karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Arató Gergely (DK)

2019-02-20 · 55. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 4:58 · jegyző

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/4479 Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról

Szöveg4 614 karakter · 8 bekezdés · JSON

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálatos módon nem tudok osztozni kormánypárti képviselőtársaim és a Jobbik szivárványkoalíciója által képezett lelkesedéssel, mert azt kell mondanom, hogy ezzel a jogszabállyal több probléma is van. Az valóban igaz, és ezért mindenképpen elismerés illeti az Igazságügyi Minisztérium kollégáit, hogy hatalmas jogalkotási feladatot végeztek el annak érdekében, hogy megfeleljenek az ágazati törvényekben rögzített adatkezelési szabályok az új uniós szabályozásnak. Sajnálatos módon azonban egyrészt elkéstek vele; ugye, ezt már megvitattuk az adatvédelemmel kapcsolatos korábbi törvényeknél is, hogy jól láthatóan az Igazságügyi Minisztériumot meglepetésként érte az, hogy most már immár lassan három éve elfogadták ezt a jogszabályt. Késve kerültek be és külön-külön az előző két körben is az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok. Úgy lett volna ez igazán szakszerű, ha idejében, még az előző parlamenti ciklusban a teljes csomag a parlament elé került volna, és ilyen módon mód lett volna egységében megvitatni és látni ezeket a szabályozásokat.

Ennél nagyobb baj azonban, hogy éppen ellentétesen az egész uniós adatvédelmi szabályozás céljaival, ez a javaslat nem szűkíti, hanem tágítja számos területen az adatkezelést, és olyan területeken enged meg adatkezelést, ahol egyébként erre nincsen szükség, ahol ez nem a közérdeket, hanem különböző kormányzati vagy magánérdeket szolgál.

Hadd mondjak négy példát erre. Először is megengedi azt, hogy az oktatási adatokhoz, az oktatási nyilvántartásban rögzített adatokhoz, amelyhez már így is rendkívül széles körben férhetnek hozzá különböző állami szervezetek, ezt a jogosultságot most már a munkaügyi ellátórendszerre is kiterjeszti. Az a fajta félelmünk, amit ott akkor megfogalmaztunk az oktatási nyilvántartásoknál, hogy egy olyan nyilvántartást kívánnak létrehozni, amely személyiségi jogokat sértő módon nagyon széles betekintést enged állami szervezeteknek az állampolgárok oktatási adataiba, ez most már teljesen nyilvánvalóan látszik.

(13.30)

Nem csodálom egyébként, hogy nincs a törvényjavaslat mellett adatvédelmi biztosi vélemény. Azt gondolom, hogy egy sor probléma fog majd ebből keletkezni. Egyáltalán nem megnyugtató ez a fajta szabályozás. Azt kell mondanom, hogy álláspontunk szerint nem felel meg a GDPR-nak a szabályozás egésze, és biztosak vagyunk abban, hogy ennek következtében ez az ügy előbb-utóbb konkrét sérelemmel és bíróságokon fog végződni, nem is csak feltétlenül Magyarországon.

A második ilyen problémás terület a magánbiztonsági cégekkel, személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatos szabályok. Itt lényegében megszünteti a jelenlegi törvényi szabályozásban szereplő kép- és hangrögzítéssel kapcsolatos garanciákat ez a rendelkezés. Tudjuk, hogy önöknek kedvenceik ezek a magánbiztonsági cégek, használják ezeket a törvényjavaslatban. Államtitkár úr hitetlenkedve néz. Felhívom a figyelmét, hogy hasonlítsa össze az új és a hatályos 30. §-át a törvénynek. Teljesen világosan látszik, hogy hányfajta garancia kerül ki a hatályos szabályozásból.

Szintén ilyen típusú pont a 100. §-ban a munka törvénykönyvét módosító javaslat. Széles körben ad jogot a munkaadóknak arra, hogy ellenőrizzék és rögzítsék a munkavállalók különböző személyes adatait, és ugyanúgy, mint ahogy a rabszolgatörvénynél teszik, ahol egy formális hozzájárulást tesznek kötelezővé, ugyanezt teszik a munka törvénykönyvénél is ‑ megnézheti majd magát az a munkavállaló, aki nem egyezik bele személyes adatainak a rögzítésébe. Teljesen nyilvánvaló módon itt nem egy szimmetrikus szituáció van a munkaadó és a munkavállaló között. Amikor önök lehetővé teszik azt, hogy a munkaadók széles körben ellenőrizzék a munkavállalókat, akkor ugyanúgy rabszolgává és kiszolgáltatottá teszik őket, mint a túlórára vonatkozó szabályokkal. Ez az önök üzenete a dolgozóknak és a munkavállalóknak. Önök azt üzenik nekik, hogy önök a tulajdonosok oldalán állnak, a munkaadók oldalán állnak, és hogy a munkavállalónak, a dolgozónak, ha tetszik, a munkásnak ebben az országban nem lehetnek jogaik, amíg önök vannak kormányon.

Végül kapnak az országgyűlési képviselők is ajándékot, köszönjük szépen. Az Országgyűlési Őrség is felhatalmazást kap arra, hogy mint az országgyűlési képviselők megfélemlítésére szánt szervezet hangot és képet rögzítsen. De ezen ne aggódjanak, én szívesen hozzájárulok, hogy minden cselekedetemet rögzítsék, én nem félek önöktől. De szégyenletes, hogy önök megpróbálják megfélemlíteni az országgyűlési képviselőket, és az is szégyenletes, hogy önök ebben partnerek. Köszönöm szépen.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Arató Gergely — 2019-02-20, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/55-84.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-55-84,
  title = {Arató Gergely — 2019-02-20, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/55-84.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}