Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosítás alapvető indoka európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése. Ez alkalommal a törvényjavaslat fókuszában a foglalkoztatói nyugellátást szolgáló intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv átültetése, valamint az értékpapírosítási rendelet jogharmonizációja áll. A javaslat továbbá kisebb terjedelemben módosít egyes pénzügyi tárgyú törvényeket, főként a szanálási irányelveknek, a pénzpiaci alapokról szóló rendeleteknek, a prospektusrendeletnek, az európai kockázati tőkealapokról szóló, valamint az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletnek történő megfelelése érdekében.

Elöljáróban szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az érintett szakmai szervezetekkel, valamint a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-vel is többkörös egyeztetés történt, mielőtt a javaslat jelen formáját elnyerte. Az önök előtt fekvő javaslat egyes elemei egy-egy szűkebb szakmai csoport jövőbeli működésére lesznek hatással. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek az elemek adott esetben nagyon fontosak lehetnek a szabályozott terület, valamint az egész pénzügyi rendszer biztonságos működése szempontjából.

Az egyik ilyen témakör a foglalkoztatói nyugellátás. Az európai társadalom elöregedőben van. A nyugdíjrendszerekre szerte az Európai Unióban nagy teher nehezedik, hogy megfelelő, biztonságos és hosszú távon is fenntartható nyugellátást lehessen biztosítani. A gazdasági és pénzügyi válságot követően egyértelművé vált, hogy a nemzeti szinten bevett gyakorlatokat tükröző, magasabb szintű irányítási előírásokra van szükség a nyugdíjkonstrukciók tagjai és ellátottjai védelme, valamint a biztonságos, határokon átnyúló ellátás megkönnyítése érdekében.

Egyes foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, nagy pénzügyi intézmények fizetésképtelensége kihat a pénzügyi stabilitásra, és jelentős szociális következményekkel járhat. A válság rávilágított a foglalkoztatói nyugdíjpiac gyengeségeire, ezért az irányelv módosítása vált indokolttá. A válság rámutatott arra is, hogy jelentős hiányosságokkal kell számolni a tagok és ellátottak tájékoztatását illetően. A konstrukció számos tagja nincs tudatában annak, hogy nyugdíjjogosultságai nem garantáltak, és hogy a költségek jelentős hatást gyakorolhatnak a nyugdíjjogosultságukra. A javaslat így nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tagjainak tájékoztatására, amely többek között részletesebb számlakivonat megküldését, és informatív honlap fenntartását is jelenti. Az egységes foglalkoztatói nyugdíjpiac működésének elengedhetetlen része a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabályozás. Az irányelv újdonsága a határon átnyúló átadás bevezetése, ami lehetővé teszi a jövőben egy nyugdíjkonstrukció más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményhez akár más tagállamba történő átadását.

A módosuló szabályozás biztosítja az intézmények hatékony felügyeletét is, valamint a felügyelet együttműködését a tagállami felügyeletekkel, illetve az európai biztosítási és foglalkoztatói nyugdíjhatóságokkal. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáló intézményekről szóló törvény módosításával európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget. Az átültetés határideje 2019. január 13.

Tisztelt Ház! Egy, az utóbbi évtizedben nemzetközi szakmai körökben sűrűn emlegetett területtel, az értékpapírosítással, annak is egy szűkebb szegmensével, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás uniós keretrendszerének megteremtésével foglalkozik egy 2017 végén elfogadott uniós rendelet. Az értékpapírosítás alapvetően olyan ügyleteket jelent, amelyek lehetővé teszik a hitelező vagy egy más kezdeményező, jellemzően hitelintézet számára, hogy újrafinanszírozzák hitelek vagy eszközök egy csoportját ‑ például jelzálog, autólízing, fogyasztási hitelek, hitelkártyák ‑ azáltal, hogy értékpapírokká alakítják azokat, egy úgynevezett különleges célú gazdasági egység beiktatása révén. Az eszközök különböző kockázati kategóriákba kerülnek besorolásra, a befektetők kockázatviselő képességére, illetve nyereségre vonatkozó igényeire szabva. A befektetők számára a megtérülés az alapul szolgáló hitelek visszafizetéséből származik. Látható, hogy ez egy kockázatos műfaj, ezért az uniós rendelet is ‑ nagyon helyesen ‑ korlátokhoz köti a lakossági befektetési lehetőségeket.

Az 2019. január 1-jétől közvetlenül hatályosuló és az Európai Unió összes tagállamában alkalmazandó rendeletről lévén szó, a hazai szabályozás a rendeletben nem szabályozott területekre terjedhet ki. Ez elsősorban az új rendelethez történő finomhangolást, a rendelet által szabott lehetőségek mentén annak kiegészítését jelenti.

Az említett két hangsúlyos területen kívül néhány további módosítást is tartalmaz a törvénytervezet. Ezek a rendelkezések többnyire szintén az uniós jogharmonizációhoz kapcsolódnak, és a hitel-, tőke- és biztosítási piac szabályainak korrekcióját, pontosítását szolgálják, figyelemmel a fogyasztók érdekeinek védelmére is.

(10.50)

Tisztelt Országgyűlés! A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény módosításának elsődleges indoka, hogy 2019 őszétől a pénzforgalmi szolgáltatások terén újfajta, szabályozott szolgáltatások jelenhetnek meg. A bankszámlát, fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók ugyanis kötelesek lesznek támogatni azt, hogy a fizetési kezdeményezési szolgáltatást, számlainformációs szolgáltatást vagy kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző harmadik fél pénzforgalmi szolgáltató anélkül végezzen az ügyfeleinek szolgáltatásokat, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval bármilyen szerződéses kapcsolatban lenne.

A javaslat kisebb terjedelemben a hitelintézeti törvényt is érinti. Ennek részeként a hitelintézetek szanálhatóságának javítása céljából, összhangban az EU 2017/2399-es irányelvével, a csődtörvény alapján az egyéb követelések közé sorolandó hitelezői igényeken belül is felállít egy kielégítési sorrendet, megalkotva egy új, előresorolt, de nem elsőségi hitelezői osztályt. A javaslat emellett az esetleges szanálás elkerülése érdekében részletes eljárási szabályokat állapít meg a bankcsoportokon belüli, a csoport tagjai által egymásnak nyújtandó pénzügyi támogatásokra vonatkozó megállapodások illetékes felügyeleti hatóságok részéről történő jóváhagyására. Mindezen szabályok az ügyfelek biztonságának növelésén túl ahhoz is hozzájárulnak, hogy egy esetlegesen nehéz helyzetbe került bank megsegítése ne az adófizetők pénzéből történjen.

A fogyasztók fokozott biztonságát szolgálja a biztosítási törvény azon módosítása, amely a biztosítási termékeket nem főfoglalkozásként értékesítők, például a gépjármű-kereskedők, ingatlanközvetítők vagy egyes utazási irodák számára az eddiginél szigorúbb ügyfél-tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Továbbá a módosítás egyértelművé teszi, hogy ezen vállalkozásoknak csak egy megbízójuk lehet, aki felelősséggel tartozik az ő tevékenységükért is.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja a tágan értelmezett pénzügyi szektor megbízhatóbb működésének további biztosítása és élénkítése. E cél mellett továbbra is komoly hangsúlyt kap az ügyfelek, a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele, így végeredményben e szempontok egyensúlyát igyekeztünk a törvényjavaslatban érvényre juttatni. Kérem ezért önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)