Böröcz László (Fidesz)

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A szocialista kormányok alatt több alkalommal is masírozhattak antiszemita nézeteket valló szervezetek Magyarországon; elég, ha csak a Hősök terén vagy a Várban megtartott rendezvényekre gondolunk. Az akkori kormányok azonban csak szavakban kívántak fellépni a gyűlöletkeltéssel szemben, de a tetteik nem bizonyították hangzatos szólamaikat. Ne feledjük el, hogy a szélsőséges és antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes Jobbik is a katasztrofális szocialista kormányzás romjain jött létre. Elég, ha csak Gyöngyösi Márton listázási javaslatára gondolunk, vagy a frakció munkatársára, Kulcsár Gergelyre, aki beleköpött a holokauszt áldozatainak emléket állító Duna-parti cipőkbe. Szávay István a hangfelvételek alapján szintén szélsőséges antiszemita nézeteket vall, és ha a hangfelvétel nem kerül ki, akkor ma is a Jobbik frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedhetne tovább. Az első Orbán-kormány volt az, amelyik április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Továbbá az Orbán-kormány létrehozta a Terror Házát, amely bemutatja az antiszemita indíttatású nyilasmozgalom megrázó tetteit. 2012-ben a kormány támogatásával hozták létre az antiszemitizmus megfigyelésére a Tett és Védelem Alapítványt. Köves Slomó, az EMIH vezetője és az alapítvány egyik alapítója úgy nyilatkozott, hogy Magyarország jelentős mértékben járult hozzá az antiszemitizmus elleni küzdelemhez, és elismerését fejezte ki a kormányzat felé. 2017-ben a nyugat-európai országokkal ellentétben Magyarországon az alapítvány szerint egyetlen esetben sem került sor zsidók bántalmazására származásuk miatt. A kormány a közelmúltban döntött arról is, hogy közel 1 milliárd forintot különít el az európai antiszemitizmus elleni harcra.

Az elhangzottak tekintetében kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy milyen eszközökkel lép fel a magyar kormány az antiszemitizmussal szemben. (Taps a kormánypártok soraiban.)