Herczeg Tamás (Fidesz)

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő határozati javaslat egy alapos mérlegelést igénylő kérdést vet föl, mégpedig azt, hogy a Magyarországon élő, magát orosz nemzetiségűnek valló polgártársaink alkotta közösség megfelel‑e a honos népcsoporttá nyilvánítás jogszabályi és társadalomtudományi feltételeinek.

Egyrészt a nemzetiségek jogairól szóló, másrészt pedig a népszavazási eljárásról szóló törvényeinket szükséges segítségül hívnunk a kérdés szabatos megválaszolásához. A nemzetiségek jogairól szóló törvény, ahogyan ez az előző javaslat kapcsán is elhangzott, lehetőséget biztosít arra, hogy a törvényhez tartozó mellékletben felsorolt nemzetiségeken kívül további nemzetiség, nemzetiségek nyerjék el a hazánkban honos népcsoport státuszát.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan, Magyarországon legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, továbbá a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai megkülönböztetik, valamint olyan összetartozás-tudatról tesz tanúbizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

Kedves Képviselőtársaim! Ahogy Soltész Miklós államtitkár úr elmondta, jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

Az orosz népcsoportot honos népcsoporttá nyilvánítani szándékozó kérelmező magánszemély ‑ élve állampolgári jogával és a vonatkozó jogszabály adta lehetőséggel ‑ sikeresen összegyűjtötte a nemzetiségi törvényben feltételként támasztott több mint ezer aláírást azon célból, hogy a hazánkban élő, magukat orosznak valló személyek Magyarország területén élő honos népcsoporttá nyilvánítását elérje.

Az ügyben hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottság a szükséges eljárási procedúra során ez esetben is a Magyar Tudományos Akadémiához fordult, és kérte annak hivatalos állásfoglalását az orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítása iránti kezdeményezés ügyében. Az Akadémia szakterületileg illetékes Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének szakmai állásfoglalása nem támogatta a magyarországi orosz nemzetiség honos népcsoporttá nyilvánítását.

Az akadémiai állásfoglalás hivatkozott a nemzetiségi törvényben megfogalmazott hatályos definícióra, amelynek értelmében a nemzetiségi státusz egyik lételeme, alapfeltétele, hogy a magyar lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztessék meg az adott közösséget. Az állásfoglalás bizonyítottnak tartja, hogy a hazai orosz közösség rendelkezik az összetartozás-tudatot erősítő, a nyelvi és kulturális hagyományok megőrzését szolgáló intézményekkel.

Ez idáig rendben is volna, viszont a törvényi definíció másik lényegi feltétele mégpedig az, hogy Magyarországon legalább egy évszázada folyamatosan honos népcsoportként élnek, nem igazolható. A szakmai állásfoglalásban vázolt adatok, statisztikák alapján az mondható el, hogy a XX. század folyamán több ízben migrációs hullámok alkalmával érkeztek hazánkba oroszajkúak. Mindezen tényezők nem merítik ki a hazánk területén legalább egy évszázada folyamatosan itt élő honos népcsoporti jelenlét kategóriáját.

(13.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ismertetett és az ügyben mérvadó akadémiai állásfoglalás alapján a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja az előterjesztővel egyetértésben nem támogatja az orosz közösség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)