Kósa Lajos (Fidesz)

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert most már sokadjára találkozom azzal, ami persze nem meglepő, hogy az ellenzék teljesen nyilvánvalóan, miközben pontosan tudják szerintem, hogy mi a helyzet, összevissza beszélnek olyan fogalmakat használva, amelyek egyébként nem léteznek ebben a kategóriában vagy ebben a vitában, vagy nyilvánvaló hazugságokat fogalmaznak meg akár csak egy félmondatban is.

(15.50)

Ilyen például az, kedves Ungár Péter, hogy valaha bárki Debrecenben közpénzből magániskolát építene. Az a nemzetközi iskola, ami épül, továbbra is Debrecen önkormányzatának a tulajdonában lesz. Ezért nem magániskola, hanem természetesen köziskola, amely egyébként egy speciális oktatási programot folytat, de köziskola, köztulajdonban van. A debreceni önkormányzat a fogalmaink szerint nem egy privát szereplő, hanem egy önkormányzat, közösségi tulajdonlást jelent. Ha a debreceni nemzetközi iskola felépül, akkor a debreceni önkormányzat tulajdonában lenne. Ezért azt szeretném kérni öntől, hagyja már abba azt, hogy ilyen félmondatokkal hazugságokat állít. Ettől nem lesz igaz, amit mond, viszont mindenki számára nyilvánvaló, hogy ön vagy teljes egészében tájékozatlan, vagy tudatosan hazudik. Még egyszer mondom, a Debrecenben épülő nemzetközi iskola közösségi tulajdonban fog maradni, tehát nem magániskola.

Másodszor: a kormányszóvivő természetesen nem a CEU-n végzett, hiszen Pósán képviselőtársam, aki a Debreceni Egyetem oktatója, meg tudja erősíteni, hogy a Debreceni Egyetemen végzett, ott szerezte a diplomáját. Tehát nem a CEU-n végzett. Folytatott tanulmányokat a CEU-n, ezt nem szeretnénk eltagadni, de nem ott végzett, hanem a Debreceni Egyetemen.

Az pedig, hogy önök különböző szempontok miatt teljesen nyilvánvalóan egy külföldi érdekeltséget védenek, nem meglepő. De itt azért néhány dolgot nem árt hangsúlyozni, már csak a jegyzőkönyv kedvéért sem. Teljesen szándékolt az, hogy önök vegyesen használják a CEU, Közép-európai Egyetem elnevezéseket, holott a következő a helyzet. Budapesten működik egy magánegyetem, nagyon helyesen. Ha megnézik a honlapját, láthatják, úgy hívják az egyetemet, hogy Közép-európai Egyetem. Az egyetem maga írja a honlapján, ebben a pillanatban is rajta van, hogy nyugodtan lehet oda jelentkezni, az egyetem létét nem fenyegeti semmi. Ez egy Magyarországon bejegyzett egyetem, amelyre ez a törvény nem is hatályos, nem is vonatkozik.

Ön viszont csak ide járhatott, mert CEU néven még másik két jogi személyiségű társaság létezik, az egyik egy CEU néven bejegyzett iroda, amely ugyan egyetemnek hívja magát az Egyesült Államokban. És van egy CEU néven jegyzett könyvkiadó vállalat, de az nyilvánvalóan nem ide tartozik. A CEU-nak nevezett amerikai intézmény ‑ nevezzük így ‑ a következőkkel nem rendelkezik: doktori iskola, oktatási program, kutatási program, oktató, kutató; egy iroda három helyiségben néhány titkárnővel. Ez nem nevezhető egyetemnek semmilyen fogalom szerint sem, még akkor sem, ha egyébként az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatási akkreditációs folyamatai meglehetősen bonyolultak, és nehezen lehet értelmezni az Európában szokásos akkreditációs folyamatok függvényében.

Még egyszer: a Közép-európai Egyetemmel senkinek semmi baja. Nem értünk egyet feltétlenül a szellemiségével, tudunk vitatkozni az ott folyó oktatási és tudományos programok némelyikével, amelyek tudományos voltát is számosan megkérdőjelezik. Például a gendertudományokról folyik egy vita azzal kapcsolatban, hogy ezt tudománynak lehet‑e nevezni vagy sem, de ez most alkérdés. A Közép-európai Egyetem létét, oktatását, intézményét a kutya sem fenyegeti. Az önök által idézett felsőoktatásitörvény-módosítás nem vonatkozik rá.

Mi viszont egy olyan helyzetet szerettünk volna valóban megszüntetni, amely a következőképp írható le. A Közép-európai Egyetemre járó diákok a magyar diploma mellett kapnak egy CEU-diplomát, ami az amerikai iroda által kiadott diploma, amely mögött viszont sem oktatási, sem kutatási, sem tudományos tevékenység nincs, és doktori iskolája sincs. Tehát az a helyzet, hogy ezen az alapon bárki megtehetné, mondjuk, egy magyar felsőoktatási intézmény, hogy elmegy Delaware államba, ott alapít egy hangzatos nevű egyetemet három munkatárssal, és kiad egy diplomát, amit egyébként a kutya sem ismer el. De azt mondja, hogy ő a delaware-i tudományegyetem diplomájával is rendelkezik. Azért különösen előnyös a delaware-i, mert ott offshore-ként is be lehet jegyezni irodákat, tehát a szélhámosság csimborasszója az, amit önök most védenek.

A helyzet az, hogy senki nem kifogásolja azt, hogy az egyetemek együttműködése kapcsán valaki a tanulmányai során magyar egyetem által kiadott, és ‑ hangsúlyozom ‑ nem magyar egyetem által kiadott fokozattal vagy diplomával is rendelkezzen. Ennek egy feltétele van, hogy az illető intézménynek legyen a magyar felsőoktatási intézménnyel kapcsolata, legyen neki oktatója, legyen tudományos programja, legyen kutatási programja, legyen doktori iskolája. Ha ez megvan, akkor ennek nincs akadálya. Egyébként számos ilyen együttműködés ismeretes. De pont a CEU olyan, amely csak a látszatát kelti annak ‑ a CEU tehát az amerikai iroda ‑, mintha az felsőoktatási tevékenységet folytatna, de semmilyen ismérvvel nem rendelkezik, ami erre vallana.

Ezért azok a fogalmak, amiket a vitában használnak, hogy kettős akkreditáció meg kettős diploma, ezek nem létező fogalmak. A helyzet az, hogy a magyar kormány természetesen nem akadályozza azt, hogy olyan felsőoktatási intézmények is dolgozzanak Magyarországon, amelyeknek az oktatásával, a tudományos programjával vagy a szellemiségével vitatkozunk. Ez nem baj. Mint ahogy annak sincs semmi akadálya, hogy valamely magyar felsőoktatási intézmény a hallgatóinak olyan diplomát adjon, amelyik egy másik egyetem által kiadott diploma. Ennek az a feltétele, hogy az illető intézményt ténylegesen felsőoktatási intézménynek lehessen mondani a magyar és az adott ország fogalmai szerint is.

Amikor a magyar kormány észlelve az itteni kuszaságot megpróbált ebben valamifajta rendet vágni úgy, hogy az a versenyhátrány, ami a magyar felsőoktatási egyetemeket érte Magyarországon, egyenlítődjön ki, és egyenlő pályák, egyenlő esélyek legyenek, persze ezt szándékoltan mindenki úgymond Soros Györgyre vagy a CEU-ra fordította le ‑ az amerikai intézményt értem ez alatt, mert a magyart úgy hívják, hogy Közép-európai Egyetem ‑, és természetesen összevissza keverve a fogalmakat teljes zűrzavart okozott az egész politikai vitában. Ha önök egy picit is a magyar felsőoktatás érdekeit is szem előtt tartanák, akkor helyeselnék ezt a törvénymódosítást, ezt a javaslatot is megszavaznák, és legfeljebb azon rugóznának, hogy amennyiben a CEU amerikai intézmény valójában teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket a törvénymódosítás megfogalmaz, akkor tessék megkötni a szükséges megállapodást a magyar államnak és az illetékes államnak, és tessék elismerni a Közép-európai Egyetem által kiadott CEU-diplomát is, mert hát itt van feketén fehéren, hogy oktatója van, programja van, doktori iskolája van, kutatása van. Csak ezt persze sokkal költségesebb biztosítani, mint egy irodát fenntartani három munkatárssal.

Én örülök annak, hogy ez a módosítás, ami a Ház előtt van, azt is megvilágította, hogy számos olyan külföldi bejegyzésű egyetemnek mondott intézmény működik Magyarországon, amely jelezte is, hogy miután érdemi oktatási, tudományos, kutatási tevékenységet nem végzett, nem kíván ilyen egyezményt kötni, és egész egyszerűen az idevonatkozó tevékenységét befejezte.

Ezzel tisztul a kép. Magyarország támogatja a mégoly bonyolult oktatási formákat is, de a szélhámosságot nem támogatja. Azt nem támogatja, hogy valaki egyetemi diplomát adjon ki Magyarországon mindenfajta olyan attribútum nélkül, ami minimálisan megfelel a felsőoktatási követelményeknek.

Remélem, hogy az ellenzék is támogatja majd ezt a javaslatot, ami most konkrétan egy indianai egyetemmel kötött megállapodás kapcsán került a Ház elé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

(16.00)