Győrffy Balázs (Fidesz)

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Igen, elnök úr. Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ahogy az általános vitában is ismertetésre került, az agrárgazdaság versenyképességének elősegítése érdekében a törvénymódosító javaslat több jogszabály módosítását is tartalmazza. A rend kedvéért elmondanám ezeket: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; a vízi társulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény; illetve a Magyar Agrár‑, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény.

A törvényjavaslat az elmúlt két hétben a Mezőgazdasági bizottság, majd a Törvényalkotási bizottság napirendjén is szerepelt. A lefolytatott általános vitának és a bizottsági vitának igazából egy konklúziója van mindannyiunk számára, mégpedig az, hogy a komplett magyar baloldalnak nincs egyetlenegy agrárpolitikusa sem, nincs egyetlenegy agrárpolitikusa sem a magyar parlamentben, hisz folyamatosan olyan személyek hozzászólásait kell hallgatni, akik elmondják, hogy egyébként nem értenek ahhoz, amiről beszélnek, de attól függetlenül türelmesen végighallgatjuk ezeket. (Moraj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

Az eljárás során elfogadott módosításokat szeretném önökkel ismertetni. A vadgazdálkodási törvény kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy mentesülnek a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászók a gyakorlati vadászlövészet vizsgarész alól, lévén egy kizárólag tűzfegyver nélkül vadászni kívánó személytől nem indokolt megkövetelni a gyakorlati lövészeti vizsgát. Idevonatkozóan hatályát veszíti a rendelkezés, hogy a vadászíjjal történő vadászat esetében egy különös igazolást is magánál kell tartania a vadásznak, ugyanis a vadászjegy már egyébként is tartalmazza az íjjal történő vadászatra való utalást.

Egy eddig eltérő eljárást egységesít az a módosítás, miszerint a vadkár felmérése során akkor is ki kell értesíteni a vadászatra jogosultat a szemléről, ha azt a közjegyző kezdeményezi, ezzel szinkronba kerül az eljárás a bíróság vagy a jegyző által kezdeményezett eljárással.

(12.50)

A módosítás az agrárkamarai változásokat érintően is módosul. Erre a módosításra azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos szöveg megalkotásával nem volt jogalkotói cél, hogy mondjuk, 50 ezer embert egy napon, egy adott időpontban összeültessen és meghatározott napirenddel vitát folytasson le. Ez ugyanis ellentétes lenne mind a jogalkotói szándékkal, mind pedig a józan ésszel, amelyet a bíróságnak vizsgálnia kell, különösen azokban az esetekben, ha egy jogszabályt értelmeznek. Ráadásul a kamarai választások során tapasztalhattuk, hogy a közjó sem sérült, mivel közel 50 ezer kamarai tag nyilvánította ki akaratát meglehetősen egyhangúlag.

A fenti pontokat mind a Mezőgazdasági bizottság, mind pedig a Törvényalkotási bizottság támogatja. Kérem, hogy képviselőtársaim is tegyenek így, és szavazatukkal támogassák azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)