Dr. Aradszki András (KDNP)
2018-10-30 · 35. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 9:10Szöveg6 303 karakter · 16 bekezdés · JSON
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/2928. számú törvényjavaslat vitája során fontosnak tartom előzetesen aláhúzni azt, hogy egy nemzetgazdaság stabilitását, fejlődését alapvetően három dolog befolyásolja. Az egyik az infláció mértéke, a másik a gazdasági növekedés, a harmadik pedig az államadósság alakulása.
Ha ezek a számok egyensúlyban vannak, megfelelő színvonalat mutatnak, például 5 százalék alatti munkanélküliséget, például 3 százalék alatti inflációt, alacsony vagy csökkenő államadósságot, akkor azt lehet mondani, hogy az a nemzetgazdaság jó állapotban van. Az ilyen országokra mondtuk régebben, 2010 előtt, hogy azok a „bezzegországok”, mint Hollandia, Svédország, Dánia, rendelkeznek ilyen adatokkal. Az elmúlt nyolc év gazdasági teljesítménye okán nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország is ebből a megközelítésből a bezzegországok közé tartozik.
Ezt azért mertem előrebocsátani, mert a foglalkoztatási tárgyú törvények kapcsán, amelyről most beszélünk, alá kell húzni, hogy bizony a foglalkoztatási adatok is olyanok, mint az úgynevezett bezzegországokban, azaz jelen pillanatban 3,8 százalékos a munkanélküliség. Ez a tudomány mai megközelítése szerint a teljes foglalkoztatottságot jelenti. 69,5 százalékos a foglalkoztatottsági ráta. Úgy képzeltük és úgy gondoltuk, hogy cseh barátainkat ezzel a rátával behozzuk, de még nem sikerült, mert ők még ezen is túlléptek. Ha az európai uniós statisztikákat nézzük, akkor azt is lehet látni, hogy a foglalkoztatottsági ráta, valamint a munkanélküliség tekintetében, tehát a foglalkoztatottsági adatok tekintetében már tulajdonképpen csak a csehek, a németek és a máltaiak rendelkeznek jobb adatokkal.
Mindehhez a stabilitáshoz egy nagyon komplex megközelítésű gazdaságpolitika kellett, amely keretei között természetesen a foglalkoztatásról szóló törvényeket is ott találjuk, és a 2012-ben elfogadott munka törvénykönyve ebből a szempontból sikeres és jól célzottan megalkotott produktuma a magyar törvényhozásnak.
Az előttünk levő törvényjavaslat módosít bizonyos foglalkoztatási tárgyú törvényeket, aminek elsősorban az az indoka, hogy az elmúlt években több törvény ‑ így például az általános közigazgatási rendtartásról szóló, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló, valamint az elektronikus ügyintézési törvény, a büntetések és intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény ‑ módosítása olyan további módosításokat igényelt a foglalkoztatás területén is, amely módosításokat jelen előterjesztés tartalmazza.
A közigazgatási rendtartásról és az adóhatósági végrehajtásról szóló törvényhez kapcsolódóan a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliségi ellátásról szóló törvény módosult a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatás visszakövetelése, az ügyleti és késedelmi kamat, továbbá a méltányossági jogkör gyakorlása körében.
A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében pontosításra kerül a fogyatékkal élő és a megváltozott munkaképességű személy, valamint a hozzátartozó fogalma is. Ezek jogalkalmazási szempontból tisztázó jellegű módosítások.
Új elemként meghatározza a javaslat a szabadságvesztés büntetését töltő, reintegrációs őrizetben levő személy álláskereséséhez kapcsolódó szabályokat. Ez egy nagyon fontos rendelkezés véleményem szerint. E tekintetben éreztem, hogy a kormány képviselője is az expozéjában ennek a szabálynak a fontosságát mélyen aláhúzta, jelezve azt is, hogy a reintegrációnak egyik nagyon fontos eszköze, hogy a foglalkoztatás területén miképpen sikerül az eltévelyedett állampolgárainkat, nemzettársainkat visszasegíteni a bűn nélküli életmódhoz.
A javaslat módosítja ‑ nagyon helyesen ‑ a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a munka törvénykönyve 12. § (3) bekezdésének az alkalmazhatóságát és a kollektív szerződéseknek a munka törvénykönyvétől történő eltérésének a lehetőségeit. Ennek a pontosítása történt meg a javaslatban.
Fontos kiegészítése a javaslatnak a közalkalmazottak szakszervezetei reprezentativitásának kialakítása a tankerületi központok tekintetében.
(15.10)
Fontos az, hogy milyen szintű szakszervezetekkel, járási, megyei szinten reprezentatív szakszervezetekkel kell lefolytatni az illetékes tankerületi vezetőnek a szükséges egyeztetéseket a munka világát szabályozó jogszabályalkotás, valamint kollektív szerződés, munkaügyi szabályok elfogadása tekintetében.
A munkavédelmi törvény módosításának fontos eleme a távmunkáról szóló szabályok módosítása. Itt a távmunka nem az úgynevezett home office, hanem az, amikor a munkáltató más munkahelyen rendeli el a munka végzését. Ez a munkavédelmi szabályozás azt jelenti, hogy továbbra is ‑ a munkavégzés helyétől függetlenül ‑ biztosítani kell a biztonságos munkavégzés feltételeit.
Emellett a távmunkát érintő szabályok módosítása, korszerűsítése történik meg a javaslatban, csökkennek az adminisztratív terhek, és biztosítja továbbra is, hogy a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogai se sérüljenek a jövőben sem.
A javaslat pontosítja még a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénynek azt a részét, amely minősítési jogkörét biztosítja a munkavédelmi ellenőröknek, munkaügyi hatósági személyeknek. Nagyon célszerű és okszerű ez a módosítás, mert magát a munkaviszony tartalmának a meghatározását is odahelyezi, és minősítés szerinti eljárást enged meg a későbbiekben a módosítás. Úgy gondolom, hogy sok vitát, félreértést, későbbi jogalkalmazási nehézséget ír felül ez a módosító javaslat.
Azt tudom mondani a KDNP nevében, hogy az előterjesztett javaslat előremutató, erősíti a munka világát, erősíti azt a képességét Magyarországnak, hogy feltörekvő gazdaságával minél több munkavállalónak tudjon méltó munkakörülményeket biztosítani a jövőben, és erősíti azt is remélhetőleg, hogy ma már nem a munkanélküliség legyőzése ellen kell lépéseket tenni a magyar kormánynak, hanem a munkaerőhiány orvoslására. Én azt gondolom, hogy ezek a garanciális szabályok, amelyek értelmezési, gyakorlati problémákat oldanak majd fel, ezeket a célokat szolgálni tudják. Úgyhogy a KDNP javasolni fogja az elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Aradszki András — 2018-10-30, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/35-114.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-35-114,
title = {Dr. Aradszki András — 2018-10-30, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/35-114.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}