Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Mindenekelőtt köszönjük szépen expozéját, köszönjük szépen a parlamenti vitában elhangzottakra adott válaszával együtt. Úgy gondolom, hogy ez mindannyiunkat megerősíthetett abban, hogy az OBH 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolója elfogadásra ajánlott. Sőt, nemcsak hogy elfogadásra ajánlott, hanem mint ahogy az objektív tényadatokból kiderült, kifejezetten elfogadásra ajánlott, ugyanis nemcsak magyar, hanem európai szinten is kiváló eredményeket ért el.

Egy ellenzéki felszólaló volt Varga-Damm Andrea személyében, az ő vonatkozásában tulajdonképpen elnök asszony megint csak mindenre megadta a választ, én azonban egy dologra, amit az elején képviselő asszony feszegetett, a jelenléttel kapcsolatban a következő megállapítást tenném. Ha körbenézünk és megnézzük, hogy milyen volt most az OBH 2017. évi beszámolója kapcsán a jelenlét, akkor objektív tényként megállapítható, hogy úgy a Fidesz frakciója, mint a KDNP frakciója képviseltette magát, és fideszes és KDNP-s képviselők is felszólaltak, részt vettek a vitában. Ezzel szemben, ha megnézzük az ellenzéki képviselőket, akkor az öt frakcióból három nem is volt jelen, és a két jelen lévő frakcióból pedig aktívan csak egy vett részt képviselő asszony jóvoltából a vitában.

A közigazgatási bíróságok tekintetében pedig, bár ez nem tartozik annyira szorosan az OBH 2017. évi beszámolójához, de hogy a tisztelt hallgatók is, nézők is pontosan értsék, föltette képviselő asszony azt a kérdést, hogy miért kell ez a közigazgatási bíróság, ha olyan jól végzik a jelenlegi bírósági keretek között a munkájukat. Tisztelt képviselő asszony, azért kell, hogy még jobban tudják végezni. (Dr. Varga-Damm Andrea: Na, ne! ‑ Z. Kárpát Dániel tapsol.) Azért, hogy még jobban tudják végezni, és képviselő asszony, ez nem magyar találmány, az osztrákok is bevezették három évvel ezelőtt (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), az osztrákok is bevezették a közigazgatási bíróságot.

Ahhoz képest, hogy Ausztria 1955-ben megkapta az örök semlegességet, Magyarországra is ez az örök semlegesség vonatkozott volna, ha három nappal korábban nem kényszerítik be Magyarországot a Varsói Szerződésbe, ezért, mivel Magyarország már egy katonai csoportnak lett a tagja, ezért rá már nem vonatkozhatott az örök semlegesség, mint ami Ausztriára. Tehát Ausztria 1955-től organikusan fejlődve, saját alkotmányát kialakítva, három évvel ezelőtt, azaz 2015-ben jutott el oda, hogy közigazgatási bíróságról szóló törvényt hozott. Ehhez képest, képviselő asszony, az a helyzet, hogy mi egész gyorsan jutottunk el, bár kisebb vargabetűkkel, mert 1949-ben, a szovjet szuronyok árnyékában Magyarországra rákényszerítettek egy szovjet típusú alkotmányt, és azzal egyidejűleg megszüntették az addig kiválóan működő közigazgatási bíróságot. Nekünk egy új Alaptörvényt kellett hozni ‑ tudja, az a húsvéti Alaptörvény ‑, és ezt követően rendbe kellett tennünk nyilván először a polgári jogi, büntetőjogi, anyagi jogi, aztán az eljárási jogi szabályokat, és most került sor arra, hogy a közigazgatási bíróság kérdését is rendbe tegyük. Tehát ahhoz képest, hogy Ausztriában 1955-től volt erre lehetőség, nálunk 1990-től nyílt meg, három év különbséggel, úgy gondolom, hogy ezt a csaknem 45 évet elég gyorsan behoztuk.

Köszönöm szépen, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)