Barcza Attila (Fidesz)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kormány a Fidesz-frakcióval karöltve kiemelt feladatának tekinti a magyar vállalkozói szektor erősítését, és ennek érdekében a vállalkozásfejlesztési politika fő célja a hazai vállalatok által előállított hozzáadott érték növelése, a hazai vállalatok beruházásainak, termelékenységének, versenyképességének az erősítése révén.

Ha visszatekintünk az elmúlt évek vállalkozásbarát politikájára, akkor láthatjuk, hogy a vállalkozói szférával való együttműködés sok területen hozott komoly előrelépést, említésre méltó, hogy a vállalkozók évről évre kevesebb adót fizetnek, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az Európai Unióban a magyar vállalkozások fizetik a legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adót. De egy szó, mint száz, az intézkedéseknek köszönhetően gazdasági eredmények, a növekedés stabilitása és kiegyensúlyozottsága egyaránt azt mutatják, hogy az ország jó irányba halad, ezt alá tudjuk támasztani az idei 5 százalékos gazdasági növekedéssel is.

Itt azonban még, azt gondolom, nem állhatunk meg, nem dőlhetünk hátra, ezért tovább kívánjuk javítani a vállalkozási szektor versenyképességét. Köztudott ugyanis, hogy a vállalkozások fontos szerepet töltenek be az ország jövedelemtermelésében és a foglalkoztatásban, tekintettel arra, hogy erejükön felül veszik ki részüket a munkahelyteremtésből, és kiemelten fontos a versenyképességük fokozása. Jelenleg azonban olyan kihívások állnak a magyar vállalkozások előtt, mint a termelékenység növelése, a munkaerőigény kezelése és nem utolsósorban a versenyképesség javítása. Az ezt szolgáló intézkedések sorába tartozik többek között a munkajogi szabályozás alakítása is, így például a jelen törvénymódosítást tartalmazó javaslat is.

Ahogy azt Kósa Lajos képviselő úr már elmondta, az elmúlt időszakban a hazai vállalkozások részéről megfogalmazódott igény arra vonatkozóan, hogy a munkaidő-beosztást a termelési ciklusoknak megfelelően lehessen kialakítani. Ezen a ponton pedig szeretném hangsúlyozni, hogy a javaslat nem a munkavégzés mennyiségi növelésére irányul ‑ ez egy nagyon fontos eleme ‑, a munkavállalót nem éri aránytalan teher, hiszen a hosszabb munkaidőkeret kizárólag kollektív szerződés keretein belül rögzíthető, illetve a heti átlagos munkaidő a 48 órát továbbra sem haladhatja meg. A törvényjavaslat továbbá szintén a munkavállalói érdekek védelme érdekében felhatalmazást ad a kormánynak arra vonatkozóan, hogy a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum a munkaerő-kölcsönzés céljából létrejött munkaviszonyban is maradéktalanul alkalmazható legyen, mindez a legális foglalkoztatás erősítése érdekében.

(19.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy vállalkozás életében kiemelkedő fontosságú a tervezhetőség, a megfelelő üzleti környezet biztosítása, a munkabérekkel és a munkaidővel való gazdálkodás hosszú távú tervezhetősége. A javasolt törvénytervezet olyan munkakörülmények kialakítását célozza meg, amely egy adott munkahelyen a közvetlenül érdekelt felek megállapodása alapján a munkavállalók biztos megélhetését szolgálja, és ugyanakkor hosszú távon biztosít megfelelő termelési környezetet a munkaadók és a munkáltató vállalkozások számára. Mindez hozzájárulhat a foglalkoztatási szint növeléséhez és egyúttal a munkanélküliség csökkenéséhez is a versenyszférában, hiszen a foglalkoztatáspolitika fő célkitűzése 2010 óta a teljes foglalkoztatás elérése, az eddigi intézkedéseknek köszönhetően pedig már ehhez sikerült közel kerülnünk, hiszen ez már 4 százalék alatt van.

Azt gondoljuk a Fidesz-frakció részéről, hogy az ezen az úton való továbbhaladás elengedhetetlen feltétele egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely a munkavállalói jogok védelmét szem előtt tartva rugalmas munkaidő-szervezési feltételek megteremtését eredményezi, amellyel stabilan tervezhetővé válik a vállalkozások működése. Jelen törvényjavaslat pedig jól szolgálja ezen célokat, ezért ezt a Fidesz-frakció támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.