomorú és nagyon álságos dolog, mondjuk, egyfajta közhasznú übermenschnek tekinteni ezeket a pedagógusokat, akik ma csupán a szakma szeretete és elhivatottság okán tulajdonképpen semmiért dolgoznak, azért húzzák az igát, és nevelik majd fel a jövő generációját. Jelen állás szerint arról van szó, hogy a 101 500 forintos 2014-es minimálbérhez kötött vetítési alap most már negyedik éve változatlan, és a Pedagógusok Szakszervezete által fölállított bérnyomásmérő segítségével könnyen kiszámolhatja mindenki, hogy mekkora kár érte amiatt, mert a kormányzat nem emelte, nem igazította ezt a vetítési alapot évről évre a rendre emelkedő minimálbérekhez.

Félreértés ne legyen, és nagyon kérem, hogy majd a kormánypárti oldal ne is forgassa ki ezt a felszólalást olyan módon, hogy a Jobbik sokallja a mostani minimálbérnek az összegét, sokallja esetleg a garantált bérminimumot. Erről szó nincsen, az is kevés, viszont az meg még kevesebb, még gyalázatosabb, hogy a pedagógusbérek hova süllyedtek ilyenformán.

Jelen állás szerint egy főiskolát végzett pályakezdő 182 700 forinttal kezdi el ezt a csodaszép és felelősségteljes pályát, hogyha egyébként mesterfokozattal rendelkező egyetemi végzettséggel bír, akkor ez bruttó 203 ezer forint havonta. A garantált bérminimum 195 ezer forint, tehát ennyire becsüli meg a kormányzat azt, aki a jövő generációjával, az ország reménységével foglalkozik. Nem véletlenül okozott ez a bérnyomásmérő bizony komoly vérnyomás-emelkedést számos pedagógusnál, akik utánanéztek annak, hogy hónapról hónapra mennyivel kapnak kevesebbet. Egy pályakezdő esetén ez bruttó 51 ezer forint havonta, egy három évtizede a pályán lévő, mesterfokozatot elnyert tanár esetében viszont már 100 ezer forintot jelent.

Még egyszer mondom, nyilvánvalóan kormánypárti oldalon nagyon sok olyan ember van, akinek az összeg semmit nem jelent, viszont egy tanárember életében ez komoly összeg. Nem véletlenül követelik azt a szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete, hogy történjen végre érdemi előrelépés ebben a tekintetben, hiszen ez így nem maradhat.

Nyilván azt is hozzá kell tenni, hogy egy hatékonytalan oktatásügybe ne ömlesszék a pénzt fölöslegesen, mert ez teljesen értelmetlen dolog lenne. Valóban, az oktatásügyre akkor kell áldozni, ha azok az olyan, XXI. századi kompetenciákat fejlesztik, mint a kreatív gondolkodás, és hozzátesznek a szociális kompetenciák fejlesztéséhez, és ez az oktatás valóban probléma- és projektalapú, mint ahogyan egyébként azt a Jobbik elképzeli.

1676-ban egy angol ember, bizonyos William Petty már beszélt az emberi tőkéről. Az 1960-as években ezt tudományos paradigmává fejlesztette Schultz. Az a helyzet, hogy a fideszes kormányzat ezt úgy rázza le magáról, mint kutya a vizet. Ha nem így történne a dolog, akkor bizony rá kellene döbbenjenek, hogy a társadalmi egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt hely azon múlik jelentős részben, hogy a kulturális dimenzió kapcsán az ember mennyire tudja magát odatenni, és az oktatás mennyit adott hozzá az ő emberi tőkéjéhez.

(18.00)

Mi azt mondjuk, ahhoz, hogy ez az oktatás Magyarországon valóban minőséget nyújtson, hatékony, eredményes és méltányos oktatásra van szükség. És a pedagógusok ‑ elnök úr, egy kis türelmét kérem ‑, kapaszkodjon meg mindenki, de megteszik a magukét, hiszen az oktatáshatékonysági index alapján Magyarország ebben a sorrendben 4. az OECD-országok között, megelőzve, mondjuk, a 25. helyen szereplő Németországot. Egészen más dolog az eredményesség, amiben bizony nagyon rosszul állunk, és egy másik dolog a méltányosság, amiben szintén nagyon rossz mutatókkal tudunk dicsekedni. Változtassunk rajta! Mi azon leszünk. Hallgassák meg a javaslatainkat! Köszönöm a türelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)