karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Aradszki András (KDNP)

2018-10-30 · 35. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:06

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/2922 Egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról

Szöveg4 504 karakter · 7 bekezdés · JSON

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Felemás érzéseim vannak a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, mondjuk, nem a magyar törvényhozáshoz benyújtott szakmai anyaggal kapcsolatban, hanem hogy egyáltalán azt az európai uniós szabályozást, amely elindította a magyar jogalkotási gondolkozást és a törvényjavaslatnak a benyújtását, azt érzem egy kicsit megkésettnek, főleg hogyha arra gondolok, hogy az Európai Közösségről szóló szerződés értelmében az egységes európai piac, a diszkriminációmentesség, az áruk, eszközök, szolgáltatások szabad áramlásának kérdése egy alapértéke az Európai Uniónak, és egyébként a Bizottság, de maga a Parlament is az elmúlt évek során minden eszközzel igyekszik ennek az iránynak a kiteljesítésére, még olyan esetekben is, amelyek észszerűtlenek, vagy technikailag a szolgáltatás vagy a termék jellegénél fogva megoldhatatlan feladat elé állítják mind a piaci szereplőket, mind pedig a fogyasztókat.

(19.20)

Ezzel szemben ez a szabályozás, ami előttünk van, aminek a magyar szabályozását vitatjuk meg, ez idei szabályozás, európai parlamenti és tanácsi rendelet, egy olyan kérdésben, amelynek alkalmazhatóságára nem vonatkoznak azok az akadályok, amit az előbb említettem volt, hogy a szolgáltatás jellege vagy a termék jellege, vagy a fogyasztók védelme indokolta volna, megakadályozta volna a korábbi szabályozást. Ezért van felemás érzésem, hogy egy ilyen területen, mint a termékek szolgáltatásával kapcsolatos terület, most kerül oda az európai uniós szabályozás, hogy kimondja, hogy tilos bármilyen diszkrimináció alkalmazása az állampolgárság, letelepedési hely vagy lakóhely alapján a vevők irányában. Úgy gondolom, hogy ez egy kicsit megkésett szabályozás, mert az elmúlt tíz év alatt azért jelentős térnyerése volt mind az európai kereskedésnek ‑ nagyon helyesen, ez is az egyik cél ‑, mind pedig az offline meg az online kereskedésnek is. Ettől függetlenül az eddig hatályos kereskedelmi gyakorlatban azért tetten érhető volt a diszkriminációs hatás. Ez persze nem vitatható és nem abnormális dolog a szolgáltatók részéről, mert ők egyébként csak akkor tartják be a szabályozásban most megfogalmazott rendelkezéseket, ha azt egyébként a szabályozás kikényszeríti.

Maga a szabályozás iránya pozitív, még ha megkésett is, és biztosítja azt, hogy a magyar fogyasztók kevésbé legyenek ezáltal kitéve azon esetleges negatív kereskedelmi szokásoknak és magatartásoknak, gyakorlatoknak, ami eddig esetenként előfordult. Hozzá kell tennem, hogy mértékadó is a szabályozás iránya, mert nem kényszeríti, nem is kényszerítheti ki, hogy a piaci szereplők magatartását, üzletpolitikáját megváltoztassa, ellenben egy azonos üzletpolitika mellett egyforma lehetőséget biztosít a fogyasztók oldaláról, a szolgáltatás elérhetősége szempontjából.

Azt gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat, ami az uniós szabályozásnak való megfelelést szolgálja, kellően mértéktartó, és kellően visszafogott a tekintetben is, hogy nem ismétli meg még egyszer az európai uniós szabályozást, ugyanis annak az alkalmazása kötelező, és közvetlenül is kiterjed a hatálya a magyar szabályozásra is. Úgy gondolom, hogy az az arányosság, ami a T/2922. számú törvényjavaslatban megfogalmazódik, az világossá teszi az európai uniós szabályozás céljának alkalmazhatóságát Magyarországon is, meghatározza azokat a feltételeket, amit a Bizottság, illetve a Parlament előírt, hogy ki kell jelölni a végrehajtásért felelős hatóságot, és beemeli a magyar szabályozásba, a szolgáltatási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosításával azokat a vállalkozásokat, akik mint végfelhasználók szerepelhetnek ebben a kereskedelmi konstellációban, rendszerben.

Ezért mindezek mellett azt is remélem, hogy a szabályozás elfogadásával a magyar vállalkozások számára is nyílik valamiféle versenyhelyzet, és talán jobb versenyhelyzet, mint ami eddig volt. Bár hozzá kell tennem, hogy a logisztikai, egyéb garanciális igények megoldása, problematikája azért továbbra is törvényszerűen és okszerűen tudja korlátozni ezeket a kereskedelmi tevékenységeket, de remélhetőleg a magyar vállalkozások a magyar kreativitás alkalmazásával ki tudják használni ennek a szabályozásnak az előnyeit, bevételeik és nyereségük emelése céljából.

Mindezeket összegezve a törvényjavaslat elfogadását a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Aradszki András — 2018-10-30, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/35-184.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-35-184,
  title = {Dr. Aradszki András — 2018-10-30, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/35-184.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}