{"cycle": 41, "id": "51-2", "date": "2018-12-13", "ulnap": 51, "seq": 2, "speaker": "Dr. Darák Péter", "p_azon": "d031", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "a Kúria elnöke", "event": "Általános vita lefolytatása B/716 A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2017. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében H/3607 A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2017. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámoló elfogadásáról", "iromany": "B/716 · H/3607", "duration_s": 847, "position": "a Kúria elnöke", "chars": 11026, "paragraphs": ["DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2017-es évet a Kúria szempontjából a felkészülés igénye vezette, hiszen 2017-ben annak tudatában tevékenykedhettünk, hogy 2018-ban új eljárásjogi kódexek lépnek hatályba. Tevékenységünk jelentős része tehát arra irányult, hogy ezeket a már elfogadott, illetve elfogadás alatt álló törvényeket értelmezzük, azok alkalmazására a bírói szervezetet szakmailag felkészítsük. Emellett azonban természetesen folytatódtak azok a 2012-ben indult új tevékenységi formák, amelyek jelentősen gazdagították a Kúria tevékenységét. Gondolok itt különösen a joggyakorlat-elemzésre, illetve azoknak a testületeknek a munkájára, amelyek a szakmai döntéshozatalt kívánták elősegíteni.", "2017-ben a Kúria jelentős számú, négy jogegységi határozatot hozott, és ennél több kollégiumi véleményt fogadott el. A Kúria különböző testületei is komoly szakmai anyagokat készítettek, ezek közül szeretnék néhányat kiemelni.", "A jogegységi határozatok egy része azt az elvi felülvizsgálatot végezte el, amely az új eljárásjogi kódexek hatálybalépésével kapcsolatosan elkerülhetetlenné vált. Nevezetesen, felülvizsgálta a korábbi iránymutatásokat abból a szempontból, hogy azok az új eljárásjogi kódexek szempontjából fenntartandók‑e, vagy pedig meghaladottnak kell hogy tekintsük.", "Szeretném kiemelni a 2017-ben hozott hét kollégiumi vélemény közül az ingatlan közös tulajdonának megszüntetésével kapcsolatos PK-véleményt, valamint azt a polgári kollégiumi véleményt, amely a Kúria belső élete szempontjából talán a legnagyobb jelentőségű, ez pedig a felülvizsgálati eljárások befogadásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalja.", "Alapvető ugyanis, hogy hogyan alakítja a Kúria a befogadási gyakorlatát, miután jelentős ügycsoportokban nem lehet a továbbiakban automatikusan a Kúriához fordulni, és a jogfejlesztési szempont, a joggyakorlat egységességének szempontja alapján a Kúria ezeket a felülvizsgálati kérelmeket szűri. E vonatkozásban igyekeztünk támaszkodni az Alkotmánybíróság immár több évre visszatekintő gyakorlatára. A Kúria teljes ülésén hallgatta meg Sulyok Tamás elnök úr és Bitskey Botond főtitkár úr előadását e tárgyban.", "A Kúria tanácsadó testülete, az Új Polgári Törvénykönyv Tanácsadó Testület a 2017-es évben hat állásfoglalást tett közzé, amelyek a Kúria honlapján elérhetők, és orientálják a bírói gyakorlatot az új polgári törvénykönyv alapján. 2017-ben folytatódott más konzultációs testületek munkája is. A legfontosabb talán a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos konzultációs testület munkája ebben az évben, amelynek hatásaként jelentősen csökkentek a civil szervezetek bejegyzésével, változásbejegyzésével kapcsolatos fellebbezések, és jelentős mértékben javult az eljárási helyzet.", "A devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatos konzultációs testület üléseiről minden esetben emlékeztető készült, és ezeket az emlékeztetőket a Kúria a teljes nyilvánosság elé tárta, a kúriai határozatokat tartalmazó Kúriai döntések című lapban publikálta.", "Folytatódott a Kúria szervezete háttértámogatásának kiépítése, a doktoranduszprogram, illetve a tartós titkári foglalkozást megszüntettük a Kúrián, ehelyett újabb főtanácsadói helyeket rendszeresítettünk. Ennek megfelelően ebben az évben már 18 főtanácsadó támogatta a bíróság szakmai munkáját.", "A Kúria folytatta azt a gyakorlatát, hogy a Kúria teljes ülésén az egyes tanácselnökök beszámoltak az elmúlt egy-másfél év bírói gyakorlatáról, ezzel informálva a más ügyszakban dolgozó kúriai bírákat arról, hogy milyen fejlemények következtek be adott ügyszak ítélkezése vonatkozásában. Ki kell emelni a büntetőkollégium-vezetők évente kétszer megtartott rendszeres országos értekezletét, amely számtalan elvi kérdésben foglalt állást, illetve az egyes kollégiumok kiemelkedő munkáját, például véleményt alkottak a Nemzeti Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara perbe történő beavatkozásáról, perbe lépéséből, a választási eljárásban felmerülő elektronikus kapcsolattartás kérdéséről, és rendkívül alapos és fontos döntések születtek az egyenlő bánásmód és a joggal való visszaélés vonatkozásában a munkaügyi szakágat illetően.", "Fontos fejlemény volt, hogy a Kúria jogegységi határozatban foglalt állást a 12 éven aluliak terhére elkövetett szexuális bűncselekmények minősülésével összefüggésben. E kérdésben az Alkotmánybíróság is állást foglalt, megállapítva, hogy a Kúria jogalkotói kompetenciát érintett ebben a jogegységi határozatában. A jogértelmezés helytállóságát azonban alátámasztotta, hogy ezt követően a Magyar Országgyűlés az egyébként hatályon kívül helyezett jogegységi határozatban tükröződő jogi álláspontot magáévá tette, és a büntető törvénykönyvet ennek megfelelően módosította.", "Nagyszámú állampolgárt érintenek az ingatlanforgalom kérdései, és hosszú évek óta mutatkozik bizonytalanság a tekintetben, hogy hogyan kell eljárni, amikor egy ingatlan átruházása a haszonélvezeti jog fenntartásával történik, milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek. E vonatkozásban a Kúria határozott irányt mutatott jogegységi határozatában, kiemelve, hogy a haszonélvezeti jog visszatartása nem kíván önálló bejegyzési jogcímet a haszonélvezeti jog vonatkozásában, illetve a szerződés is viszonylag egyszerűen megszövegezhető e vonatkozásban.", "Fontos állomása volt a jogegységi munkának a gyülekezési jog bíróságokat érintő gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló közigazgatási kollégiumi vélemény, amely kimondta, hogy az ingatlanok belső terei nem minősülnek közterületnek.", "(9.10)", "Ugyancsak fontos volt a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos kérdésekről szóló azon polgári kollégiumi vélemény, amely végre emancipálta a társasházzá alakítást mint a közös tulajdon megszüntetésének elfogadott módszerét.", "A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos polgári kollégiumi vélemény azt a célt tűzte ki maga elé, hogy orientálja az ügyvédi kart a vonatkozásban, hogy milyen jellegű vizsgálatra számíthatnak felülvizsgálat-engedélyezési kérelem benyújtása esetén. Egyértelművé tette a Kúria, hogy hiánypótlásra csak alaki okokból kerülhet sor, a tartalmi kérdéseket a Kúria érdemben fogja elbírálni.", "2017-ben is jelentősen járult hozzá a joggyakorlat-elemzés a Kúria szakmai munkájának fejlesztéséhez. Fontos joggyakorlat-elemzést folytatott a Kúria a kényszerintézkedések vonatkozásában, az új közbeszerzési törvény alapján alakuló bírói gyakorlat feltárásában. A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatok helyzetét tisztáztuk még 2017-ben, a választásokat megelőzően. Ugyancsak komoly konklúziókra jutottunk a munkáltató kártérítési felelősségét illetően.", "Szeretném külön kiemelni az elmúlt évtized talán legfontosabb joggyakorlat-elemzését, amely jogágakat átívelő módon foglalkozott az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdéseivel, nevezetesen, hogy milyen mértékű bizonyítottság szükséges ahhoz, hogy a bíró tényként fogadjon el bizonyos körülményeket. Érdemes hangsúlyozni, hogy az egyes jogterületek vonatkozásában eltérő bizonyítottsági fokot kíván meg a gyakorlat, és ez a sokszínűség illeszkedik a jogterületek eltérő jellegéhez; másképp fogjuk fel a bizonyítottság kérdését a büntetőjogban, mint a polgári jogban, a közjogban és a magánjogban. Fontos feltárást végzett a jegyző birtokvédelmi eljárását elemző joggyakorlat-elemzés, amely felhívta a figyelmet arra a helytelen gyakorlatra, hogy a jegyzők időnként jogi kérdéseket is elbírálnak, és előirányozta ez a jelentés az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőség megteremtését.", "A Kúria Önkormányzati Tanácsa 2017-ben is eredményesen működött: 45 ügyet fejezett be, 39 esetben hozott érdemi döntést. Jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására öt esetben került sor.", "A legtöbb önkormányzati normaalkotási kérdés telekadó és építményadó tárgyában került a Kúria elé, ugyanakkor, talán az elmúlt évek gyakorlatának is köszönhetően már csak kisszámú megsemmisítésre került sor. Nem érintette a Kúria gyakorlata ebben az évben az adó mértéke vonatkozásában a megváltozott helyiadó-törvényi szabályozást, erre várhatóan a következő években kerül sor. A Kúria hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendeletek célszerűségi vizsgálatát nem végezheti el, kizárólag törvényességi szempontokra hagyatkozhat. Fontos konklúzióra jutott azonban például az adómaximum alatti telekadómérték-meghatározás alkotmányossága vonatkozásában, kimondva, hogy lehet törvényes, azonban nem találta törvényesnek az adóalany mentesülési lehetőségét abban az esetben, ha azt a jogalkotó a lakhatástól tette függővé. És ismételten hangsúlyozta a korábbi döntésekhez hasonlóan, hogy az adóalanyi kört nem lehet diszkriminatív módon, célzottan meghatározni.", "Sok félelem előzte meg a települési adó bevezetését, hiszen ez nyitottá tette a helyiadó-rendszert, kinyitotta a helyi önkormányzatok elvi lehetőségeit új adótárgyak bevonására. A Kúria gyakorlata az ezzel kapcsolatos félelmeket nem támasztotta alá; úgy tűnik, hogy a települési adó vonatkozásában az önkormányzatok mértéktartóak voltak. Néhány olyan végletes eset került a Kúriára, ahol már fedett, tehát más adónemmel érintett adótárgy volt érintett. Így például egy városi önkormányzat esetében törvénysértést állapítottunk meg, ahol az újonnan létrehozott lakásokat adóztatták települési adóval; ez nem lehetséges, hiszen a lakások az építményadó tárgyát képezik.", "Érdekes új fejleménye az önkormányzati normakontrollnak a közjogi és magánjogi jogintézmények határát tisztázó döntések köre. Egy esetben útépítési érdekeltségi hozzájárulás és útépítési hozzájárulás eltérő jogintézményét kellett definiálni és összevetni, egy más esetben pedig a Kúria tulajdonképpen megnyitotta az utat a településrendezési szerződések mint sajátos polgári jogi eszközök alkalmazása előtt abban az esetben, ha ezeknek a szerződéseknek a megkötése kölcsönös és önkéntes megállapodáson alapul.", "Folytatódott a közösségi együttélés szabályait illetően az előző években megindult gyakorlat. Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozta a Kúria ‑ megerősítve korábbi gyakorlatát ‑, hogy csak ott lehet tilalmazni például a hajléktalanok jelenlétét, ahol valóban védendő értékek teszik ezt szükségessé.", "Néhány esetben szabályozási technikai problémák kerültek a Kúria elé. Tipikusan több esetben fordult elő, hogy nem a helyi építési szabályzatban, hanem más rendeletekben szabályoztak állattartással kapcsolatos védőtávolságokat. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet a Kúria, hogy az önkormányzatok szabályozási jogkörének gyakorlása során az arányosság alkotmányos elvére mindig tekintettel kell lenni, és elismertük azt a lehetőséget, hogy a képviselő-testület bizonyos ügyekben a polgármesterre ruházza át a hatáskörét.", "Mind a jogegység megteremtése érdekében, mind az önkormányzati normakontroll vonatkozásában tehát a Kúria folytatta a korábbi évek előremutató gyakorlatát, és igyekezett segíteni az alsóbb fokú bíróságokat szakmai munkájukban. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)"]}