Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megvallom őszintén, hogy ugyebár vezérszónoki felszólalásomban már sok mindent elmondtam, de engem az inspirált, hogy újra felszólaljak, hogy Kósa Lajos annyira szenved, hogy ez öröm számomra. És én ezt még nézni szeretném. Látványosan szenved ettől a parlamenti vitától, és legalább ennyi örömünk legyen már, hogyha ezt a törvényt itt tárgyaljuk a Parlament falai között.

A másik, hogy Mesterházy Attila is adott egy ötletet, hogy milyen vállalkozást kellene létrehozni Magyarországon úgy, hogy ingyen dolgozhassanak az emberek, még ötletet is adnak: szívlapátgyártó és szögesdeszka-gyártó céget kellene létrehozni, mert szerintem a magyar választópolgárok ingyen beállnának, hogy ezt-azt legyártsanak, hogy hogyan lehetne utána a fideszes politikusokat ezekkel az eszközökkel kergetni.

De hogy egy kicsit komolyabbra fordítsam a szót, én lassan kezdek örülni, hogy ezt a szemetet kiküldték a magyar családoknak. (Felmutatja a nemzeti konzultációs kérdőívet.) Egyre jobban örülök neki. Mert szerintem egyre idegesebbek lesznek, és szerintem most elemezzük ki ezeket a kérdéseket, hogy miről is szól, és hogyan kapcsolódik ehhez a törvénymódosításhoz ez a sok remek kérdés, amiket önök feltettek.

Az első a legszebb, amivel kezdődik: egyetért ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni? És közben tárgyalunk egy rabszolgatörvényt. Tudják, kedves fideszes képviselőtársaim, a gyermeknemzéshez kell egy férfi meg egy nő, és az kell, hogy otthon lehessenek legtöbb esetben. Na már most, ha 7 napból 6 napot dolgoznak, szerintem mindenre fognak gondolni, csak arra nem, hogy gyereket csináljanak, kedves képviselő urak. Mert úgy el lesznek fáradva, hogy eszük ágába sem jut, hogy ez megtörténjen. Na, ez éppen nem fogja az önök vagy Magyarország népességproblémáit megoldani, ezt nem fogjuk sikerrel elkönyvelni.

Következő kérdés, a második, és a bevezetés az egyik legérdekesebb: a kormány célja a munka és a család egyensúlyának megteremtése. Na, kedves képviselőtársak, ez megint nem jött össze. Énszerintem, ha ezt most előveszik a választópolgárok, egyre idegesebbek lesznek. Én ajánlom is nekik, mert elég sokan nézik még az élő közvetítést az egyik hírportálon, vegyék elő, ajánlom nekik, hogy egyre többet forgassák, olvasgassák, tanulmányozzák, hogy miről is szól ez a szemét.

Következő, a hármas számú. A kutatások szerint a magyar fiatalok több gyermeket szeretnének, mint ahányat végül vállalni tudnak, és a kérdés így szól: egyetért‑e ön azzal, hogy a fiatal házaspároknak támogatást kell adni az önálló életkezdéshez. Erre önök majd megszavazzák a rabszolgatörvényt. Hát, ehhez is gratulálok önöknek.

Negyedik kérdés, ez is csodálatos, ahogy így fel van vezetve. Komoly feladat egy édesanya számára, hogy egyszerre teljesítsen otthon és a munkahelyén. Kiemelt figyelmet érdemelnek azok az édesanyák, akik több gyermeket is nevelnek, és emellett a munka világában is helytállnak. Na már most, ha ennyi gyermeket neveltek, meg helyt tudtak állni, akkor nagyon gyorsan még tegyünk pluszmunkaidőt nekik, nehogy már el tudják ezt végezni! Figyelmeztetjük őket, hogy ez a kettő egyszerre nem megy! Hát akkor még egyszer suhintsunk oda nekik: még többet dolgozzatok! Majdcsak lesz a végén valami belőle. Ez is szép volt.

A hatodik kérdés, felvezetés megint gyönyörű. Sokak szerint fontos, hogy a gyermekvállalást követően a szülők, ha szeretnének, mihamarabb visszatérhessenek a munkahelyükre. Na, önök gondoskodnak róla, hogy eszük ágába se jusson ez. Az se, hogy visszakerüljenek, meg az se, hogy gyereket neveljenek, vagy egyáltalán Magyarországra szüljenek gyerekeket.

Nyolcadik kérdés. Hát, ez is nagyon szép! Gyermekeinkre egyre több veszély leselkedik, hiába tesznek meg mindent a szülők védelmük érdekében. A kormány fontos feladatának tartja, hogy időről időre áttekintse a gyermekvédelem magyarországi helyzetét, és szigorúan fellépjen a gyermekek egészségét, fejlődését veszélyeztető jelenségek ellen. Rájöttem, hogy mi ez a jelenség. Kósa Lajos! Itt ül a parlamentben. A magyar gyermekek legnagyobb veszélyeztető tényezője, most akarja az édesanyákat, édesapákat rabszolgamunkára kényszeríteni. Gratulálok, megérne egy feljelentést, képviselőtársam, de lehet, hogy gondolkodom rajta, hogy meg fogom tenni.

(22.30)

A kilencediket már a vezérszónokimban elmondtam, hogy ugyebár minden gyermeknek joga lenne az édesanyjához meg édesapjához. Szerintem a rabszolgatörvény után ebben is kételyeink vannak.

A legutolsó, a tizedik. Ezeket a családtámogatási rendszereket, amiket önök bevezettek, ezt kétharmados törvényben, az Alaptörvényben rögzíteni kellene. Remélem, nem azon gondolkodik Kósa Lajos, mert most is nagyon elmélyült, hogy ezt a rabszolgatörvényt is majd Alaptörvényben fogják véglegesíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én nagyon szeretném ‑ most már átértékelem ‑, hogy minden családanya és családapa ezt olvasgassa, szemezgesse, ízlelgesse ezeket a szavakat, mert nagyon-nagyon tanulságos, ami ide le van írva, és szerintem ebből még nagyon sokat fogunk tanulni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)