Hajdu László (DK)

HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A törvényjavaslat 133 paragrafusból áll, és 75 oldalt tartalmaz. Azt gondolom, megérte volna egy hatástanulmány csatolását egy ekkora terjedelmű, ilyen sok ágazatra, ilyen sok szolgáltatásra kitérő témát is érintő előterjesztésben. Egy egyszerű hatástanulmány sokat jelenthetett volna, noha indoklások vannak a paragrafusokhoz hozzátéve, olyan kétsorosak, vagy 4-5 sorosak legföljebb. De azt gondolom, ez megkönnyítette volna az ellenzékieknek is az elhangzott kifogásait.

Maga az előterjesztés meglátásom szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal primátusát erősíti, lényegében azt pontosítja. Az úgynevezett hivatal, régi nevén tröszt, vagy Budapest esetében közmű-főigazgatóság, annak a jogainak a visszaállításáról van szó az egyik üzenetében a mi olvasatunkban. Azokat a jogokat kapja vissza, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nélkül ezek a szolgáltató cégek semmit nem csinálhatnak, lényegében az önállóságukra telepszik rá. Előttem az LMP-s hozzászóló már említette, hogy tulajdonképpen a kormány akaratának megjelenítése hivatal formájában ez az előterjesztés.

Azzal együtt számos olyan fejezetrész van, amit, azt gondolom, amikor létrehozták a hivatalt, akkor kifelejtettek, vagy azóta rájöttek, hogy ez a hivatal még erre is használható, mert ilyen kiegészítések vannak. Kezdeném azzal, hogy a kormánypárti képviselőtársam hozzászólását kicsit megerősítve, kicsit pedig annak más értelmezést adva, a bányászatról szóló ’93. évi törvény, ami ebben a nagy, 133 paragrafust érintő ügyben 15 paragrafust is érint, egészen érdekes. Nem is tudjuk pontosan, a bányászatról szóló törvény a héten már egyszer, tegnap is szerepelt. Igaz, akkor a bányászok különböző jogairól, de lehetett volna talán együtt is ezt beterjeszteni. Csak az egy teljesen más joghely, valószínűleg ezért történt, hogy a héten kétszer is a bányászatról szóló jogszabállyal foglalkozunk.

Ha ezt tekintem, akkor úgy látom, és ha a többi törvény jó részét is figyelembe veszem, mármint amit érint, 11 törvényt és a végén a zárórendelkezés a 12., ebben az esetben tudjuk azt meg, hogy a koncessziós díj módosulni fog, a bányajáradék módosulni fog vagy a felügyeleti díj módosulni fog, a bányajáradék pótlásának megállapítási díja módosulni fog, és több más térítési díj és bírság is módosulni fog. Tehát ez egy pénzbeszedő előterjesztés, ha a fantáziánkat kicsit megmozdítjuk. Szerepel is itt 2 százalékos emelés, 0,4 százalékos emelés, számos ilyen kis emelés van. A viszonyítást csak a hatástanulmány tudná megmondani, hogy az nulla egész, nulla, nem tudom, mennyi, mert van ilyen emelés is, forintosítva hány milliárd forintról szól. Ezt nem lehet, csak következtetéssel, vagy arra gondol az ember, hogy ez is valamiféle új pénzhez való jutást jelent.

Az az érdekes dolog egyébként, és nagyon egyetértek az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaimmal, amit a távhőszolgáltatással kapcsolatban megemlítettek. Noha az is igaz, amit a kereszténydemokrata képviselőtársam, Aradszki úr említett, hogy a keletkezett gázok hasznosítása és nyereségre fordítása itt most legalább törvényben van szabályozva.

Szeretném én is megemlíteni azt, amit mások megemlítettek, és azt gondolom, ez talán a törvénynek egy fontos részét jelentheti, hogy most nem csak e-mailben kaptuk meg, és 24 óra állt rendelkezésre ennek a törvénynek az alaposabb átolvasására. Igaz, hogy nagy terjedelmű törvényről van szó, de volt időnk, és ez azt jelenti, hogy nem rapid gyorsasággal bejött törvényt tárgyalunk itt ma, hanem feltehetően közigazgatási és szakmai egyeztetés is megelőzhette ezt a törvényt. Hozzá kell tegyem, hogy ez erénye, úgy gondolom.

Érdekes, hogy ennek a hivatalnak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak az elnöke a jövőben rendeletalkotásra is jogosult lesz, az is benne van ebben a törvényben. Ez egy egészen érdekes tröszti jogosítvány; anno a trösztökben a tröszt vezetőjének volt ilyen jogosítványa. Úgy tűnik, itt is igazolva van, hogy ez visszatér.

Más gazdasági feltételek szigorítása is kiolvasható ebből a törvényből. Az egyik, hogy pénzbevételt jelent, szinte majdnem mindegyik fejezetnél, amelyben törvényeket érint ez a salátatörvény. A másik, hogy gazdasági szigorításokat jelent, több esetben egyébként talán jogosan, vagy a tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy indokolt. És talán előbbre lépés a kérelmezőt terhelő fizetési követelmények emelése.

Tegnap este itt tárgyaltuk a Balaton-törvényt, illetve tárgyaltuk a budapesti agglomerációs törvénnyel az egybeolvasztását. S hogy egy pillanatra visszanyúljak a bányászati jogról szóló törvényhez, az a veszélyem van nekem, hogy itt szabályozzuk 15 paragrafusban a bányászati törvény pontosítását, a bányatelek alakítását, a bányászati jog megnyitását, a Balaton-törvény környezetében viszont könnyen lehet, hiszen többféle bányáról lehet itt szó, sóderbányáról, homokbányáról, kőbányáról, egész sor bányászati lehetőségről, és miután összegyúrásra kerül majd három alapvető és fontos, nagy horderejű törvény, nem véletlen, hogy mi itt ma a bányászati törvényt is tárgyaljuk. Ezt persze megint csak a felügyeletidíj-fizetési kötelezettség kiterjesztéséből vagy a fizetési kedvezmény biztosításából olvasom ki.

Egyetértek azokkal a hozzászólókkal, ezt nem is mondom el, ami a távfűtéssel, az energiatakarékossággal, a rezsicsökkentéssel összefügg, és ami hiányzik ebből a törvényből, egyáltalán még célzás sem jelenik meg arra vonatkozóan, hogy a gyári technológiával épült házak esetében vagy egyáltalán a magánszemélyeket milyen módon érinti. Egészen biztos, hogy ez a törvény elég jelentős mértékben az úgynevezett nagy cégek érdekeit képviselő törvény a hivatal részéről.

(10.10)

Igazán a kis- és középvállalkozások ebben szinte nem játszanak szerepet, sőt az önkormányzati vállalkozások ilyen típusú szakmai része se túlzottan. Budapest vonatkozásában a gázellátás a hivatal hatáskörébe tartozik, és persze mivel a hivatalhoz tartozik a víz és a csatornázás is, ez is egy ilyen exlex állapot, fővárosi képviselőként pontosan nem is tudtam megállapítani.

Az egy érdekes dolog, hogy sok éve tudjuk azt, hogy a külföldi cégek számviteli rendje eltér a magyar számviteli cégekétől, szeptemberben vagy mikor van náluk az év vége, nálunk december 31-én. Ezt most át kell nekik alakítani, és december 31-én ér véget számviteli értelemben a gazdasági évük a Magyarországon lévő multicégeknek, azoknak, akik a hivatalhoz tartoznak. De a többieknél nem tudjuk: van itt Audi, Opel, Suzuki cím, ehhez sok minden. Azoknál ugyanígy van, hogy év közben van, vagy csak a hivatalhoz tartozóknál fordul az elő, hogy a számviteli év december 31-én ér véget, és nem úgy, ahogy az eddigi gyakorlat.

Összegezve azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet, amely előttünk van, és ilyen nagy terjedelemben, próbálkozik ‑ és ebben egyetértek az előttem szólókkal is ‑ az európai uniós jogharmonizációnak eleget tenni, ez megjelenik konkrét paragrafusokban is, mégis úgy gondolom, hogy az ilyen nagy jelentőségű térségeket érintő, településeket érintő törvény, amely itt tárgyalásra kerül, ebben a formában, ha nem kapunk hozzá legalább egy picike hatásmagyarázatot, hogy mit miért és hogyan kell értelmezni ‑ mert ebből a jogszabályból csak következtetünk, hangosan gondolkodunk róla, de valójában nem állapítható meg ‑, így egyéb feltételek teljesülése esetén támogatható csak a részünkről. Köszönöm szépen.