Dr. Bősz Anett (független)

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Nagyon sajnálom, hogy Matolcsy György már nem vesz részt ezen a vitán, de örülök, hogy így az alelnök úrral is személyesen van lehetőségünk beszélni.Önök arról beszéltek az imént, hogy 2017-ben a forint a világ tíz legstabilabb valutája között volt. Kedves alelnök úr, kérem, engedje meg, hogy a mai nap nyerőszámait felsoroljam, bár nem emelkedő számsorrendben: 322,11; 366,96; 278,64. Ennyibe kerül a mai napon egy euró, egy angol font és egy dollár. (Gréczy Zsolt tapsol.) Amennyiben az elnök úr úgy gondolja, hogy neki semmi köze ezekhez a mai számokhoz az ég egy adta világon, úgy azt gondolom, hogy Magyarország nagyon nagy bajban van.

De még nagyobb bajban vagyunk, ha az elnök úr tisztában van azzal, hogy mi köze ezekhez a számokhoz, ugyanis a számsor végére dzsókerként oda tudnám szúrni a 0,9-et, ennyi ugyanis a jegybanki alapkamat, ami május 25-e óta változatlan, és a tegnapi döntés értelmében az is marad. Nem kívánom természetesen a forint gyengülését teljes egészében a Magyar Nemzeti Bank nyakába varrni, hiszen a globális trendek következtében a feltörekvő országok piacát jellemezte az árfolyamgyengülés, azonban hadd jegyezzem meg, hogy a román lei, a lengyel zloty és a cseh korona azért gyengült a forintnál kisebb mértékben, mert ott a nemzeti bankok emeltek kamatot, szemben a Magyar Nemzeti Bankkal, és ezzel a környező országok mérsékelni tudták fizetőeszközük gyengülését.

Nagyon sajnálom azt is, hogy az elnök úr nem jött el a Költségvetési bizottság ülésére, mert megvitathattuk volna a kamatemelés lehetőségét, és azt is, hogy az akkor 330 forint felé rohamléptekkel rohanó magyar fizetőeszközünk árfolyamának beszakadását hogyan lehet megakadályozni, illetve legalább mérsékelni. De ő sajnos azért nem jött el, mert arra hivatkozott, hogy ez egy ellenzéki bizottság, így politikai szándékot sejtett a meghívás mögött. Azt állította, hogy politikai haszonszerzésből küldtük ki a meghívót.

Nem tudom, hogy a bizottságban jelen lévő kétharmados kormánytöbbség miért nem öntött némi bátorságot Matolcsy Györgybe ahhoz, hogy beszámoljon arról, hogy ha a költségvetés tervezésekor 312 forintos euróval számoltunk, miért nem veszik elejét annak, hogy 6-10 százalékkal drágább legyen számunkra az európai fizetőeszköz. Esetleg a vita után megbeszélhetnénk és összevethetnénk azoknak az elemzőknek a listáját, akik azt javasolták akkor, hogy jegybanki alapkamatot kell emelni, azoknak a listájával, akik úgy gondolták, hogy jó lesz ez így.

Ismerem a kormány álláspontját természetesen, Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondása szerint spekulációs folyamatok állnak a háttérben. Kár, hogy nem mondta ki kerek perec, hogy Soros György maga áll a háttérben, és ezzel gyakorlatilag elismerte volna, hogy önök nem tudnak és nem is akarnak mit mondani arról a magyar polgároknak, hogy miért ér a világpiacon jelen pillanatban 20 százalékkal kevesebbet a pénzük, mint 2010. április 15-én. Vagyis miért dolgoznak gyakorlatilag minden ötödik forintjukért teljesen fölöslegesen.

A kormány szóvivője szerint ilyen makromutatók mellett csak valamifajta spekulációs nyomás állhat a forintgyengülés hátterében. Én azt gondolom, hogy a világtrendekkel szembemenő jegybanki politika egy kicsit hitelesebb magyarázat lehet arra, ami történik, és különben is, már nagyon sok mindent varrtak a spekulánsok és Soros György nyakába; volt nekik elég dolguk például a menekültáradat országra való rászabadításával. Nehezen tudom elképzelni, hogy még a forintgyengülésre is jutott volna idejük, úgyhogy kérem, ezt az álláspontot azért gondolják át még egyszer.

Nagyon kevés kérdésem volna. Miért döntöttek úgy, hogy ismét Erdoğannal lépnek egyszerre, és a spekulánsokra kenik a forintgyengülést, hasonlóan a török diktátorhoz, aki szintúgy ezzel magyarázta saját valutájuk gyengülését, szemben azzal, amit közép-európai társaink tettek, hogy megemelték a jegybanki alapkamatot, és ezzel segítették azt, hogy sokkal kisebb mértékben gyengüljön a valutájuk?

Illetve volna még egy kérdésem. Miért nem ismerik el, hogy a magyar makrogazdaság mutatói ugyan erősek, de például a cseh és a lengyel gazdasági mutatók sokkal erősebbek, és ennek köszönhetően tudták ők kiküszöbölni vagy mérsékelni legalább a globális trendekből adódó hazai fizetőeszköz gyengülését? Ez a beismerés nem lenne kevésbé kínos, mint például a jegybank műkincsvásárlási akciója, ami egyébként is megközelíti a 10 milliárdos tételt.

Megköszönöm, ha alelnök úr válaszol ezekre a felvetésekre. Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)