Ungár Péter (LMP)
2018-10-15 · 29. ülésnap · napirend utáni felszólalás · 5:06Szöveg4 815 karakter · 10 bekezdés · JSON
UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Azzal szeretném kezdeni, hogy a Jurassic park című filmben van egy olyan, hogy az élet mindig utat talál. Ma nem tudták képviselőtársaim Kövér László önkényes magatartása miatt elmondani a felszólalásaikat, de itt vannak nálam, úgyhogy mégiscsak elhangoznak az ülésteremben. Bár már úgy, hogy kormánypárti képviselők kizárták magukat a munkavégzésből, és kizárták magukat abból, hogy részt vegyenek az ülés munkájában.
Az első Hohn Krisztina interpellációja lenne, „Közpénzből miért épül magániskola Debrecenben?” címmel. Nagyon sajnálom, hogy Kósa Lajos képviselő úr most nincs jelen, hogy ezt végighallgassa, illetve nem kapunk rá választ. De mégiscsak fontos azt tudnunk, hogy 3,3 milliárd forint közpénzből épül Debrecenben egy iskola, egy olyan iskola, amelynek állítólag ‑ vagy sajtóhírek szerint, és ezért lett volna jó, ha választ kapunk erre, mert akkor megtudjuk, hogy ez így lesz vagy sem ‑ akár 5 millió forintot is kell fizetni egy tandíjért.
Nekünk az lett volna a kérdésünk az államtitkárok Mekk mesteréhez, Rétvári Bencéhez, hogy vajon miért van az, hogy közpénzből fizetünk valamit, és utána ők tandíjat szednek be. Miért fizetünk közpénzből valamit, amiért utána tandíj van? Miért fizetünk egy magániskolát Debrecenben közpénzből? Miért van az, hogy nem arra költik akkor a közpénzt, hogy a közoktatásba fektessék? De egyébként van egy másik része ennek a kérdésnek, hogy a debreceni iskola üzemeltetője részben a debreceni oktatási központ, 97 százalékban, részben pedig állami tulajdon. Az a kérdésem, hogy ha 97:3 arányban van az önkormányzati-állami tulajdon, akkor lesz-e még forrás, amit ez a debreceni iskola megkap, lesz-e még közpénz, amit ezen a 3,3 milliárdon felül kap.
Továbbmennék, hogy itt van ugye a BMW gyárral egy megállapodás; azt nem lehet tudni, hogy ennek a megállapodásnak van-e oktatási része, illetve hogy ennek a megállapodásnak van-e köze a közpénzből felújított magániskolához. Mert ha igen, az csak tükrözné azt a multibarát politikát, amit az Orbán-kormány amúgy folytat. Ráadásul az önkormányzat kihelyezett egy ösztöndíjrendszert, amiről nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent, semmilyen részletét nem mondták el, de azt tudjuk, hogy a külföldi diákok tandíjkedvezményt kapnak.
Tehát csak annyi lett volna a kérdésünk, ha Hohn Krisztina képviselőtársam nem lett volna kizárva, az lett volna a kérdése, hogy vajon nem fog-e az történni, hogy a BMW-nek munkavállalókat szállítanak, amúgy a BMW nem fizet adót, közpénzből építünk ezeknek a munkavállalóknak iskolát, akiknek utána, ha külföldről jönnek, még tandíjkedvezményt is ad a kormány. Ez lett volna tehát a debreceni ügy.
Továbbá Keresztes László Lóránt LMP-s frakcióvezetőnek lett volna egy azonnalija, ami szintén nem hangozhatott el. Itt alapvetően a vidéki egyetemekre lett volna ez kihegyezve. Az a statisztika, ami a legszörnyűbb, hogy 2017-ben a munkaképes lakosság 31 százalékának van felsőfokú végzettsége, a magyar átlag 7 százalékkal marad el az uniós átlagtól, de ha megnézzük ezt régiókra lebontva, akkor vannak olyan régiók, ahol ez bőven két számjegyű. A Fidesz azt mondaná erre, hogy ezek a statisztikák javultak. Ez amúgy tényszerűen nem lenne igaz, mert ezek a statisztikák általában romlottak.
Továbbmennék. Ha tudjuk, hogy mennyibe kerül a tandíj, és tandíj lesz, az már egy jelentős probléma, ami szerintünk a társadalmi mobilitást, azt, hogy ne az számítson egy országban, hogy ki hová születik, hanem mennyi tehetsége van, alapvetően rombolja, de ha a tandíjhoz még hozzájárul a kollégiumi elhelyezés, nagyon kevés embernek jut egyébként kollégiumi elhelyezés ahhoz képest, amennyinek kellene, de Pécsett például egy átlag kollégiumi elhelyezés 70 ezer forint.
Ha kifizettetnek valakivel félévente több százezer forintot egy képzésre, és még van kollégiumi elhelyezésre 70 ezer forint, akkor, még ha munkát is vállal mellette, hogy fog tudni részt venni a felsőoktatásban? Ez lett volna az a kérdés, amit kitiltása miatt nem tudott föltenni Keresztes László Lóránt.
Továbbmegyek. Itt a Corvinus, illetve az ELTE kapcsán Palkovics miniszter úr kijelentette, hogy ez lesz a modellje, a Corvinus modellje, ami a felsőoktatásban érvényesülni fog. Az lett volna még a pontos kérdésünk, hogy mely egyetemeknél fog érvényesülni, megalakul-e az ELTE Zrt., megalakul-e esetleg a pécsi egyetem nyilvános részvénytársaság, esetleg részvényesi taggyűlésre kell-e járni az egyetemi hallgatóknak, lehet-e vásárolni az új Corvinusban részesedést, esetleg fog-e valaki ilyet tenni, mi lesz a magánosítás pontos módja, és hogy fognak tudni részt venni.
Tehát az élet mindig utat tör, az LMP, ha van mondanivalója, mindig elmondja. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm az ellenzéki kollégáknak, hogy végighallgattak; remélhetőleg a kormánypárttól majd választ is kapunk. Köszönöm szépen.
HivatkozásJSON
karzat: Ungár Péter — 2018-10-15, napirend utáni felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/29-362.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-29-362,
title = {Ungár Péter — 2018-10-15, napirend utáni felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/29-362.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}