Farkas Sándor (Fidesz)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két ellenzéki felszólalás késztet arra, hogy néhány dologra reagáljak, ami nem kimondottan a törvényhez tartozik, de úgy gondoltam, hogy emellett nem lehet elmenni szó nélkül, és nem mindig a törvényre hivatkozni, bár nem szeretem az ilyen kitérőket semmilyen vonatkozásban, de természetesen erre reagálni kell.

Varga képviselő úr az öntözésfejlesztésről és az öntözésnek a jövőbeli elképzeléséről vázolt fel néhány gondolatot. S valóban, mi is azt mondjuk, és szerintem abszolút nem elrugaszkodott gondolat az, hogy hány millió embernek tudunk egészséges, biztonságos élelmiszert előállítani a magyar mezőgazdaság vonatkozásában. Hogyan lehet elérni azt a célt, hogyan lehet azt a húsz… ‑ én bátrabb vagyok, én még ötmilliót nyugodtan rá merek tenni, bár ez nem licit kérdése, hanem talán a negyven-egynéhány éves gyakorlati tapasztalatomból merem mondani, hogy milyen lehetőségek vannak előttünk, hol tartunk bizonyos termelési szinteken, hol tartunk bizonyos területeken. Biztos vagyok benne, hogy ebben óriási lehetőségeink vannak, és nem a politikus beszél belőlem, hanem a gazdaságban eltöltött évek tapasztalatai, a felhalmozott információk alapján merem mondani.

Az öntözésfejlesztés tekintetében pedig azért vettem a bátorságot reagálni, mert öntözési és meliorációs mérnök vagyok, tehát ilyen szempontból talán mondhatnám, hogy egy kicsit még jobban a szívem csücske e terület az ágazat vonatkozásában. Ma valóban 92, egyes számítások szerint 98 ezer hektáron történik öntözés Magyarországon. Hogy a korábbi évtizedekben mennyi volt; inkább azt mondanám, hogy a hetvenes években mennyi volt az öntözött terület, amikor a különböző Tisza II., a nagykunsági és az egyéb csatornahálózatok kiépítésre kerültek.

(15.10)

Sajnos ezek a művek jelentős részben elavultak, tönkrementek, leamortizálódtak. Ezeknek a telepeknek, berendezett területeknek a felújítása, rekonstrukciója elkerülhetetlen, ugyanakkor ebben ‑ mondjuk meg őszintén ‑ nagyon komoly gondot okoz az a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változás, amely a kárpótlási törvény és az azt követő földtörvény alapján megtörtént, amikor azok a táblaméretek gyakorlatilag felaprózódtak. Azokon már olyan mértékű, az akkori technológiának megfelelő öntözést nem lehet végrehajtani. A kormánynak van egy elképzelése, bár ez már nemcsak elképzés, hanem gyakorlatilag ‑ mondhatnám ‑ egy terv, amit az agrárkamarával közösen a kamarai felmérések vonatkozásában el fog indítani. Ez durván mintegy plusz 120-130 ezer hektár öntözésre való felkészülése azokon a területeken, ahol a legkisebb költséggel a leggyorsabban lehet lépni. Tudjuk, hogy ezek a csatornahálózatok részben megvannak, e csatornahálózatok karbantartásával aránylag kis költséggel el tudunk indulni, és van egy elképzelése a kormánynak arra, hogy évente komoly összeggel, belátható időn belül folyamatosan, minden évben egy fix összeggel fogja az öntözésfejlesztést támogatni.

Úgy gondolom, a mai klimatikus és időjárási viszonyok figyelembevételével ez bizonyos biztonságot tud nyújtani, de önmagában nem elég. Ezt mint öntöző szakember merem önöknek mondani. Az öntözővíz önmagában nem elég, ehhez megfelelő technológiákra van szükség, megfelelő fajtákra, talajművelő eszközökre, nagyon sok minden másra, és nem utolsósorban arra a természetes csapadékra, amit szeretnénk a Kárpát-medencében minél egyenletesebben megkapni. De persze ebbe nekünk lehetőségünk beleszólni, szerencsére, nincs. Talán ennyit erről, később tudnánk erről sokkal többet is beszélni, de úgy gondolom, ezek már olyan tények, amelyekről az öntözésfejlesztés vonatkozásában szólhatunk.

Vadai képviselő asszonynak az agrárium versenyképessége kapcsán szeretnék néhány gondolatot elmondani. Az a technológiai fejlesztés és fejlődés, amely az ágazatban elindult az elmúlt 6-8 évben, ezt nyugodtan merem mondani, egy olyan szintű minőségi változás, amire korábban, 20-30 éven keresztül nem volt példa.

Mire gondolok? Ön is említette és Jakab elnök úr is beszélt a digitális mezőgazdaságról, emellett a precíziós gazdálkodásról is szólhatunk, vagy netán a robotikát is itt említhetem, mert ennek egyre több példája fog megvalósulni az ágazatban, és ez egy új szemléletet fog alkotni. Önmagában az, hogy milyen humán erőforrással bír az ágazat, ki fog oda menni ‑ és ez már összekapcsolódik az oktatás kérdésével is ‑, hogy az iskolákban milyen területeken milyen szakmában, milyen beiskolázási lehetőségek vannak, ez megint egy nagyon hosszú kérdés, nem akarok elveszni a részletekben, de látom, a gyakorlatban tapasztaljuk, hogy ma már az ágazatban egy nagyon komoly technológiai fejlődés indult el. Ez nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben van így, hanem az állattenyésztés és a kertészet területén is. Pont ezek azok az ágazatok, amelyekben a növénytermesztés prioritást élvezett az elmúlt európai uniós támogatási ciklus alatt a mostanit megelőző időszakban.

Most pedig kimondottan arra gondoltunk ‑ úgy gondolom, helyesen ‑, hogy ezeket az ágazatokat próbáljuk szintre hozni vagy továbbfejleszteni, a hatékonyságát növelni különböző támogatási formákkal, tehát ilyen például az állattenyésztésben való támogatási lehetőség, ilyen a kertészet, amivel természetesen senki sincs megelégedve, mert mindenki többet szeretne, de azért van egy határ, amit nem lehet effektíve továbbfejleszteni. Nem utolsósorban ma itt vagyunk a feldolgozóipari, az élelmiszeripari fejlesztések lehetőségével bírva, ami a magasabb hozzáadott érték alapján természetesen egy újabb kitörési pontja lehet ennek az ágazatnak.

Természetesen tudjuk, hogy jóval több pénzt szeretnénk erre fordítani, de ahogy Czerván képviselőtársam is említette, a tárgyalások majd 2020-21 után újabb kihívásokat fognak jelenteni. Hogy akkor mit fogunk prioritásként kezelni, erre megvannak az elképzelések, de egyértelműen a technológiák és a hatékonyság növelése a cél, és az a cél, hogy minél magasabban feldolgozott termékek hagyják el az ágazat kapuját, és minél több ember kapjon biztonságos élelmiszert az ágazatból.

Azt hiszem, ha ezekben egyetértünk, a többi már részletkérdés. (Dr. Vadai Ágnes: Csak fontos!) Fontos részletkérdés, de azt hiszem, ha ezek az első elvek megtalálhatók közös hangban, akkor sokkal többet erről már nem is kell szólni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)