Dr. Staudt Gábor (Jobbik)

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kétharmadnak köszönhetően szinte bizonyos, hogy felállításra kerülnek a közigazgatási bíróságok Magyarországon. Jelenleg annyit tudhatunk, hogy beemelik a keretrendelkezéseket az Alaptörvénybe, és kimondásra kerül, hogy fel fog állni egy közigazgatási felsőbíróság, amely a Kúriával fog osztozkodni a legfőbb bírósági feladatokon.Az időzítésnek bizonyosan nem tesz jót, hogy fideszes vezetők nagyon kemény kritikát fogalmaztak meg nem olyan régen a Kúria irányában, többek között elhangzott az is, hogy a Kúria elvett a Fidesztől egy parlamenti mandátumot. Érdekes, hogy ilyenkor nem hangzanak el azokat az érvek, amelyeket Trócsányi miniszter úr az Országos Bírósági Hivatal és Handó Tünde nemegyszer kifogásolható ténykedése kapcsán szokott hangoztatni, nevezetesen, hogy a kormánynak nem szabad beleszólni a bíróságok működésébe.

De tegyük félre a tényeket és induljunk ki abból, hogy önök valóban a történelmi hagyományokkal rendelkező közigazgatási bíróságok rendszerét szeretnék visszahozni. Ebben az esetben is nyitva marad jó pár kérdés arra vonatkozóan, hogy az alaptörvényi keretrendszeren túl hogyan is szeretnék megvalósítani a közigazgatási bíróságok működését. A jövő közigazgatási bírái egy független bíróhoz vagy egy közhivatalnokhoz állnak majd státuszban közelebb? Hogyan alakul majd pontosan a bírák kinevezése? Valóban olyan nagy versenyelőnyt jelent majd a közigazgatásban eltöltött múlt, ami mindenki mást szinte esélytelenné tesz a pozíció betöltésére? Az OBH rendszere alá tervezik-e beintegrálni a közigazgatási bíróságokat, vagy ha nem, akkor pontosan ki fog dönteni arról, hogy például kiből lehet majd közigazgatási bírósági vezető? Egyáltalán, egyszemélyi vagy testületi igazgatásban gondolkoznak-e?

Tisztelt Államtitkár Úr! A fenti kérdésekre várnám érdemi válaszait, hogy tisztábban láthassunk a közigazgatási bíróságok jövőjével kapcsolatosan. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)