Székely Sándor (DK)

SZÉKELY SÁNDOR (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Bánki Erik! A Gazdasági bizottságban tegnap azt mondta, hogy azért jött be ez a javaslat mindenféle előterjesztés nélkül a bizottságba, amikor kérdeztük, hogy miért nincs egy normális előterjesztés, hogy lehessen róla vitatkozni, észérveket ütköztetni, amiket elvárna az ember, ha már az ország dolgairól beszélgetünk, hogy nincs semmi baj, majd ma itt elvitatkozgatunk egymással. Ugye, nem jött össze ez az ügy, önök nem vitatkoznak, hanem úgy tűnik, most csak bejöttek, és nemsokára szavazunk, aztán majd hazamennek.

Úgy tűnik, hogy valami baj van itt a valóságérzékeléssel, mert vagy dübörög a gazdaság, vagy valami óriási baj van. Önök nem mentik meg a devizahiteleseket, pénzessé teszik a felsőoktatást, a bérek önök szerint nőnek, de közben a kafetériát elveszik, és most még ettől a lehetőségtől is megfosztják a magyar átlagembereket, hogy valamilyen lakástámogatáshoz jussanak. Nem tudom, előbb-utóbb azért önökre fogja rúgni a valóságbolygó az ajtót, nem tudom, mi fog majd történni.

Addig is azt tudnám javasolni, hogy hagyjuk ezeket a demokratikus kereteket, szerintem vezessenek valami diktatórikusabb rendeleti kormányzást, úgyis az most dívik pár keleti országban, és hagyjuk itt ezt az álcát, amivel önök, úgy tűnik, elbáboznak, ezzel a parlamenttel, illetve velünk is. Vállalják be, és aztán majd meglátjuk, hogy az ország népe mit szól hozzá. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.