{"cycle": 41, "id": "35-234", "date": "2018-10-30", "ulnap": 35, "seq": 234, "speaker": "Dr. Völner Pál (Fidesz)", "p_azon": "v046", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/2934 Egyes büntetőjogi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról", "iromany": "T/2934", "duration_s": 447, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 7580, "paragraphs": ["DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat nem sorolható a nagy terjedelmű kodifikációs alkotások közé. A mindösszesen 31 paragrafust tartalmazó javaslat számos olyan módosítást, pontosítást hajt végre, amely kardinális fontosságúnak tekinthető. Jól mutatja a rendezni kívánt kérdések jelentőségét, illetve a szakmai vélemények maximális figyelembevételével és a tárcák teljes körű bevonásával zajlott jogalkotási folyamat hatékonyságát, hogy a közigazgatási egyeztetés eredményeként egy szakmailag átfogóan támogatott törvényjavaslat született.", "Az új büntetőeljárási kódex több új jogintézményt is bevezetett. Egyeseket átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott, mint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. E változások számos törvény módosítását tették szükségessé, amelyek jelentős része az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosítását tartalmazó törvénycsomag keretében meg is valósult. Az új Be. hatálybalépésére tekintettel a módosítást igénylő törvények sarkalatos részeinek kiigazítására, pontosítására azonban eddig nem került sor.", "A javaslat első csoportját alkotó, kifejezetten technikai jellegű módosítások ezt az elmaradást pótolják. Ennek keretében kerül sor például az új Be.-ben kidolgozott, a bírósági határozatok és ezzel összefüggésben a jogerő fogalmának átgondoltabb rendszeréhez, illetve a magánvádas, pótmagánvádas eljárás új szabályaihoz igazodó fogalomhasználat átvezetésére a kapcsolódó törvényeken, vagy az új Be. által a kényszerintézkedések körében bevezetett új fogalmak átvezetésére az érintett törvényi szintű jogszabályokon.", "A javaslat a sarkalatos törvényi rendelkezések körében két olyan módosítást tartalmaz, amely nem függ össze a Be. hatálybalépésével. Egyrészt az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság ösztöndíjat alapítson, amelynek révén a programban részt vevők szakmai ismereteiket neves külföldi intézményekben, alkotmánybíróságokon és bíróságokon szerzett munka-, illetve kutatási tapasztalattal bővíthetik.", "(21.20)", "Emellett a kialakult ügyészségi gyakorlatot normaszintre emelve a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény módosítása útján az ügyésszel szemben indult fegyelmi eljárásban garanciális okokból kötelezővé teszi, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vétség kivizsgálásával fegyelmi biztost bízzon meg.", "A büntető törvénykönyv módosítását az Alkotmánybíróság határozata tette indokolttá. A testület a 7/2018. (VII. 5.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Btk. 266. § (2) bekezdésében a minősítésre jogosult szerv vagy személy kizárólagos feljelentési joga megállapításával nem az alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta a minősített adattal visszaélés miatti büntetőeljárás megindítását és az állami büntetőigény érvényesítését.", "A testület megállapítása szerint a szabályozás jelen formájában ahhoz az anomáliához vezet, hogy amikor az adott bűncselekményt a minősítő követi el, a büntetőeljárás megindítására kizárólag az elkövető feljelentése alapján kerülhet sor. Mivel ilyen esetben a feljelentésre jogosult maga az, aki a bűncselekményt elköveti, az eljárás megindítására nem fog sor kerülni, ami így azt eredményezi, hogy az állam tartalmilag lemond a minősített adat védelméről szóló törvényben konkretizált közérdek védelméről. Az Alkotmánybíróság által előírt követelményeknek az a megoldás felelt meg maradéktalanul, amely a feljelentési jog korlátozását eltörölve, a 2010 előtti szabályozáshoz visszatérve bárki számára lehetőséget biztosít, hogy a minősített adattal visszaélés gyanújának észlelése esetén a Be. általános szabályai szerint feljelentést tehessen.", "A javaslat módosítja a SIS II. törvényt és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt is. A módosításnak több oka van: egyrészt az, hogy az uniós követelményeknek megfelelően az igazságügyi hatósági, bírósági kontroll mellett egyszerűsödjön a SIS II. rendszerben történő megjelölés elhelyezésével kapcsolatos eljárás; másrészt az uniós jognak való pontosabb megfelelés biztosítása, harmadrészt pedig a terhelti alapvető jogok védelmének erősítése.", "A javaslat a jogalkalmazásban mutatkozó eltérő jogértelmezési gyakorlat egységesítése céljából módosítja a büntetés-végrehajtási kódexet is. A bűncselekmény elkövetése miatt a büntetőügyben eljáró bíróság által kiszabható legsúlyosabb szankció a szabadságvesztés. A szabadságvesztés büntetéshez büntetés-végrehajtási kedvezményként kapcsolódik a feltételes szabadságra bocsátás intézménye. Annak engedélyezése esetén az elítéltnek a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamának egy meghatározott részét már nem a büntetés-végrehajtási intézet falai között kell töltenie. Ez a leghatékonyabb eszköze annak, hogy az elítélt mihamarabb elkötelezze magát a törvénytisztelő életmód mellett, továbbá segíti a társadalomba való visszailleszkedést, és jelentősen hozzájárul a börtönzsúfoltság enyhítéséhez.", "Engedélyezését illetően a hatályos normaszöveg széles mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó számára. Ennek ellenére nem zárható ki egy szűk jogértelmezés kialakulása sem. Ez utóbbi létezésére mutat rá a Kúria büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatot vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának összegző véleménye, amely szerint a bírói gyakorlat nem egységes abban, hogy a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéskor melyek a nélkülözhetetlen vizsgálandó szempontok.", "A kiindulópont, és ezt nyomatékosan hangsúlyozni is kell, hogy a büntetés célja alapvetően a társadalom védelme. Ennek értékelése pedig nem hagyható figyelmen kívül a kedvezmény engedélyezéséről való döntés alkalmával sem. A büntetés-végrehajtási bíró összetett szempontrendszer alapján hozza meg a döntését, ennek az egységes kialakításához a tervezett módosítás példálózó jellegű felsorolással kíván hozzájárulni. A javaslat alapján az elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetést és a még végrehajtásra váró büntetési tartamot együttesen viszonyítási alapként kell értékelni abban a tekintetben, hogy az elítélt a büntetés kiszabását követően milyen magatartást tanúsított.", "Ez utóbbi szempontjából különös jelentősége van az elítélt részéről tanúsított megbánásnak. Erre utalhat az elítélt minden olyan, a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartása, amely az okozott sérelem vagy kár reparálását szolgálja a sértett irányába, ideértve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését vagy a teljesítés megkezdését is.", "A feltételes szabadságra bocsátás alkalmazását illetően a törvényi szinten megjelenő mérlegelési szempontrendszer komplex vizsgálatának előírásával teremthető meg egy egységes, a jogalkotói elvárásoknak és a megalapozott társadalmi igényeknek megfelelő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása.", "Tisztelt Ház! Az elmondottakból látható, hogy a törvényjavaslatban szereplő módosító rendelkezések mindegyike mögött fontos célok húzódnak meg. A javaslatba foglalt megoldások mögött komoly egyeztetési folyamat és általános szakmai támogatottság áll, ami álláspontom szerint kellő garanciát jelent a tervezett módosítások indokoltságát és helytállóságát illetően. Mindezekre tekintettel, figyelmüket megköszönve, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}